Sárkányos lány 4.
Címlap / Psziché / Sárkányos lány 4.

Sárkányos lány 4.

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2022-07-01

Úgy egy évvel később mesélte, hogy a nővére és a barátja megbeszélték, hogy szakítanak. Nem értettem, mi értelme annak, hogy "megbeszélték", ezen eltűnődtünk egy darabig, elviccelődtünk, majd poénból kitaláltuk, hogy most akkor mi is megbeszéljük 

Úgy egy évvel később mesélte, hogy a nővére és a barátja megbeszélték, hogy szakítanak. Nem értettem, mi értelme annak, hogy „megbeszélték”, ezen eltűnődtünk egy darabig, elviccelődtünk, majd poénból kitaláltuk, hogy most akkor mi is megbeszéljük. Nem is közeledtünk egymáshoz napokig, és én közben meglepődve vettem észre, hogy nem is hiányzik igazán. Ő viszont pár nap után odajött hozzám, hogy görcsöl a hasa, annyira hiányzom neki, így azután megint együtt voltunk. Hamarosan azonban, összesen másfél év együttlét után, végképp kiszerettem belőle, ugyanúgy, mint addig az összes szerelmemből, egyszerűen egyik nap lefeküdtem aludni úgy, hogy mennyire szeretem, majd reggel felkeltem úgy, hogy úristen, mennyire nem szeretem.

Onnantól nem is voltam képes az ellenkezőjét mutatni, vagy hazudni. Áron még sokáig sírt, sok bulin próbáltak a haverok újra összehozni bennünket, mert szép pár voltunk, de nem akartam. Pár évvel később találkoztunk. Áron kábítószerfüggő volt. Ismét pár év múlva már mindketten azok voltunk. Néha feljött hozzám a haverjaival mákteát főzni. A heroinra volt ráállva, résztvett mindenféle elvonókúrán. Azóta nem tudom, mi van vele. Remélem, hogy már nem drogozik, és nagyon jól van.

A Hősökre és a Pecsába azután beszivárogtak a skinheadek, így újabb bandába kerültem. Anyu még mindig nem tudta, hogy iszom, pedig többször is volt olyan, hogy részegen mentem haza. Ő soha nem ivott, talán ezért sem vette észre, nem hiszem hogy a diplomáciai érzékemnek köszönhetem. Olyan nekem ugyanis nincs. Később elutaztak valahova kettesben Zolival, így egy hétig folyamatos bulit tartottam a lakásunkban, ekkor már több mindenkivel lefeküdtem.

Mielőtt hazajöttek, anyu mondta Zolinak, hogy majd meglátja, milyen szép rend lesz mire megérkeznek, mert Borika olyan, talán még süteményt is süt. A vártnál kicsit korábban jöttek, így mindenfelé a részeg barátaimba botlottak, a konyhaszekrényből pedig nyílvesszők álltak ki. Nem nagyon örültek, de ekkor még nem hoztak semmilyen szigorú intézkedést irányomban.

A második télen már minden nap részeg voltam a műlyégpályán, és nem is kis mennyiségeket ittam. Az iskolában ennek megfelelően alakultak a tanulmányi eredményeim. Az első hat osztályban osztályelső voltam, kitűnő tanuló, hetedikben már volt pár négyesem és két hármasom, nyolcadik első félévében pedig megbuktam.

Rendszeresen loptam a boltokban. Egyszer egy másik iskola vendégeként Ausztriába mentünk egy barátnőm és én, a Szafari Parkba. Útközben megállt az iskolabusz valamelyik shopping centerben, ahol a barátnőmmel dagadtra tömtük a táskánkat. Nem is tudom, hogy gondoltuk, hogy megússzuk. Persze nem sikerült. Az egész iskola miattunk nem indulhatott tovább. Elég kellemetlenül alakult azután a nap további része. Mondanom sem kell, hogy úgy néztek ránk, mint a véres rongyra. Az iskola később értesítette az én iskolámat, akik pedig írtak a szüleimnek, például, hogy egy ország szemében szégyent hoztunk népünkre és hasonlók. Zoli azonban volt olyan jó fej, hogy alkalmazta hihetetlen írói képességeit. Az irományt darabjaira szedve válaszlevelében végső soron elküldte a tanárokat a fenébe, túlzásaik miatt. Onnantól kezdve az óraközi szüneteim nagy részét az igazgatói irodában töltöttem. A tanárok között és így aztán diáktársaim között is hihetetlen történetek keringtek tivornyázásaimról. Amúgy sem szerették, hogy feltűnően öltözöm, és kihívó a frizurám is. De akkor már szartam az egészre, utáltam az összes tanárt.

Emlékszem, egyszer reggel másnaposan az utcán ébredtem, a járdán feküdtem és előzőleg be is pisilhettem. Körülöttem járókelők és autók haladtak mindenütt.

Ekkoriban anyu egyik ismerőse, egy ismert rádióriporter, csinált velem egy interjút, ami a rádióban el is hangzott. Anyu is nyilatkozott benne és már a műsorból hallottam, ahogy például arról beszél sírva, hogy talán én már le is feküdtem valakivel, csak nem merem neki elmondani, pedig ő ezt megértené. Nagyon kínosan éreztem magam az egésztől, de amint addigra már eléggé eltávolodtam anyutól, most sem sikerült nyíltan beszélnem vele.

Visszatérve az iskolára, nyolcadik év végére kijavítottam a bukást, de így sem volt sok esélyem jobb iskolában továbbtanulni. Apu mondta, hogy mindenesetre adjam be a jelentkezési lapomat az ország legjobb gimnáziumaiba – ahol a kitűnők között válogatnak –, majd ő azt elintézi. Így is tettem. Persze nem vettek fel sehova. Olívia testvéremet sem, mert ő meg eleve rossz tanuló volt.
Zoli és anyu nagyon kreatívan úgy próbálták megoldani ezt a helyzetet, hogy kerítettek még néhány hasonsorsú gyereket, majd tehetséges tanárokat fogadtak mellénk. Hivatalosan magántanulói státuszban voltunk. Rajtunk kívül még kilenc, hasonlóan jó képességű osztálytársam lett, kettő közülük például autót lopni tanított. Nagyon érdekes tanáraink voltak. Az osztályfőnök gyakorló pszichológus volt. Rögtön el is határozta, hogy megérti, mi zajlik bennem. Nem sok segítséget nyújtottam neki, nem is tudtam, hiszen én magam sem értettem, mi folyik. Nagyon rosszul éreztem magam, amikor akár csak annyit is kérdezett valaki tőlem, hogy hogy vagy. Ez már túl személyes volt nekem, nagyon is a problémáimat érintette, legszívesebben elrohantam volna. A tanárnő egy elkallódott, összezavarodott tehetségnek látott, összekuszálódott énképpel, aki próbálja megtalálni az identitását. A féléves és év végi jellemzéseimben ezt le is írta.

Egyébként ez alatt az év alatt sem csináltunk semmi mást, mint ittunk, akár az iskolában is, de legtöbbször lógtunk, új barátaimmal. Közülük Danival különösen szoros barátságba keveredtem, éjjel-nappal együtt voltunk. Róla azonban soha nem tudták meg a szülei miket művel, mert nagyon jól titkolta. Pedig sokszor mászott ki az ablakon. Leggyakrabban a Rózsadombon voltunk, a legtöbb akkori haverom onnan származott. Élték a gazdag szülők elkényeztetett gyerekeinek életmódját. Általában unatkoztak, így aztán autót loptak. Volt akkor egy barátom, tíz centi vastagságúra rúgtak a rendőrségi papírjai. Annak a kapcsolatnak úgy lett vége, hogy azt mondta, ha tovább iszom aznap, akkor otthagy, erre rendeltem még egy felest és elköszöntem tőle.

Valahogy ekkortájt a riporternő ismét készített velem egy interjút züllésem újabb stációit megörökítendő – de ebből semmire sem emlékszem. (Gyenge, és az alkoholtól, meg később a kábítószertől még gyengébb emlékezőképességem egyébként valahol szerintem az önvédelmemet szolgálja – hálás is vagyok érte.)

Tizenhat éves voltam, amikor elköltöztem otthonról. Úgy gondoltam, már elég érett vagyok, és Gáborral is elég érett a kapcsolatunk, hogy összeköltözzünk. Anyu segített, és papi beleegyezett, hogy nála lakjunk, az év nagy részét ő úgyis a pomázi telken töltötte. Szerintem végül is nagyon megbánta.
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


 
 
[ 917 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x