HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2017-08-24
Címlap / Otthon / Szemünk fénye a gyermek

Szemünk fénye a gyermek

Forrás: Kepesseg.com
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2017-08-24

Szerencsés az a gyerek, akit hagynak olvasó, gondolkodó, színes egyéniséggé formálódni. Világunk elsődlegesen - és egyre inkább - a vizualitásra épít, az ingerek jelentős része ezt a csatornát célozza meg. Tévedés azonban azt hinni, hogy a felgyorsult, ingergazdag környezethez már korán szoktatnunk kell a csemeténket: épp ellenkezőleg, a gyermek megfelelő fejlődését visszaveti a túl sok impulzus. Hogyan szabhatunk ennek gátat, biztosítva az érzékeny gyermeki idegrendszer optimális kialakulását? 

 

Az emberi szem különleges: fejlődéstanilag belülről indul kifelé, szemünk tulajdonképpen egy agyfüggelék. A látható felé elmozdító kíváncsiság belülről fakad.
A többi érzékszerv esetén fordított az irány: kívülről befelé tartó. A test egy kis része sajátosan érzékennyé válik az adott inger befogadására (szag, íz hang), és eztán kapcsolódik össze az aggyal.
„A szem a lélek tükre.” – mondták a latinok. Ez is kifejezi azt az egyedülálló tulajdonságát, hogy nem csak érzékszervként enged látni, de a másik fél számára beszédes jelet mutat tulajdonosa lélekállapotáról.
Látás útján fogadjuk be és értelmezzük a kommunikáció nem verbális részét: a mimikát, gesztusokat, testtartást és testbeszédet – amelyek mind érzelmeinket tükrözik.
A tanulás-módszertani kutatások eredménye szerint a képszerű dolgok a szavaknál is jobban segítik a megértést, jobban rögzülnek az emlékezetben.
Érdemes ilyen nézőpontból is végig gondolni, mit üzen gyermekünknek az őt körülvevő vizuális világ.

Meghívlak egy röpke időutazásra: idézd magad elé saját gyermekkori otthonod, vagy a nagyszüleidét. Nézz körül gyermekkorod színhelyén, figyeld meg, mit látsz és mindez milyen érzéseket kelt benned! Aztán vezesd körbe a tekinteted mostani környezeteden és hasonlítsd össze a kettőt.


Megdöbbentő a különbség? Néhány évtized távlatából megnyugtatóan hat ránk a tiszta tér élménye, az egyszerű vonalvezetés, a funkcionalitás -  napjaink harsány színességével, túlzsúfoltságával, mozgalmasságával, öncélú magamutogatásával szemben.
Bárhová néz gyermekünk, képi ingerek sokasága dől felé: otthon és a külső környezetben is.
Minden, ami a látóterébe kerül, lenyomatot hagy az idegrendszerben, foglalkoztatja, feldolgozásra kényszeríti az agyat. A feldolgozáshoz időre van szükség. S a 21. században épp ebből van kevés: az impulzusok feldolgozására fordítható időből. Pedig a gyermek agya csak akkor tudja szépen megformázni az egyes funkciókért felelős agyterületeket, ha kevés számú, hasonlóan ismétlődő ingerrel találkozik viszonylag sokszor.

A gyerekszoba és a tágabb környezet hatásai
Kezdjük talán a gyerekszobával! Hogyan hatnak például a túldíszített falak? A mintás tapéta, bordűr, bútor, függöny, szőnyeg és sok-sok játék mind figyelemfelhívó erejű. Egyikről a másikra ugrál a tekintet, akadályozza az elmélyedést. A sok erős inger megemeli az ingerküszöböt, nehezedik a fókuszálás, a tárgy-fixálás.
Kedvező, ha gyermekünk hosszan eljátszhat egy-egy tárggyal, elidőzhet valamin a tekintete anélkül, hogy a figyelmét elvonná valami. Később tanulási nehézségekhez vezethet, ha az alak-háttér észlelés gyenge marad. Ez többnyire megelőzhető kevés, de tudatosan tervezett, esztétikus, értéket közvetítő látnivalóval, például közös képeskönyv nézegetéssel.
Megfigyelhető, hogy életünk minden terén egyre nagyobb ingerre van szükség ahhoz, hogy a figyelmünket megragadja. Hamis illúzió, hogy minél korábban erre kéne felkészíteni a gyermeket. Épp ellenkezőleg: szűrni érdemes és a sokasodó, feldolgozatlanul maradó ingerektől távol tartani a kicsit! A külvilág óriásplakátokkal, fényreklámokkal, színes-mozgalmas utcaképpel még vidéken is utolér bennünket. Amit tehetünk, hogy a bevásárlóközpontok sokadalmától, az árubőség sokkoló halmától távol tartjuk a gyerekeket.

A játékokról – aggasztó piaci tendencia
A játékkészítők is követik a trendet: minél figyelemfelhívóbb eszközt készítve. A labda neonszínekben pompázik, a kedvenc mesefigurák képével díszített és csörög is. A csecsemőjátékok fény- és hangeffektusokkal szórakoztatnak, valamennyi figura részletgazdag.
A gyerek korán hozzászokik ahhoz, hogy szórakoztatva van. Neki magának szinte semmit sem kell tennie, „csak” befogadni a közvetített ingerek sokaságát. A fantázia kiszorul – nincs helye, ideje és módja a gyermeknek, hogy a képzeletével önmaga alakítsa a dolgokat olyanná, amilyennek szeretné. Egyre több játékbolt polcán találkozhatunk az ún. Waldorf-babákkal, amelyek arca nincs részletesen  kidolgozva;  így a gyermeki képzelet a pillanatnyi történet szerint láthatja mosolygósnak vagy sírósnak. Ez a baba természetes anyagból készül, valóban az ember mása, testalkatában igazodik a gyermek alkatához, ellentétben a Barbi-babák felnőtt ideáljával. A két baba egészen más játékra ösztönöz, eltérő képeket hív be a kollektív tudattalanból. Ugye te is érzed, hogy milyen babusgatós, gondoskodós élményt nyúlt az egyik és milyet a másik? Szociális szemmel nézve melyik inspirál természetesebb, melegséggel teli szülői szerepre?
Szívből kívánom, hogy téged is érintsen meg ennek a különbségnek a szellője, hogy megajándékozhasd gyermekedet és rajta keresztül mindnyájunkat egy életkorához és neméhez illő babával.

Látvány és értékrend kapcsolata
A természet varázslatos sokszínűségét csak a maga valóságában csodálhatjuk meg. Minden nap, minden pillanat más és más árnyalatával kápráztat el bennünket ugyanaz a táj. Ami a természet sokszínűségében megnyugtatóan hat, az mesterséges formájában túlzás lehet. Az élő világ változása, alakulása kínálja szemlélődésre magát nekünk. Megcsodálva a rügyfakadást, a levelek, a fűszál növekedését, a bogarak, madarak szokásait, a nap, hold és csillagok különleges világát.
Ehhez képest mennyire silánynak tűnik a manapság divatos neonszínek harsogása, a csillogó külső? Miért silány, szegényes? Mert a képzeletet nem mozgatja meg. Nincs különösebben miről gondolkodni; nem varázsol el, mindig ugyanolyan, legfeljebb kopik, és tönkre megy. Nem lehet beleképzelni semmi mást, mint amit a felszínen mutat.
Vajon melyik milyen értékrendi mintát ad? Mi lesz, ha a külsőségekben elvesznek gyermekeink? Felnőtté válva is a látvány alapján ítélnek, választanak, viszonyulnak?

Szomorúan tapasztalom, milyen nehéz egyszerű, harsány színektől és főként mintáktól mentes gyerekruhákat venni. Szinte minden ruhadarabon van valami dísz. Amikor magunkon viseljük, akkor folyamatosan hatással vannak ránk. A látványon túlmenően érdemes elgondolkodni a közvetített tartalomról is. Míg hajdan a nemzetek, tájak népviseletének minden eleme – szín, forma, szimbólumok – nyilvánvaló üzenetet hordozott, a mai öltözékek pl. halálfejes dísze vajon mit közvetít? Értéküket vesztették a szimbólumok is: érzelmi és gondolati azonosulás nélkül bárhol megjelennek. Legtöbb alkalmazója és követője csak felszínesen ismeri jelentését.


A mesekönyvek túláradó kínálata is nehéz választás elé állít bennünket. Magával ragadó a sok színes kép, viccesre rajzolt figura. Mit adunk ezzel és mitől fosztjuk meg vele gyermekeinket?
A játékok kapcsán már emlegetett fantázia szabad szárnyalásától. A készen kapott minta elsöpri a szabad ötletelést, lustává tesz.
A belső képalkotás elmaradása később tanulási nehézségek, viselkedési zavarok formájában köszön vissza. Elsatnyulnak, mert munka nélkül maradnak azok az agyi területek, amelyek játék  közben fejlesztik a gondolkodást.
Pedig gyerekrajzok alapján végzett vizsgálatok bizonyítják, hogy ha hagyjuk kibontakozni, a gyermekekben sokféle kép születik. Sémák helyett színes variánsai jelennek meg az egyszerű farkas, sárkány, király, királylány ábrázolásoknak. Az eltérések nem a rajzkészség különbségéből adódnak, hanem a gyermek belső képi világából.
Jóleső látni, ahogy pusztán a mozgás, nyomhagyás öröméért firkálni kezd a gyermek. Szükségtelen rajzolni tanítani: önmagától fejlődik, ha lehetőséget kap a tapasztalatszerzésre.

Mivel segíthetjük gyermekünk vizualitását?
Ha megszűrjük azokat a benyomásokat, amelyek hatást gyakorolnak rá. Elsősorban az otthoni környezet tudatos, letisztult szín-, forma- és tárgyi világával segítheted. Szobájában csak néhány játék legyen szem előtt.  A csábító játékok vásárlása előtt célszerű mindig végig gondolnod, mit adsz vele. Köztudott, hogy az egyszerű, természetes anyagú játékok jobbak, mint csak látványos társaik.

Sok családban a tévét, mint villanypásztort használják: addig nincs konfliktus, amíg a képernyő leköti a gyermek figyelmét. Érdemes fontolóra venned, hogy mindazokat a fény- és hang effektusokat, és közvetített tartalmat hogyan és mikor tudja majd feldolgozni. Követi-e elegendő mozgás a helyben ülést. Tudtok-e beszélgetni a látottakról.

A nappal összes benyomása az éjszaka folyamán kerül feldolgozásra. Ám a túlterhelt idegrendszer éjjel is munkára van fogva: nyugtalan éjszakák, félelemmel terhelt álmok jöhetnek. Közvetetten tanulási gondok melegágyaként szolgálnak: korlátozva a 2 agyfélteke összehangolt működését.

Nehéz a fantázia elszegényesedésében vitathatatlan szerepet játszó tévé, video, képeskönyv, képregény dömping felesleges információ- és ingeráradatára nemet mondani.
Ám akit hagynak saját belső képalkotásában elmerülni, nemcsak a tanulásban lesz eredményesebb, hanem boldogabb, kiegyensúlyozottabb, szociális kapcsolataiban is értékesebb, gondolkodó emberré fejlődik.

A folytatásban a hallás-tanulás viszonyáról lesz szó.

Bukovinszky Mária
fejlesztő pedagógus

www.kepesseg.com

Képek:
piqs.de:Tithofi - Seifenblasen
piqs.de: ArgonR - Oh man, das dauert heute wieder ...



 
 
[4724]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


titkosrandi fej

éves
 
fotó




Tagok: Túl az 1 millión, Fotóval: 331.689


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 
Sokan mondják, hogy tökéletes autógumi nem létezik. Ezt azért megcáfolnánk, de tény, hogy minden időjárási viszontagsághoz más-más típus való... tovább >>

 


 

ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot


x