Szent Ilona
Címlap / Ezotéria / Szent Ilona

Szent Ilona

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2022-05-29

Augusztus 18-a Ilona napja. A név a görög eredetû Heléna - melyet a mondabeli spártai királyné tett népszerûvé - régi, megmagyarosodott alakváltozata. Magyarországon a középkor óta gyakori ebben a formában. Jelentése vitatott, vagy a héliosz, azaz nap, fény, vagy a szelené, azaz hold szó származéka.  

Augusztus 18-a Ilona napja. A név a görög eredetû Heléna – melyet a mondabeli spártai királyné tett népszerûvé – régi, megmagyarosodott alakváltozata. Magyarországon a középkor óta gyakori ebben a formában. Jelentése vitatott, vagy a héliosz, azaz nap, fény, vagy a szelené, azaz hold szó származéka. Az ókorban ugyanis a nõi szépséget a holdnak tulajdonították. A magyarok népi kalendáriumában asszonyi dologtiltó nap, melyen nem szabad kenyeret sütni, kotlót ültetni, csirkét keltetni, kemencét befûteni. Itthoni elterjedéséhez hozzájárult a keresztény hagyományon kívül a homéroszi történetet feldolgozó középkori Trója-regény Szép Ilonája, valamint a XVI. századi széphistória Árgirus királyfiról és Tündér Ilonáról (írott változata Gergei Albert mûve).

Szent Ilona - Nagy konstantin császár édesanyja - ezen a anapon halt meg. (Születését 250 körülre teszik, valószínûleg a bithiniai Drepanum városban - erre biztos adatunk nincs, de történészek ezzel magyarázzák, hogy Nagy Konstantin a várost Helenopolisznak, ’Ilonavárosnak’ nevezte el, feltehetõen azért, hogy megtisztelje anyja születési helyét.)

A császár szabad kezet adott anyjának a birodalmi kincstár felett, nevét és képét ráverette pénzekre. Ilona pedig ezt az új helyzetet jóra használta. Utazásai során mindenütt törõdött a szegényekkel, sokakat kiszabadított a börtönbõl és a bányából, másokat visszahívatott a számkivetésbõl. Ilona példaszerû keresztény életet élt az erények és az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásával. Sokszor egyszerû ruhában vegyült el a hívõk között, így vett részt a liturgiában, máskor szegényeket hívott meg asztalához, és saját kezûleg szolgált föl nekik.

326-ban szentföldi zarándokútra indult. Végiglátogatta Palesztina szent helyeit, és templomokat építtetett Betlehemben az Úr születésének helye fölé és az Olajfák hegyén a Mennybemenetel helyén. A hagyomány szerint Jeruzsálemben a Golgotán megtalálta a Szent Keresztet és a szenvedés más eszközeit is. A helyet azért nem volt könnyû megtalálni, mert az üldözések idején egy Vénusz-szobrot állítottak föl (a Golgotán), hogy aki Krisztus tiszteletéért odamegy, úgy tûnjék, Vénuszt tiszteli. Ezért a keresztények elkerülték a helyet, s az már majdnem feledésbe merült. Amikor Ilona égi jel alapján rátalált a helyre, eltávolíttatott onnan mindent, ami a pogány kultuszhoz tartozott, és a mélybe ásva (egy sziklaüregben) megtalálták a három keresztet.

A megtalálás örömét csak az zavarta, hogy a kereszteket nem lehetett egymástól megkülönböztetni. Ott volt ugyan külön Krisztus keresztjének felirata is, de nem lehetett meghatározni, melyik kereszthez tartozik. Az emberi tudatlanság isteni segítségre szorult: történt, hogy a város egyik elõkelõ asszonya megbetegedett és már a halálán volt. Makariosz jeruzsálemi püspök, amikor látta, hogy Ilona és a vele lévõk nem tudják eldönteni, hogy a három közül melyik Krisztus keresztje, így szólt: Hozzátok ide a talált kereszteket és Isten mutassa meg nekünk, melyik volt az Úré! Ezután a királynéval és kíséretével együtt bement a beteghez és térdre borulva így imádkozott: Uram, ki arra méltattál minket, hogy az emberi nem üdvösségét egyszülött Fiad a kereszt elszenvedésével hozza meg, és most szolgálód szívébe sugalltad, hogy megkeresse azt a boldog fát, amelyen üdvösségünk függött, mutasd meg a három kereszt közül azt, amely az Úr dicsõségét szolgálta, vagy azt mutasd meg, mely kereszteken haltak meg a latrok. Mutasd meg azzal, hogy ez a félholt asszony, ha az üdvözítõ keresztje érinti, térjen vissza a halálból az életre!

Ezek után hozzáérintették az asszonyhoz az egyik keresztet, de nem történt semmi. Hozták a másikat is, de akkor sem történt meg a kért gyógyulás. Amikor azonban odahozták a harmadik keresztet is, az asszony kinyitotta a szemét, fölkelt és sokkal fürgébben, mint betegsége elõtt, járni kezdett. Visszanyerte egészségét és magasztalta Isten hatalmát.
A császárné e jel láttán fogadalmának megfelelõen azon a helyen, ahol az Úr keresztjét megtalálta, királyi pompával ragyogó templomot építtetett. A szegeket, melyekkel az Úr testét a fára szegezték, elvitte a fiának. Ezekbõl az zablát és sisakot csináltatott, melyeket hadviselés közben használt.

A császárné az üdvöt hozó fa egy részét elvitte fiának, a másik részét ezüst tokba foglaltatta és ott hagyta Jeruzsálemben. Ezt ma is nagy tisztelettel õrzik. Jámborságának egy másik jelét is a városban hagyta: meghívta ebédre az Istennek szentelt szüzeket, s azt mondják, olyan tisztelettel fogadta õket, hogy szolgálóruhát öltött és maga szolgálta föl a mosdóvizet, az ételt és az italt. A földkerekség parancsoló urának édesanyja Krisztus szolgálóinak szolgálója lett.
Ilona 80 éves lehetett, amikor ismeretlen helyen meghalt. Testét Rómába vitték és a Via Labicana mentén egy kör alaprajzú mauzóleumban temették el.
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


 
 
[ 2849 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x