A honfoglaláskori magyar nép hite I.
Címlap / Ezotéria / A honfoglaláskori magyar nép hite I.

A honfoglaláskori magyar nép hite I.

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2022-01-24

A Kárpát-medencét több éven át elözönlő őseink társadalmi alapegysége a nagycsalád volt. Ezek nemzetségbe, törzsekbe, majd törzsszövetségbe rendeződtek. Az ismert hét törzs élén álló vezér - még a Kárpát-medencébe érkezés előtt - választott fővezért, akit a "vérszerinti testvér" jogán szent fejedelemként tisztelt. Ennek a rendezőelvnek megfelelően népesült be az okupált terület... 

Ha a honfoglaláskori magyar nép hitét és világnézetét meg akarjuk ismerni, akkor - sok évszázad távlatából- mindennapos szokásainkat, kialakult hagyományainkat kell tanulmányozás alá vonni.

A Kárpát-medencét több éven át elözönlő őseink társadalmi alapegysége a nagycsalád volt. Ezek nemzetségbe, törzsekbe, majd törzsszövetségbe rendeződtek. Az ismert hét törzs élén álló vezér - még a Kárpát-medencébe érkezés előtt - választott fővezért, akit a "vérszerinti testvér" jogán szent fejedelemként tisztelt. Ennek a rendezőelvnek megfelelően népesült be az okupált terület. A medence középső területén helyezkedett el a fővezér nemzetsége, majd körülötte a többi nemzetségek. Kiemelkedő szerepet mutatott már akkor is a mai Erdély területén elhelyezkedő Gyula nemzetség ( Gyulafehérvár - Alba Giulia központtal).

Ennek az elrendeződésnek megfelelően képzelték el őseink az önmaguk számára elképzelt és kialakított, láthatatlan másik világot (másvilágot). Az emberek feletti erők birodalma is, képzeletük szerint, a földihez hasonló módon szerveződött. Elgondolásuk szerint a "túlvilágon" mindenki folytatja a halállal befejeződő földi, de egyben kezdődő túlvilági - másik - életét. (Feltehetően a keleti mohamedán környezetből magukkal hozott beütések hatásaként.)

Hitük szerint a nagycsalád munkamegosztása a túlvilágon is megmarad. Abban a világban is megvan mindenkinek a társadalmi helye, szerepe és tennivalója) Feltehetőleg ezt igazolják a velük eltemetett legfontosabb használati eszközök, fejedelmek esetében a megölt és velük eltemetett szolgák sokasága. Már a fentiekből is kitűnik, hogy honfoglaló őseinknek is volt hite, vallása, sajátos világszemlélete, amit később barbár felfogásként, pogány vallásként emlegettek, mivel nem ismerték az akkor már fejlett keleti vallások tanításait.

Az őseink által elképzelt világszerkezetet, hitük szerint átszőtte, az ősi anyajogú (matriarkális) nagycsaládba vetett hit. Mint minden sarjadó élet kútforrását, tisztelték az ősanyát, a minden életet teremtő és befolyásoló erőt a NAPISTEN-t. Ez az ismeretlen erő, a "jobblétre szenderült" korábbi fejedelmek szentként tisztelt őse. Tehát a NAPISTEN volt a mindenek ura, akinek jelenlétét szimbolizálták a turul madárral. Az istennel csak a mindenkori fejedelem kommunikálhatott, neki csak a szent fejedelem mutathatott be áldozatot, mivel csak ő állt vérségi kapcsolatban vele. Ez az isten csak a miénk volt, a magyaroké a magyarok istene.

A becsületes, "törvénytisztelő" embernek illett hét ősét ismerni, azoknak áldozatokat bemutatni. Az ősöket -főleg egy-egy csata előtt- áldozatok bemutatásával (bizonyos javak feláldozásával) igyekeztek befolyásolni, törekvéseiknek megnyerni. A kor felfogása nem más, mint a túlvilági ősök ( égi nagycsalád) vagyonának gyarapítása. A hét törzs istenként tiszteltelt ősei helyett kialakult a hét rétegre bontható Mennyország. Ennek minden rétegében isteni lények laktak, de - a földi léthez hasonlóan - megfelelő rangsorban, felfelé csökkenő létszámmal. A piramis csúcsán székelt az úr, a NAPISTEN. (Érdemes megfigyelni a hetes szám gyakoriságát és jelentőségét, pl. a hét törzs, a Mennyország hét rétege, naptári hét, később a hét szentség, a mesékben a hetedhét-ország stb.


Balázs Tibor
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


Cikkünk folytatódik, lapozz!


 
 
[ 3891 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x