Leslie West, a blues-rock gitárosok óriása
Címlap / Boldog szülinapot / Leslie West, a blues-rock gitárosok óriása

Leslie West, a blues-rock gitárosok óriása

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2022-07-04

Testalkata miatt hegynek becézték a 60-as években azt a gitárost, aki a bandáját is Mountain névre keresztelte. A 65. születésnapját ünneplő Leslie West képességeiről annyit, hogy a zenekar 70-es évek elején adott angliai koncertje után a Melody Maker szakírója a világ legjobb gitárosának nevezte. 

Ma már sajnos ritkábban hallani róla, pedig a gitártudása az idők folyamán semmit sem kopott, sőt!

Leslie Weinstein néven született 1945. október 22-én, New York Queens negyedében. A rockzene iránt akkor kezdett érdeklődni, amikor meglátta Elvis Presley-t az Ed Sullivan show-ban, az 1950-es évek közepén. A nagyapja engedett a kis Leslie kérésének és vett neki egy használt gitárt, amin hamar megtanulta a Heartbreak Hotelt. Tizenévesként otthagyta az iskolát, miközben a szülei is elváltak. A zene azonban csak nem hagyta nyugodni, sőt amikor látta a Beatlest New Yorkban, elhatározta, hogy ő is saját bandát alakít - ez lett a Vagrants. Játszottak partikon, táncos szórakozóhelyeken, parányi klubokban, minden különösebb visszhang nélkül. Miután a kislemezük sem jött be, Leslie 1969 elején otthagyta őket, de kapott egy lehetőséget az Atlanticnál szóló LP elkészítésére. Végül mégsem ez a kiadó, hanem a Bell Records, Windfall cége adta ki West: Mountain című nagylemezét.


Már korábban megismerkedett a stúdióban az olasz bevándorló szülőktől származó, 1939-es születésű Felix Pappalardival, aki a basszusgitárosa lett. A billentyűs Steve Knight (ex-Devil’s Anvil), a dobos pedig Norman Smart, de később a kanadai Corky Laing személyében találta meg végleges ütősét az új banda, a Mountain!


1969 júniusában léptek fel először a San Franciscó-i Fillmore Westben. Szenzációsan szerepeltek, csakúgy, mint egy hónap múlva Woodstockban. 1970 elején a Windfall Records kiadta első albumukat a Mountain Climbingot. A kritikusok kivétel nélkül az időszak legjobb hard rock lemezének tartják ezt a korongot, mely augusztusra már aranylemez lett, a Mississippi Queen című kislemezük pedig hónapokig szerepelt a slágerlistákon.


Nem kellett sokáig várni az újabb LP-re, mert 1971 elején megjelent a Nantucket Sleighride, májusra - nem fogják kitalálni - ez is aranylemez lett, mint ahogy a Woodstock II. is, melyen a Mountain is szerepelt. 1970-ben és 71-ben sorra járták az amerikai koncerttermeket és fesztiválokat, a fogadtatásra igazán nem lehetett panaszuk. A banda képességeit jól tükrözte a Stormy Monday Blues előadása, - gitárosoknak kötelező tananyag(!) - melynek 19 perc 32 másodperces változatát az atlantai pop fesztiválon rögzítették. Ezt követően Angliában és Nyugat-Európában turnéztak kirobbanó sikerrel.


A Melody Maker rockszakírója Leslie Westet a világ legjobb szólógitárosának nevezte! 1971 novemberében a londoni Rainbow Színházban tartott koncertjük után azok is elnémultak, akik addig csak a Creamet istenítették. Év végén piacra dobták harmadik nagylemezüket a Flowers Of Evilt, mely hasonlóan szerepelt a listákon, mint az előzőek.

1972-ben még egy live LP-re futotta erejükből, (The Road Goes On Forever), de ezt következően Pappalardi a saját útját akarta járni, így feloszlottak. 1974-ben ismét összeállt a Hegy Alan Schwartzberg és Bob Mann beléptével, velük vették fel Japánban a Twin Peaks című dupla koncertlemezüket, rajta a Nantucket Sleighride félórás változatával. Közben West és Laing, Jack Bruce-szal megalakította a nevüket viselő bombatriót. Pappalardi pedig szóló munkákat jelentetett meg és producerként dolgozott. 1983-ban, New Yorkban gyilkosság áldozata lett a felesége lelőtte!


De térjünk vissza 1972-be, amikor létrejött a rocktörténelem egyik legütőképesebb triója, West, Bruce & Laing néven. West és Laing, Jack Bruce-szal a londoni Island stúdióban találkozott egy kis jam session keretében. A közös zenélés olyan jól sikerült, hogy úgy döntöttek együtt folytatják. Ugyan mindössze néhány lemezen hallhatjuk játékukat, mégis a banda muzsikája etalonnak számít, a kemény rock-blues zenét játszó együttesek családjában.

A West, Bruce & Laing trió beépítette zenéjébe a Mountain és a Cream muzsikájának összes értékét, mégis sikerült egyéni hangzást elérniük. Agresszív, kemény, rock-bluest vagy blues-rockot (tetszés szerint) játszottak a szakemberek és a közönség legnagyobb örömére.


Első albumuk a Why Don’t Cha 1972 végén jelent meg, a Whatever Turns You On LP pedig egy évvel később, mindkettő igen keresett volt az igényes zenét kedvelők körében. Ennek ellenére Bruce mégis távozott a trióból. A Live & Kicking 1974-ből már posztumusz lemezük volt.

Időközben a Mountain is feléledt poraiból, de a 73-as csapatban Corky Laing még nem vett részt. Ott volt viszont a dobok mögött Leslie West 75-ös és 76-os szólólemezeinél, sőt,1981-ben, az ismét újjáalakuló Mountain bandában már Laing dobolt. A csapat 1985-ben megjelentette a Go For Your Life című nagylemezt. Ezt követően több, személyi változás is lezajlott a bandában, Leslie West pedig újabb szólóalbumokat dobott piacra.


A 90-es évek egyik legérdekesebb fejleménye volt, amikor 1994-ben West és Laing felvételeket készített az ex-Jimi Hendrix basszusgitáros Noel Reddinggel, amelyek közül kettő az Over The Top című nagylemezen hallható, mely nem azonos Cozy Powell megegyező című, remek 1979-es albumával, amin Bruce mellett Gary Moore és Dave "Clem" Clempson is játszott.

Leslie West az elmúlt évtizedben többször is feltámasztotta a Mountaint, a dobos továbbra is Corky Laing volt, míg a basszusgitárt legutóbb Rev Jones kezelte. Utolsó turnéjukat idén májusban fejezték be. 2008 végén Leslie több koncerten fellépett Joe Satriani társaságában is, óriási sikert aratva és ott volt a Woodstock 40. szülinapjának megünneplésén is Bethelben. A Mountain koncertje után a színpadon „kötött házasságot” menyasszonyával Jenny Maurerrel, 15 ezer „tanú” előtt. A házaspár jelenleg New Jersey-ben él. 2006. októberében Leslie West tagja lett a Long Island Music Hall of Fame-nek.




Ami pedig a szólólemezeit illeti 2003 óta, amikor a Blues to Die For megjelent sorra jelenteti meg az új korongokat: Guitarded (2004), Got Blooze (2005), Blue Me (2006) és Jumpin at the Woodside (2007). Kirobbanó formában játszik mindegyiken!

Legutóbb arról számoltam be róla, hogy az orvosai benn tartották a kórházban, hogy kezeljék, megelőzve a kialakulandó trombózisát. (Erről bővebben kapcsolódó cikkünkben).

Reméljük, azóta egyre jobban van és hamarosan visszatér a blues-rock világ színpadaira, ahogy ígérte.


Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.




 
 
[ 4198 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x