Melyik a te életszemléleti stílusod? Teszteld magad!
Címlap / Ezotéria / Melyik a te életszemléleti stílusod? Teszteld magad!

Melyik a te életszemléleti stílusod? Teszteld magad!

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-29

A legtöbb ember általános tapasztalata: időről időre találkozunk olyanokkal, akiknek a reakcióit nem ismerjük, és nem értjük, mi miatt ragaszkodnak bizonyos viselkedésekhez és értékrendi mintákhoz. 

Ennek hátterében 4 szélsőséges szempontrendszer van, melyet ha tudatosítunk, annak minden részletével, képesek leszünk könnyebben megérteni önmagunka és másokat is. 
Az alapvető mintát szeretném most megmutatni, s nem konkrét értékrendek felett pálcát törni. A végén ki fog az is derülni, hogy miért nem teszem. Az lesz igazából az egész történetnek a sava-borsa.


 
Determinizmus
Az egyik általános szemléleti rendszerünk a megmásíthatatlan helyzetekben való hit. Az a vélekedés, hogy van egy olyan hatás az életünkben, amin nem, vagy csak irdatlanul nehezen tudunk változtatni.
A determináltság állapotát nevezhetjük akár predestinációnak, sorsnak, karmának, családi mintának, vagy bármi másnak. A lényeg ugyan az: egy hatás, amit nem akarunk vagy nem tudunk megváltoztatni az életünkben. Ide tartozik egyébként az a gondolat is, hogy „én ilyen vagyok, s nem is fogok megváltozni”.
A determinizmus nézete viszont időről időre megdől. A rögzült elképzeléseinket meghazudtoló tapasztalatokkal találkozhatun, melynek révén némileg meginoghatunk a hitünkben. Hogy ez ne következzen be, egy olyan páncélt vonunk magunk köré, mely megvég minket. Azon áthatolni az évek múlásával egyre nehezebb, melynek köszönhetően az életünkből nem csak az fájdalmat, hanem az örömet is kizárjuk. 
 
Szabad akarat
A második jellemző gondolkodásmód, a szabad döntésre a szabad, akaratra való hivatkozás. Amikor egy menedzserkönyvet előveszünk, akkor az esetek zömében semmi mást nem találunk benne, mint szabadság mindenhatóságának a hirdetését. Hozzá egy csokorra való gyűjteményt olyan módszerekből és gyakorlatokból, amiknek révén az akaratunkat képesek vagyunk érvényre juttatni.
Ezen módszerek van, akinél működnek, s valakinél nem. Ennek a végén még jelentősége lesz, de ne rohanjunk ennyire előre. Ezen szabad akaratot hirdető könyvek úgy állítják be, hogy a könyvben bemutatott módszerek mindenkinél hatnak, s akinél nem, az valamit nem jól csinál. Ez jól hangzik, de a valóság nem az.
 
Egzisztencializmus
Az egzisztencializmus lényege, hogy a pillanatnyi létem, mindaz amit megéltem, megtapasztaltam és elértem meghatározza azt, aki vagyok, s amit gondolok. S pont ez a fajta szemlélet meghatározza azt is, mit érhetek el.
Másészről, mindaz, ami megfogható, mérhető, kisérlettel vizsgálható és reprodukálható eredményeket ad, az igaz és valódi. S minden más, ami nem fél bele a világképembe, az hamis, értéktelen és üldözendő.
 
Idealizmus
A negyedik véglet az idealizmus. Annak a hite, hogy bármit elképzelünk, az megvalósulhat. Szó szerint bármi, jó és rossz egyaránt. Az idealisták legfőképpen az érzések és a gondolatok világában élnek, s mindent annak révén közelítenek meg. 
Egy idealista tragédiája pont az, hogy képtelen mit kezdeni a fájó és kellemetlen dolgokkal, attól menekül, annak minden porcikájától még a létet is eltagadná. S mivel nem tesz semmit érdemben a fájdalmas pontok feloldásáért, épp ezért a fájdalmai nőtön nőnek, s pont a fájdalom elkerülés miat fog irdatlan sokat szenvedni.
Szélsőségek harca, avagy kinek van igaza?
Mondjuk ki már az elején a fájdalmas igazságot: 
  • A világ nem igazságos. Az egyiknek sikerül, a másiknak nem. Mert más adatott meg neki. Ez a determinizmus, s ez ellen bármit teszünk, az nem megkerülhető. DE:
  • Szabadon formálhatom azt, ahogy reagálok a világra, ha a változás nehézségeit is felvállalom. (ez a szabad akarat szabadsága)
  • S ennek elérésében csak arra támaszkodhatom, amim van, amit elértem, amit megtanultam, vagy amit be tudok fogadni (az egzisztencializmus korlátja).
  • Lehet egy célom, egy elképzelésem arról, milyenné akarom a világot formálni, s az el is érhetem (az idealizmus szabadsága) Ezek ellenére szabadon eldönthetem, miként élem az életem, s minek adok benne teret, s minek nem. DE:
  • A cselekedeteimnek és annak hatásainak mindig lesz korlátja, akadálya (még ha a determinizmus gyengül).
  • A döntéseim árát meg kell fizetnem, az elől nem menekülhetek el. (az egzisztencializmus is korlátokat állít).
  • Bármit elérhetek, amit csak ki tudok képzelni (az idealizmus szabaddá tesz). A választásaim meghozatalához használhatok egy olyan szemléletet, ami számomra megfelelő. DE:
  • Minden olyan helyzethez képes leszek kapcsolódni, ami már korábban is jelen volt az életemben (a determinizmus ereje).
  • A választott szempontrendszerem csökkenteni fogja a számba vehető lehetőségeket. (a szabad akarat korlátolttá válik)
  • A látásmódom révén a világnak csak egy részét lesz képes befogadni, aminek révén szűkül a látásmódom (az idealizmus korlátolttá válik). Bárhogyan szemlélhetem a világot, s annak révén az meg is valósulhat. DE:
  • A születésemből adódó korlátokkal dolgoznom kell, ha eredményt akarok elérni (aminek köszönhetően a determinizmus ereje gyengül).
  • A szépet és a jót (illetve a rútat és a rosszat/ártót) választva formálhatom az életem (ez a szabad akarat szabadsága)
  • Bármit is teszek, mindig lesz egy-két olyan pont, amit idővel meg akarok majd változtatni (az egzisztencializmus azért időnként beköszön)
  • Tehát bármelyik szélsőséges nézetet is valljuk, a másik három is jelen lesz az életünkben. Az idealizmus és a szabad döntésekre alapozva egyszerűsödhetik az életünk, de a meghatározottságunk és a pillanatnyi helyzetünk kötöttségeitől sem szabadulhatunk meg teljesen. 
 
 
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon





 
 
[ 5231 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x