Hivatalos személy voltam 1 napig
hirdetés
Címlap / Psziché / Hivatalos személy voltam 1 napig

Hivatalos személy voltam 1 napig

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-11-27

"Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat.Én a legszebb pártok közül téged választalak" Epizódok április 9-éről.  

„ – Személyit, forgalmit, jogosítványt!”

Mit érzel, ha ezt hallod?
Talán azok, akinek nem volt rossz tapasztalata még ezekkel a mondatokkal kapcsolatban, ők semmit nem érzenek. De azok viszont, akiknek volt, hát bizony lehet, hogy beleremeg a gyomruk. Az én belső szerveim is összerezzennek a fenti szavakra, mert volt egy-két nagyon rossz élményem, amikor a személyimet úgy kérték tőlem, hogy egyben már a börtön falát, meg a kötelet is láttam a nyakam körül.Körül-belül felzaklat, ha valaki egyszer csak elém áll, és kéri a személyimet.
Lélekemelő fórum

Az egyik ilyen történetem akkor volt, amikor a kislányommal időnként összeszedtük a használt ruháinkat és játékainkat, és kivittük valamelyik bolhapiacra. Ott álldogáltunk, sétálgattunk pár órát, és vásárolgattunk ezt-azt. Mindig találtunk ugyanis valamit, amire éppen nagyon szükségünk volt, ami pont akkor nagyon kellett, és jól is jött. Ha pedig eladtunk bármit is pár száz forintért, akkor már nyerőnek éreztük magunkat, hogy legalább az asztalpénzt – amit az elején be kellett fizetnünk – visszakaptuk.

Egy ilyen alkalommal történt az, hogy mivel már nem volt hely odabent, hát a kapu elé álltunk, ahol az előző héten többeket is láttunk, akik ott árultak.
Ámde mi, ahogy kezdtünk kipakolni, máris befejezhettük áldásosnak éppen nem mondható tevékenységünket.

Marcona férfihang szólalt meg a hátunk mögött: „Nem kipakolni, hanem bepakolni!” —Értetlenül és összerezzenve néztünk a hatalmas, fölénk tornyosuló rendőrre. „Mi van, mi a baj?” Akkor ő elmondta, hogy tilos a bolhapiacon kívül árulni. Én mondtam, hogy oké, akkor megyünk haza, sőt akár neki is adhatom a két szatyornyi holmit. Karácsony közeledtével, hátha szüksége lenne néhány használt pólóra és mesekönyvre. Feldühödött, és legott a személyimet kérte ellentmondást nem tűrő hangon.
- De minek adjam oda -, kérdeztem én, hiszen már megyünk is haza?

Ekkor már láttam, hogy nem babra megy a játék.
– A törvény nem tudása nem jogosítja fel magát asszonyom, hogy így beszéljen velem! Én a rend őre vagyok, és ez most hivatalos közeg ellen elkövetett cselekmény is egyben, úgyhogy bevisszük magukat az őrsre!

- Mi van? Na nemá!” – gondoltam és sikítottam magamban.
Ebben a pillanatban mellette termett a társa, hasonlóan kigyúrt, magas gyerek, és jó hogy nem rángattak bele a rendőrautóba. Kislányom is, én is, remegtünk már, és én – szokásomhoz híven, amikor tehetetlen vagyok - , elsírtam magam.
Megmutattam a személyimet, mondtam, hogy nem árultunk még semmit sem, és hogy hagyjanak már békén bennünket, a kislányom asztmás, ne idegesítsék fel, és persze engem sem.

Nagy nehezen elengedtek, de az ügynek még folytatása lett; feljelentettek, behívtak a valamelyik kerületi rendőrkapitányságra, ott kellett bizonyítanom az ártatlanságunkat.
Az írnokok azt ajánlották, írjam alá, hogy tiltott helyen árultam, és kész, nem lesz belőle priuszom.
Akkoriban történt a Móri rablógyilkosság is. Elgondoltam, hogy ha velem ennyit és ilyen módon kekeckednek a rendőrök, akkor egy rablógyilkossal vajon mit tehetnek.

Azóta félek a hivatalos közegektől. Jogosan, azt hiszem.

Éppen ezért furcsa érzés volt tegnap egy egész napon át az asztal másik oldalán ülnöm. Választási bizottsági tagként én vizsgáltam meg a választók személyi igazolványát és lakcím igazoló kártyáját. Mellesleg nem is sejtettem, hogy ennyiféle és fajta személyi létezik még: egy régi típusú, amiben még benne van a delikvens címe, aztán olyan, amiben nincs benne, és kell hozzá felmutatnia a lakcímigazoló kártyáját, aztán olyan, hogy két kártyája van, melyek közül az egyik a személyi igazolvány maga, és számos egyéb nem várt változat is színesítette a munkánkat.– Ki gondolta volna? Úgyhogy nagyon ébernek és ébren is kellett lennem, hogy ne tévesszek, és hogy a választások tisztaságát már ezzel is megőrizzem, ha tudom. Ez nem volt könnyű feladat reggel hattól, este hétig, és azon túl éjjel kettőig is sajnos.

Na, jó. Nem is ez az érdekes a számomra, hanem az az érzés, hogy hivatalos személy vagyok, és hogy hogyan s miként viselkedem én, mint ilyen.




Cikkünk folytatódik, lapozz!
 
 
[ 941 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
x