HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2017-11-19
Címlap / Otthon / A gyerek és a kutya

A gyerek és a kutya

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2017-11-19

Négylábú testőr vagy időzített bomba Körképünk harmadik, befejező részében a kutya, gyerek és család kapcsolatáról írunk. Kutya és gyerek - a filmekből, regényekből és a valós életből is jól ismert idilli párosítás. Felhőtlen boldogság, játék, kacagás, biztonság a négylábú testőr védelmében. Ugyanakkor a másik oldalon véresre mart kicsiny kezek, betört koponyák és a szomorú statisztika: a kutyaharapások leggyakoribb áldozatai a gyerekek. Hát akkor most mi is az igazság: való-e a gyerek mellé kutya, vagy sem? 

 

Négylábú testőr vagy időzített bomba?
Körképünk harmadik, befejező részében a kutya, gyerek és család kapcsolatáról írunk. Kutya és gyerek - a filmekből, regényekből és a valós életből is jól ismert idilli párosítás. Felhőtlen boldogság, játék, kacagás, biztonság a négylábú testőr védelmében. Ugyanakkor a másik oldalon véresre mart kicsiny kezek, betört koponyák és a szomorú statisztika: a kutyaharapások leggyakoribb áldozatai a gyerekek. Hát akkor most mi is az igazság: való-e a gyerek mellé kutya, vagy sem?

Se szeri, se száma azoknak a felnőtteknek - magam is közéjük tartozom -, akiknek az életében meghatározó szerepet játszott a gyerekkori barátság egy kutyával. Olyan élmény ez, ami semmi mással nem helyettesíthető, és aki részesül benne, a későbbiekben egészen másképpen fog viszonyulni az élővilághoz. A nagyobb gyereket felelősségtudatra, rendszerességre neveli, egyszersmind egészségesebb életmódra serkenti a kutyával való foglalatosság, mindehhez azonban nem nélkülözhető a felnőtt segítsége és pozitív hozzáállása. A következőkben nem arról lesz szó, hogy mit tegyen a gyerek, ha a kutya megtámadja, és arról sem, hogy miért ne dobálja kővel a siheder a szomszéd házőrzőt, hiszen ilyen dolgoknak nem is volna szabad megtörténnie...

Vonzalom és borzalom
Az egészséges lelkű, társas lényként felnőtt kutya felismeri a gyerekben a "kölyköt", és természeténél fogva toleránsan viselkedik iránta. A vonzalom többnyire kölcsönös, ám a kisebb-nagyobb csemeték sokszor túlzott bizalommal fordulnak az idegen kutya felé is, nem tartva be az ismerkedés szabályait, ami védekező reakciót válthat ki az állatból. A kutya célja ilyenkor nem az, hogy kárt tegyen a gyerekben: hirtelen odakapása egy másik kutyának a bőrét sem karcolná meg. Arra viszont nincs felkészülve, hogy a gyereknek lassabbak a reflexei, vékony bőrét pedig nem védi bunda...

Mindezek fényében érthető, hogy a szülők nagy része bizalmatlan a kutyákkal szemben. Az egészséges távolságtartás önmagában még nem baj, fontos azonban, hogy lebeszélésként ne a harapás rémképével fenyegessük. Ha a gyerek mégis barátkozni szeretne, mindenképpen kérdezzük meg előbb a kutya gazdáját, hogy megteheti-e. Ügyeljünk arra, hogy mindig szemből közelítsen a kutyához, ne tegyen hirtelen mozdulatokat és ne legyen a kezében étel, ami felébresztheti a kutya falánkságát. Láncos kutya közelébe soha ne engedjük a gyereket, bármennyire jól ismerjük is az állat gazdáját. A láncra vert vagy ketrecbe zárt kutya nem családtag, hanem szánalomra méltó rab, amely haragban áll az egész világgal! Bármilyen hihetetlenül hangzik is, vannak olyan gyerekek, akikben minden belenevelés nélkül is kialakul a kutyáktól való félelem, és hiába a nyugtatgatás, józan rábeszélés, még a legkisebb tacskótól is visítva menekülnek. Ezen nem segíthet más, csak egy kutya, s ha nem éri időben pozitív élmény, a gyerek talán egész életében rettegni fog az állatoktól. Ámde vigyázat: ha túlzottan erőltetjük, a "mély vízbe dobjuk", az sokszor többet árt, mint használ!

A mi kutyánk kölyke...
Ahol a kutya valóban családtag, ott a legritkább esetben fordul elő konfliktus: a kutya a cseperedő gyereket nem vetélytársként kezeli, hanem kölyökként, akit tolerálni és védelmezni kell. Ezzel együtt természetes dolog, hogy amíg egészen kicsi, nem hagyjuk magára a kutyával (mint ahogy kutya nélkül sem). Számolni kell azzal, hogy a kutya ösztöneit a természet az ő testi adottságaira szabta, s nem a mieinkre. A kiskutya számára nem jelent különösebb megrázkódtatást a hasra esés, a kisgyerekben viszont ugyanez kellemetlen emléket hagyhat. Az az eb, aki egy csemete felnövekvését már végigasszisztálta, a következőnél már képzett "babysitternek" bizonyul: képes megtanulni, hogy ne döntse fel a bizonytalanul totyogó emberkét. Minden körülmények között meg kell követelni tőle, hogy ne ugráljon fel a gyerekre és semmit ne próbáljon meg kivenni a kezéből. A gyerek labdája és a kutya labdája két külön dolog, s ezt elsősorban az ebbel kell világosan megértetni.

A kisgyerek gyakran "túlterheli" a kutyát: fülét, farkát markolássza, szőrét cibálja, a szeme felé nyúl - figyeljük a kutya reakcióit, s ha vissza akar vonulni, adjuk meg rá a lehetőséget. Ha a kisbaba születésekor éppen nincs kutya a háznál, a kölyök beszerzésével érdemes megvárni a gyerek hároméves korát: ekkor már meg lehet vele beszélni, hogy hagyja békén az állatot, ha eszik vagy pihenni akar. A higiénia alapvető követelményeit is nehéz megvalósítani addig, amíg a kétlábú és a négylábú csemete egyaránt válogatás nélkül mindent a szájába vesz és felváltva hagyja a névjegyét a szőnyegen...

Vannak fajták, amelyek kimondottan híresek gyerekszeretetükről: ilyen például a boxer, aki mindig kapható egy kis játékra (vigyázat: kivételek még itt is akadnak!). Óvatosan kell bánni viszont azokkal az "egygazdás" őrző-védő fajtákkal, amelyekben igen erős a rangsorképzés ösztöne. A leggyakrabban dobermannokkal fordul elő, hogy megpróbálnak fölébe kerekedni a gazda gyermekeinek. Ahol több kutya van, ott különös elővigyázatossággal kell eljárni: két eb már falkaként viselkedik, s ha csak egymással kapnak is össze a gyerek feje fölött, már kész a baj.

Nem gyerekjáték!
Csaknem minden gyerek vágya, hogy saját kutyája legyen. Erre azonban csak nagyobbacska - legalább felsőtagozatos - korban kerülhet sor, hiszen az ennél kisebb csemete még önmagára sem képes vigyázni. Ha gyereknek vásárolunk kutyát, igen körültekintően kell választanunk: ha túlságosan nagy, elránthatja a gyereket, de nem lehet olyan kicsi sem, hogy lépten-nyomon védelemre szoruljon. Legyen élénk, játékos, hiszen ezt várja el tőle kis gazdája, de nem lehet ideges vagy agresszív. Kiegyensúlyozott, békés, de nem félénk, középtermetű, intelligens kutyára van tehát szükség, hogy a gyerekkel valóban "nyerő párost" alkothasson.

Sohase feledjük el, hogy míg a tévéfilmek négylábú sztárjai lankás, zöld dombok közt kísérgetik kis gazdáikat, addig a városi gyerekeket a lakás ajtaján kívül maga az élet várja, dübörgő autóbuszokkal, félrenevelt kutyákkal és sokszor ellenséges emberekkel. Itt még maga Lassie sem ballaghatna egyedül az iskolába kis gazdája elé. A kutyasétáltatás "veszélyes üzem", amelynek során a gyerek könnyen bajba kerülhet. Különösen az idegen kutyákkal való találkozás kockázatos: a legbékésebb ebet is érheti támadás. A kutyát sétáltató gyereknek álmából felébresztve is tudnia kell, hogy kedvencét csak ismerős állatokkal engedheti össze és idegen kutya láttán fel sohasem emelheti.

A kiskutya felnevelésébe a szülőknek is be kell segíteniük; aki maga is kezdő, feltétlenül kérje szakember segítségét! A gyerek csak teljesen megbízható, fegyelmezett állatot vihet sétálni. Azzal is számolni kell, hogy bármennyire közeli kapcsolat alakul ki köztük, valódi "falkavezérként" a kutya valószínűleg a családfőt fogja tisztelni. Ahhoz pedig kétség sem férhet, hogy ha az ebnyilvántartásban a gyerek nevén szerepel is a jószág, a felelősséget mindkettejükért mi, felnőttek viseljük.


Mirtse Áron
Kutya Magazin




 
 
[12418]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot


Warning: Division by zero in /var/www/lapcsalad/harmonet.hu/include/fooldal/rendezvenynaptar_slide_jobb_oszlop.php on line 67
 
 




 

ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x