HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-03-23
Címlap / Szépség-Egészség / Belső védelem: Az immunrendszer II.

Belső védelem: Az immunrendszer II.

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-03-23

Mi történik akkor, ha szervezetünkbe kerül példának okáért egy szúrt seben keresztül néhány, az immunrendszer által testidegennek talált baktérium? 

 

Az immunrendszer működése:
Mi történik akkor, ha szervezetünkbe kerül példának okáért egy szúrt seben keresztül néhány, az immunrendszer által testidegennek talált baktérium? Minden valószínűség szerint először egy falósejttel kerül kapcsolatba, mely bekebelezi, majd a testidegen fehérjemolekula információs anyagát továbbítja a T-segítő (helper) sejteknek. Ezek kémiai hírvivő anyagokat, mediátorokat bocsátanak ki, amik riadóztatják a T-killer sejteket és a B-limfocitákat. Ha az immunrendszer már találkozott és felismeri a baktérium-antigént, az emlékezősejtek segítségével olyan gyorsan és tömegesen tudnak aktiválódni a különböző immunsejtek, hogy a baktériumok elszaporodására a legcsekélyebb esély sem marad. Ha ez az első találkozás a baktériummal, akkor az idegen antigénnek lehetősége van az elszaporodásra, sejtek elpusztítására, méreganyagok felszabadítására. Ennek külső jele a sérülés környékének duzzanata, vörösödése, fájdalmassága, melegsége. Közben az immunrendszer mozgósítja védelmi erőit, killersejteket, antitesteket (ellenanyagot) termel, melyek célzottan ráhangolódnak a baktérium antigénjére. Az antitest a baktériumok felületén levő antigénekhez kapcsolódik, közömbösíti a baktériummérgeket, megakadályozza a baktériumok mozgását és informatikai jeleket ad a falósejteknek a baktériumok bekebelezésére. Ez a célzott és DNS-RNS úton kódolt védelem-riasztás 4-5 napot vesz igénybe, és ezalatt a vér celluláris immunsejtekkel telítetté válik.

A takarító munka már a falósejtek dolga. E fokozott védelmi riasztás eredménye a behatoló baktériumok felszámolása, és a behatolás helyén kialakult gyulladásos folyamat a mellékvese-kéreghormon támogatása mellett megszűnik. A T és B sejtek közül néhány EMLÉKEZŐ-sejtté alakul át, és tárolja a behatoló antigén molekuláris szerkezetét. Az immunrendszer sejtes elemei közötti infomrációátvitelt kémiai üzenetközvetítő anyagok, mediátorok, neurotranszmitterek végzik. A NEUROTRANSZMITTEREK hormonok, timozinek (a timuszból), limfokinek (a limfocitákból) a szervezet jelvivő anyagai.

Kiderült, hogy ezek a peptidek az egész testünket behálózó információs rendszert képeznek, nemcsak a korábban megjelölt belső elválasztású mirigyekben termelődnek, hanem szinte mindenütt a testben. Csupán mennyiségi eltérés tapasztalható termelődésük különböző helyszínei között. Így ez a rendszer integrálja a pszichés-hormonális és immunrendszert is. Ennek a ténynek a felismerése egészen új távlatokat nyitott meg a betegség-egészség fogalmak értelmezésében és az e két pólus közötti kapcsolóhidak átjárhatóságáról. Vagyis a gondolatok és érzelmek éppen úgy létrejöhetnek a test bármely részében, az emésztő- és légzőrendszerben, a szívben, mint az agyban, hiszen ezeken a helyeken is ugyanazok a peptidek keletkeznek. A peptidek szintjén minden összefügg mindennel. Ami az agyban valamilyen változást hoz létre a peptidek szintjén, az a szervezet bármelyik részén a sejtek számára érthetővé válik, ahol azok rendelkeznek a megfelelő receptorokkal, érzékelőkkel. Egy test, ami gondolkodik és egy agy, amely közvetlenül avatkozik be a test fiziológiájába. Így válik érthetővé, hogy miképpen lehet a szervezet egységes egész. A peptideken és receptoraikon keresztül a különböző szervek és szervrendszerek képesek egymást befolyásolni, gátolni vagy serkenteni anélkül, hogy az idegrendszer közvetítésére szükség volna. Az agy mégis mindenről értesül. Érzéseink kialakulása, megfogalmazódása az agy LIMBIKUS areájában történik. Mivel érzéseink alapvetően peptidek, neurotranszmitterek által motiváltak, immunrendszerünk készenléti állapota is mindig visszatükrözi ezt a meghatározottságot. A jó fizikai állapot és közérzet az immunrendszer akciókészségét fokozza, a deprimáltság, depresszió pedig gyengíti a védekező rendszer aktivitását.

A STRESSZ-állapot alapvetően befolyásolja az immunrendszer egyensúlyát, homeosztázisát, vagyis azt a képességét, hogy antigénhatásra megfelelő hatékonysággal reagáljon, de ez a reakció csak addig tartson, ameddig az antigéninger fennáll. Ha a mellékvese-kéreghormonok, a kortikoidok mennyisége emelkedik a vérben, akkor az csökkenti az immunrendszer aktivitását. Részben ennek köszönhető a stresszhelyzetek betegségfokozó hatása. A stresszel kapcsolatos kutatások bebizonyították, nem az a lényeges, ami történik velünk, hanem az, hogy azt hogyan éljük meg, hogyan vagyunk képesek feldolgozni. És ez már az agykéreg és a limbikus rendszer feladata. Megfelelő tréning hatására az agykéreg védekező és a stresszhatásokat transzformáló intelligens szellemi tevékenységének eredményeképpen az érzelmeket feldolgozó és erre reagáló limbikus rendszer negatív reakcióját képes mérsékelni. Ugyanakkor meg kell említeni az ún. EUSTRESSZ-t, a kívánatos, az aktív szellemi és fizikai tevékenységhez nélkülözhetetlen stresszhatást. Ez az állapot olyan mértékű szimpatikus tónust jelent, mely alkalmassá teszi az embert magas szintű szellemi és fizikai feladatok végzésére. Ez a stresszhelyzet csak a feladat elvégzéséig tart, alacsonyabb vérnyomás-emelkedéssel, vércukorszinttel. Ezeket az eseteket úgy is értelmezhetjük, mint alkalmazkodóképességünk, adaptációnk edzésprogramját. Természetesen az eustressz nem gátolja az immunrendszert.

Immunbetegségek:
Immunbetegségnek tekinthető minden olyan állapotzavar, mely összefügg az immunrendszer várható, vagy már megindult reakciójával. Az immunbetegségek három variációra vezethetők vissza funkcionálisan: hiper- vagy hipofunkcióval kapcsolatos megbetegedésekre, valamint az immunrendszer szerveiben kialakult rosszindulatú elváltozásokra.

Zűrzavar a védelemben:
Úgy tűnik, hogy szervezetünk toleranciakészsége elégtelen azokkal a környezeti kihívásokkal szemben, melyek az utóbbi évtizedben elárasztották. Amíg korábban csak a természetes antigének támadtak bennünket, mint a virágporok, házipor, állati szőrök, egyes élelmiszerek, vagy a túlzott napsugárzás, addig napjainkban a civilizáció szennye szinte áttekinthetetlen mennyiségű szintetikus antigént zúdít ránk festékek, gyógyszerek, vegyszerek, élelmiszer-adalékanyagok stb. formájában.

Immunrendszerünk túlságosan igénybe van véve, és már képtelen elviselni mindazt, amivel szervezetünket terheljük. Ezért egyre gyakrabban és egyre erőteljesebben reagál olyan antigénekre, melyek a szervezet számára nem jelentenek veszélyt, vagy nem akkorát, mint amekkora az immunválasz. Az allergiás immunreakció egyre gyakoribb. A túlérzékenységi reakció, a hiperszenzibilitás olyan panaszok mögött is előfordulhat, melyekkel nem szoktuk kapcsolatba hozni. Az allergiás tünetek nem korlátozódnak csak náthára, kötőhártya-gyulladásra, viszketésre, bőrpírra, hanem néha hasmenésben, gyomorégésben, fejfájásban, izomfájdalmakban, gyermekeknél koncentrációzavarokban is megnyilvánulnak. Az allergia téves immunválasz. Autoimmun-betegség esetén a szervezet immunrendszere saját, antigén-tulajdonságaiban nem változott szövetei, sejtjei ellen reagál. Az immunrendszer hipofunkciójára jó példa a szerzett immunhiányos szindróma az AIDS.

Dr. Pőcze Tibor
Természetgyógyász magazin




Cikkünk folytatódik, lapozz!
 
 
[5032]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x