Ahol az ember lemászott a fáról?! - Nagy Zimbabwe
Címlap / Kultúra / Ahol az ember lemászott a fáról?! - Nagy Zimbabwe

>

Ahol az ember lemászott a fáról?! - Nagy Zimbabwe

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-29

Amerika és Ázsia után harmadikként hova máshova is vezethetne utunk, mint Afrikába, az emberiség bölcsőjének tartott fekete kontinensre. Nem messze attól a helytől, ahol az első ember lemászott a fáról, a Zambézi és az Orange folyók által határolt területen, a mai Zimbabwe állam földjén évszázadokkal ezelőtt fejlett kultúrájú nép élt. Kevesen tudják, de az ő alkotásuk Nagy Zimbabwe. 

A dél-afrikai rommező néven is ismert két bő vizű folyó által határolt terület hajdanában virágzó államoknak adott otthont. A virágzó kultúrák legjelentősebbje építette a legnagyobb romjaiban ma is látható ősi települést, Nagy Zimbabwét, amiről a mai állam, a korábbi Dél-Rhodesia a nevét kapta. A híres egyiptomi piramisokon kívül ez Afrika legnagyobb fennmaradt kőből készült épülete, amelyet még az arab és európai hódítók érkezése előtti évszázadokban építettek a helyi népek. Annyi maradt fenn az írásos emlékekben szűkölködő bányászattal foglalkozó kultúráról, hogy 1200 körül emelték az épületegyüttest a shona nevezetű bantu népcsoport-béliek. Birodalmukat Manhumupata néven ismerték akkoriban, a város az ország székhelye volt a XV. századtól egészen a XVII. század közepéig. 

Az európai telepesek alig akartak hinni a szemünknek, amikor meglátták az impozáns várost, és csodálkozásuk csak nőttön-nőtt, amikor megtudták, hogy a hatalmas kőépületeket dél-szaharai emberek emelték több száz évvel az ő érkezésük előtt. Nagy Zimbabwe lenyűgöző méreteivel megdöbbentett minden arra tévedő utazót, kalandort, térképészt és hódítót. Csak találgatni tudták, hogy a hajdan virágzó birodalom mekkora is lehetett valójában, mekkora területet uralt, és honnan származott gazdagsága, a kő megmunkálásának szakértelme és az a kitartás, amivel a munkát véghezvitték. Az akkori felfedezőket – ahogyan a mai embert is – magával ragadhatta a szeme elé táruló látvány. Az esős évszak után zöldben pompázó domboldalak közül előbukkanó hatalmas sziklák övezte két fő épületegyüttes, amely azóta is uralja a táj képét. 


Az egyik a domboldal óriás-sziklái közül kiemelkedő Fellegvár, amelynek falait habarcs nélküli technikával építettek. Keskeny lépcsői – amin egyszerre csak egy ember fér el – labirintusszerűen szerteágazó belső udvarokra vezetnek, ahol kisebb körülzárt helységek fogadják az arra járót. A szentélyként is funkcionáló épületekben a régészek kultikus jelentőségűnek tulajdonított zsírkő madárfigurákat találtak. Ez az állat a mai Zimbabwe nemzeti jelképe is. Az építési sajátosságainak köszönhetően bevehetetlennek tűnő vár a közeli völgyben elterülő Nagy Várra néz. A tégla alakúra faragott habarcs nélkül egymásra illesztett gránittömbökből álló fal magassága 4,9 és 10,7 méter között változik. Az erődítmény teljes kerülete meghaladja a 250 métert – nagyobb, mint egy fél futballpálya. A várfal legkisebb vastagsága is eléri az 1,2 métert, de sok helyütt ennek többszöröse is lehet. A teraszos elrendezésű épületben több belső fal tagolja a labirintusra hasonlító belső teret, amelyben három – funkcióját tekintve ismeretlen – szoba is található.

HarmoNet tipp: Európa széle - avagy meddig ér az öreg kontinens? >>

A vár kétség kívül leglátványosabb épülete a kúp alakú torony, amelynek titka egyelőre a kutatók előtt is rejtve maradt. Sem ajtó, sem ablaknyílás nem található rajta, és igazán haszontalannak látszik a felületes szemlélő számára. Csak az afrikai törzsi kultúrában és történelemben elmélyedt kutató gondolataiba csempészi bele magát egy kósza érzés, hogy talán mégis volt valami jelentősége az épület ezen részének is. Tekinthetjük akár fallikus, akár egyéb termékenységi szimbólumnak, esetlegesen a bő termést elhozni hivatott szakrális jelentőségű tárgy volt? Nem tudhatjuk, annyi mindenesetre bizonyos, hogy valamiért ide építették az ősök, és bizonyosan hittek abban, hogy hasznos számukra a jelenléte. 


A városhoz több legenda is kapcsolódik. Egyesek úgy vélik, hogy Ofir mesés bányáihoz, Salamon király kincseinek lelőhelyéhez is kapcsolódhat az ősi birodalom székhelye, hiszen a híres portugál történetíró, Joáo de Barros 1552-ben írt egy habarcs nélküli óriási kövekből készült erődről, amely Ofirban, Salamon bányavidékének központjában helyezkedett el. A települést a helyiek Symbaoe-nak nevezték, ami nagyon hasonlít a mai Zimbabwe elnevezéshez. Egyes kutatók egyébként Ofirt a mai Mozambik egyik kikötővárosával, Sofalával azonosítják. Az Afrika déli részén élő balemba nép hagyományaiban őriz egy másik legendát Mlawi királyról, aki az őseik, a bavendák elődeinek, Nagy Zimbabwe építőinek vezetője volt. Az istenkirályként tisztelt uralkodót soha senki nem láthatta, a nép csak a főpaphoz szóló félelmetesen mennydörgő hangját hallotta olykor. A halála után kitört viszály és háborúskodás vezetett a birodalom pusztulásához, a vidék elnéptelenedéséhez és népe dél felé költözéséhez. 

HarmoNet tipp: Afrika arcai - Fotópályázat és különleges program ínyenceknek! >>

A hatalmas kövekből emelt épületek mindezek ellenére a mai napig hirdetik az egykori virágzó birodalom nagyságát, és bárki meggyőződhet a saját szemeivel az ősök hihetetlen építészeti tudásáról. A legtöbb mai afrikai főváros nem mondhat magáénak olyan építészeti remekműveket, mint az ősi Zimbabwe, sok helyütt annak is örülnek, ha nem dőlnek rájuk a sárral összetapasztott falak. Afrikában akad még néhány ehhez hasonló ősi település, a sorozat következő cikkében az egyik ilyennek járunk utána.
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


 
 
[ 10578 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x