Így látták őseink a csillagokat
Címlap / Kultúra / Így látták őseink a csillagokat

>

Így látták őseink a csillagokat

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-08-13

Vajon hogyan tekintettek elődjeink a világűrre és milyen felvetéseket, mítoszokat szőttek köré? Mi szolgált alapjául a mai csillagászatnak, és miként változtak a tudományos nézetek az évszázadok során?  

 

A múlt széleskörű bemutatására hivatott Viasat History háromrészes dokumentumfilmmel járja körül a témát, amelyet 2020. április 19-től vasárnap esténként 21:00-tól tár a csillagászat iránt érdeklődők elé.



Az Ősi égbolt a modern CGI technikát felhasználva, de ősi leletek mentén kelti életre a történelmet. Nézzünk néhány mérföldkövet a múltból!

Az egyik legősibb elképzelés 4000 éves, és az ókori Babilonban született. Ez a világmindenséget felső és alsó részre osztja: felül vannak a csillagok, alul pedig a lapos, korong alakú Föld, amely egy óceán közepén lebeg – ez az univerzum középpontja, körülötte forog az ég és benne minden.

Az ókori Mezopotámiában élők úgy vélték, hogy az égbolt egy hatalmas kőtábla, amire az istenek a csillagok és a bolygók segítségével üzeneteket véstek. Ezeket az üzeneteket próbálták megfejteni az égen látható égitestek helyzetének vizsgálatával – tulajdonképpen ebből a korból ered a mai csillagászatnak nevezett tudomány.

A Mezopotámiából érkező ismereteket elemezve az i.e. 6. században élt Thalész görög filozófus volt az első, aki megkérdőjelezte az égi események természetfeletti mivoltát, és kijelentette, hogy a földi eseményekhez hasonlóan az égbolton látható dolgoknak is tudományos magyarázata kell, hogy legyen – magyarán ő fektette le a modern csillagászat alapjait.



Ez a tudományos megközelítés hozta el azt a felismerést is az emberekben, hogy a Föld nem lapos, hanem kerek. Az I. évszázadban élt Ptolemaiosz szerint viszont az égbolt is kerek volt, egy gömb, amelynek középpontja a Föld volt, ami körül az éggömb forgott. Úgy gondolta azonban, hogy nem minden eleme statikus: voltak égitestek, amelyek maguk is körkörös mozgást végeztek – a majd kétezer évvel ezelőtt élt filozófus így, bár akaratlanul, de feltárta a naprendszerünk számos bolygóját és azok mozgásirányát.

A reneszánsz idején élt Kopernikusz is Ptolemaiosz modelljét vette alapul, azonban számításai kimutatták, hogy nem a Föld a világmindenség középpontja, nem körülötte kering minden, hanem a többi bolygóval együtt az kering a Nap körül. Az ő modelljét azonban egészen addig nem fogadták el, amíg az 1600-as években fel nem találták az asztronómia egyik legfontosabb eszközét, a teleszkópot, a mai csillagászat elengedhetetlen eszközét.
  





 
 
[ 767 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x