A modern ember legkorábbi európai szálláshelye
Címlap / Kütyü és tudomány / A modern ember legkorábbi európai szálláshelye

A modern ember legkorábbi európai szálláshelye

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2022-05-21

A modern ember (Homo sapiens sapiens) legkorábbi ismert európai szálláshelyét találták meg Ukrajnában, a lelőhelyről 32 ezer éves csontok és fogak, szerszámok, csontdíszek és állati maradványok sokasága kerültek elő. 

A felfedezésről a PLoS One folyóiratban jelentette meg tanulmányát a cseh, francia, holland, német és ukrán szakemberekből álló kutatócsoport.

A Krím-félsziget hegyeiben 1991-ben fedezte fel a négy Buran-Kaja barlangot Alekszandr Janevics, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia régésze. Az elmúlt húsz évben mintegy kétszáz emberi csonttöredéket tártak fel az archeológusok - olvasható a BBC News hírei között.

Az előkerült emberi csontok - csigolyák, fogak, koponyák - radiokarbonos kormeghatározása arról tanúskodik, hogy a fosszíliák 32 ezer évesek, az alakjukból pedig arra következtettek, hogy a Homo sapiens, azaz a modern ember földi maradványairól van szó.

A barlangokban feltárt használati tárgyak, eszközök alapján a régészek a gravettien (gravetti) kultúra népéhez kötik a lelőhelyet. Ez a felső paleolitikum (Kr.e. 30000-12000) műveltsége, amely nem kapcsolódik valamely csoporthoz, vagy etnikumhoz, hanem egy fejlődési szakaszt, kultúrkört jelöl. A gravettien kultúra Európa egész jégmentes, lakható területén (a Berlin-Kijev vonaltól délre) elterjedt. Az elnevezése egy kőből pattintott nyílhegytípus (gravett-hegy) nevéből származik, amely mindenütt jellemző erre a kultúrára.

A gravettien kultúra népe nagyvadakra (mamut, rénszarvas, vadló) vadászott. Az állatcsordákat követő vadászok időszakos táborhelyeit löszfennsíkokon, folyóvölgyekben, gázlóknál tárták fel. Kunyhóik építéséhez állatcsontokat, agancsot használtak, csupán Dél-Oroszországból ismertek mamutcsontból épített lakóhelyek. Az állandó települések mellett temetők is voltak. A vadászati módszerekre a nyílhegyeken, lándzsahegyeken, lándzsavetőkön kívül a feltárt csapdák, gödrök utalnak. Jellegzetesek az egyélű, kisméretű pengék, agancs- és csonteszközeiket gyakran díszítették karcolással, faragással.

A helyszínen számtalan antilop-, vadnyúl- és rókacsontot találtak. Az emberi csontok apró, 12 centiméteresnél nem nagyobb darabokban kerültek elő, ráadásul vágásnyomokat fedeztek fel rajtuk, ám ezek különböztek az állati csontokon lévőkkel.

"Míg a leölt állatok esetében eltávolították a csontvelőt, az emberi csontokban érintetlenül hagyták" - magyarázta Sandrine Prat, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kutatója, a tanulmány társszerzője.

A francia szakember szerint ez arra utal, hogy az elhunytak földi maradványait másként "kezelték", mint az állattetemeket.

"Az emberek esetében egyfajta megtisztulási szertartás keretében szabadították meg a csontokat a hústól, amelyet nem fogyasztottak el" - vélte Sandrine Prat.

Az evolúciós ökológiával foglalkozó Clive Finlayson professzor, a Gibraltári Múzeum igazgatója arra mutatott rá, hogy a gravettien-kultúra egyértelműen a modern emberhez kötődik.

"Ezek az emberek késekkel, szerszámokkal rendelkeztek, táborhelyeket építettek, ahol mamutcsontok segítségével verték fel sátraikat" - magyarázta Clive Finlayson professzor, aki szerint a krími leletek a gravettien-kultúra legkorábbi tárgyi bizonyítékai.

E kultúra emlékeinek felfedezése Ukrajnában azt az elméletet látszik alátámasztani, miszerint a modern ember a kelet-európai síkság (Orosz-síkság) felől érkezett Európába, nem pedig a Közel-Keletről a Balkánon át.
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


 
 
[ 1516 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x