HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2018-02-21
Címlap / Kultúra / Félt, vágyott, magasztalt, rettegett: Babilon

Félt, vágyott, magasztalt, rettegett: Babilon

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2018-02-21

Földünk ősi fővárosairól szóló cikksorozatunk következő, immáron hetedik epizódja az amerikai kirándulás után visszatér Ázsiába, méghozzá a mai Közel-Kelet vidékére. Arra a földre, amelyért évezredeken keresztül különféle népek háborúztak, és ahol ma is a fegyverek dörejétől hangos az ég. Afrika és Ázsia határvidékén, az Arab-félszigettől északra már a történelem előtti időkben is termékeny földek húzódtak, nem véletlen, hogy az emberiség történetének első ismert városai is errefelé nőttek ki a földből. Ezek egyikébe látogatunk el most. 

 

Mesés vidéken
A Tigris és az Eufrátesz folyók termékeny völgyében már időszámításunk előtt több ezer évvel megtelepedtek az emberek. Cikkünk tárgya, Babilon talán a legjelentősebb, de mindenképpen a legismertebb közülük, elég ha csak a bibliai Bábel tornya történetét említjük, de ne szaladjunk ennyire előre. A neve alapján vélhetően már a presumer időkben létező várost eredeti nevén Babillának hívták, a szó jelentése az idők homályába vész. Alapítását a tudósok az i.e. IV. évezredre teszik, és bár a várossal kapcsolatos legelső írásos emlék csupán jó kétezer évvel későbbről, az akkád birodalom alapítója, Sarrukín korából maradt ránk, így is tekintélyt parancsoló 4000 éves írott történelméről beszélhetünk. Az akkádok az Eufrátesz partján fekvő várost átkeresztelték a hasonló hangzású Báb-ili-ra, aminek jelentése az Istenek Kapuja volt. Héber neve Babel, amiből a bibliai Bábel elnevezés is származik. Az egykori település a mai Irak területén található, Bagdadtól délre, el-Hilla városa közelében.

Marduk kezében
Babilon Marduk isten legfőbb kultuszhelyeként volt ismert az ókori világban. A város jelentősége folyamatosan nőtt, négyezer évvel ezelőtt már tartományi székhely volt. A törvénykönyvéről híres uralkodó, Hammurapi korában a már Babilónia névre keresztelt birodalom központjaként egyre nagyobb hírnévre szert tett település innentől kezdve egészen bukásáig a környék nagy birodalmait vezető híres uralkodók tucatjainak keltette fel kíváncsiságát. A híres Asszír uralkodó, Asszurbanipál újjáépíttette a Babilont, amely igazi világvárossá az Újbabiloni birodalom és II. Nabukodonozor idején vált. Ebből a korból, i.e. 600 idejéből származik a világ hét csodája között számon tartott Szemirámisz függőkertje, amelynek pontos helyét a mai napig nem sikerült a régészeknek beazonosítaniuk.

Nem sokkal később, i.e. 539-ben II. Kürosz perzsa király foglalta el a város harc nélkül, és tette Perzsia egyik székhelyévé. Olyan uralkodók követték őt a trónon, mint I. Dareosz, és utódja Xerxész, akik hadat viseltek a görög városállamok ellen, valamint az utolsó perzsa király, III. Dareosz, akinek bukását nem kisebb hadvezér okozta, mint maga Nagy Sándor. A makedón uralkodó is Babilonban rendezte be birodalma központját, ő bontatta le a város híres zikkuratját, az Étemenankit, amelyhez a bibliai Bábel tornyának legendája is társult. Nagy Sándor újjá kívánta építeni a várost, azonban élete idejekorán véget ért i.e. 323-ban, és a trónon őt követő utódai már nem fordítottak energiát a város pompájának helyreállítására. A makedónokat követő Szeleukida birodalom a Tigris partján épített új fővárost, és Babilon lakóit is átköltöztették, amely a város elnéptelenedéséhez vezetett, ezzel ért véget az ókori világ központjának dicső története.

Tökéletes, isteni tervezés

Az ókori város alaprajza téglalapot formált, amelynek közepén folyt keresztül az Eufrátesz folyó, kettéosztva a települést. Hatalmas, 18 méter magas városfalai, és a már igen távolról tájékozódási pontot jelentő Marduk templom voltak jellegzetes ismertetőjegyei, de a már említett Szemirámisz függőkertjei és a híres Étemenanki is messze földön híresek voltak. A városra szűk utcácskák és ablaktalan házak voltak jellemzőek, ugyanakkor az uralkodó palotájának pompája ellenpontozta a mai szemmel nézve puritán lakónegyedek egy hangúságát. (Vicces hasonlóság ez a mai Budapesttel, ahol a kiemelkedő pontok mellett a Duna, szent folyónk középen választja el a várost és hegyfalai, illetve a Budai Vár már messziről világlanak!)

HarmoNet tipp: Cuzco, az Inkák ősi fővárosa >>

A városfal a híres Istár-kapunál elérte a 3,72 métert, amelyet húszméterenként tornyok ékesítettek. Hérodotosztól ránk maradt írás szerint „A falak tetején egymással szemben emeletes épületeket húztak fel, közöttük pedig egy négyesfogatnak is elegendő utat hagytak. A falakon körben száz torony áll, amelyek, akárcsak az ajtók és küszöbök, bronzból készültek.” A nyolc kilométer hosszan magasodó falakon belüli teret a város csakhamar kinőtte, így a többszázezer lakosnak a folyó túlpartján építettek új lakóhelyet, melyet híddal kötöttek össze az óvárossal. 
 


A város feltárását a XX. század elején Robert Koldewey kezdte meg, aki főként Nabukodonozor korának leleteit ásta ki a homok alól. Ennek okán a régebbi időkről, Hammurapi városáról kevesebbet tudunk, azonban több híres műemlék, így az Istár-kapu restaurált mása is mind a mai napig megtekinthető a világ múzeumaiban.


Babilon később az ezotéria kutatott misztikus lakhelye. Egyesek szerint az antikrisztus lakhelye, az ördög birodalma. Mások az emberi nagyra törését vélik benne felfedezni. Marduk hatalmánál fogva a sötétség, az erő, és a démonikus tartalmak is előtérbe kerülnek legendáival kapcsolatban.

Regele Tímea
 






 
 
[4687]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x