Támadás indul! Kullancsinvázió országszerte!

Azt mondják, vannak, akiket a szúnyogok támadnak, vannak, akiket a kullancsok. Minden bizonnyal a szerencsétlenebbeket a szúnyogok is, a kullancsok is, a darazsak, bolhák és mindennemű szívó-szúró állatok igencsak kedvelnek.

A Margitszigeten Dr. Kapiller Zoltán bemutatta, hogyan tudunk kullancsokat találni percek alatt fehér törölközővel, de van, akinek elég a bokáját bemutatni a „látó kullancsoknak”, s azok előszeretettel fölmásznak a lábán a puha, nemes, húsos testrészekre.

A szem nélküli, „vak” kullancsok a lombos erdők, kertek és parkok lakói
Tájékozódásuk fő szerve az elülső lábaikon lévő  Haller-szerv, mely egy  biológiai-kémiai-fizikai  „radarként”  üzemel  és  képes  felderíteni  -  bemérni  a kullancsok  számára a  bokrokban  bóklászó  potenciális  áldozatot. Ahhoz, hogy ily módon tájékozódjanak a szemmel nem rendelkező kullancsok, magasra kell mászniuk a cserjék, vagy facsemeték leveleinek árnyékot adó fonákjára. A leveleken a tapadókorongos, karomban végződő lábaikkal kapaszkodó szem nélküli, „vak” kullancsok tehát az áldozatukra „fentről vetik  rá  magukat”.
E támadási módot alkalmazza például a közönséges kullancs.
A sétáló, kiránduló kutyára, vagy gazdájára mászva előszeretettel bújik az izzadt, napfénytől takart meleg hajlatokba. 

A "látó" kullancsok pedig
A szemmel rendelkező, látó kullancsok a gyepi növénytársulásokat lakják és a fűszálak árnyékos fonákján megkapaszkodva, lesből várják áldozatukat, akire „alulról kapaszkodnak fel”.  E stratégiát alkalmazza például a Kutyakullancs,  mely  őshonos  a  somogyi  legelőkön  és  a  Hortobágyon is.
A gyepen bóklászó emberre, vagy kutyára mászva előszeretettel bújik a zokniba vagy a lábvég szőrébe, és a lábujjközök, vagy a hajlatok bőrébe fúrja magát, s egy ideig észrevétlen marad.       

Mikor támadnak a kullancsok?
A kullancsok most már egész éven át jelen vannak a környezetünkben.
A régi életritmusukból megtartották a nagy tavaszi-nyár eleji fő rajzásukat és az őszi kisebb rajzásukat.
Van azonban napi inváziós görbéjük is. A déli, napsütötte órákban elhúzódnak...

A kullancsok egyedfejlődése a járványtan alapja
A kullancsok egyedfejődési alakjai (pete – lárva – nimfa - kifejlett nőstény/hím) egyszer vért szívnak a továbbfejlődésük küszöbén. Az adott régióban élő erdei állatok a kórokozók fenntartói.
Belőlük szívnak fertőző vért a kullancsok, és a következő egyedfejlődési alak oltja tovább az emberbe...
A természetben az agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusának fő fenntartója a sárganyakú erdei egér. Az őt csípő kullancs oltja tovább a vírust, de, ha az nőstény kullancs, akkor már örökké fertőző kullancs családfa képződik...

HarmoNet tipp: Elképesztő tények és tévhitek a kullancsról>>>

A kullancsok fertőzési technikái

A világon közel 200 fertőző betegség kórokozóinak terjesztésében van szerepük a kullancsoknak is. A kullancsok által terjesztett kórokozók okozta betegségek közül azokra vetül nagyobb figyelem,  melyek   emberi és háziállat  megbetegedéseket egyaránt okoznak.
A különféle kullancsfajok egyedfejlődési alakjai a vadállatokból a szívott vérrel veszik magukba a kórokozókat (vírusokat, baktériumokat, egy- vagy többsejtű parazitákat) és „oltják” tovább a következő csípett áldozatukba.      
  
Az ember és a háziállat megfertőződése azon múlik, hogy az adott földrajzi régióban az erdei állatok körében milyen kullancs terjesztette betegség honos, mert annak a kórokozóját oltják tovább az emberbe vagy a háziállatba.
A kullancs-fertőzéseket leggyakrabban a csípéssel (nyálukkal) kaphatjuk meg.


Más fertőzési technikák
A kullancs székletében is vannak kórokozók. A széklet beszáradás után felporzik, s így a közelben lévő ember vagy háziállat a por belégzésekor légúti fertőzést szenved. A bőrsebbe került széklet is fertőz.

Az elhalt kullancs testében élve maradnak a mikroorganizmusok és a tetem porladása után is megvan a belégzéses fertőződés lehetősége. A széklet és a tetem porladása után az állattartó épületek és a ritkán használt hétvégi házak takarítása során a fertőző por belégzésével is okoz fertőződést.
A fertőzött kullancs vagy ürüléke lenyelésével is bekövetkezhet a fertőződés, elsősorban kisgyermek vagy kutya esetében. 

Emberi „kullancsbetegségek”
Legveszélyesebb betegség az agyvelő-és agyhártyagyulladás, mert a betegek bénulásos szövődményt szenvedhetnek el, s a betegek akár meg is halnak a vírusfertőzés következtében.
A legnagyobb betegszámot adó kullancs terjesztette betegség a Lyme borreliosis.


Kullancsok elleni védekezési módok


Területvédelem:
Táborhelyeinket, parkjainkat és kertjeinket kora tavasszal tegyük rendbe! Szüntessük meg a csalitos-bozótos területeket! Ezzel megszűntetjük az erdei állatok búvóhelyeit, akik így kiszorulnak az urbanizált környezetből, és nem hurcolnak be közelünkbe kullancsokat.
Túránkon és a természetben végzett munka során tartsák be az óvó rendszabályokat.
Vadak által gyakran látogatott területeket kerüljék, ott ne táborozzanak.

Egyedvédelem:

Megfelelő öltözékben tartózkodjanak a természetben, s az indulás előtt használjanak a patikákban kapható kullancs riasztó termékek valamelyikét.

Feltétlenül szükség lenne már általános iskolás korban felvilágosításra, hogy mindenki megkapja idejében a három védőoltást. A már beoltott személy tud eredményesen védekezni kullancsriasztóval. Nálunk ma még az oltóanyag nem ingyenes, ámde megfizethető, és akkor vidáman élvezhetjük a természet szépségeit.

HarmoNet tipp: Árvíz, belvíz, kullancsveszély>>>

Dobosy Ildikó