A belátás útja - Zen Magyarországon
hirdetés
Címlap / Ezotéria / A belátás útja - Zen Magyarországon

A belátás útja - Zen Magyarországon

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-01-22

A buddhizmus nem kérdezi, hogy csak anyag van-e vagy csak szellem. A szellem és az anyag mindig egy, zen-ülésünk meghatározza szellemünk nyugalmát, szellemünk visszahat cselekedeteinkre. A valódi test és szellem mindig éber és tudatos. 

Merre járhat a Buddhista Főiskola Zen tanára nyáron?
Tanév közben könnyen rátalálhatunk a Főiskolán. Most pedig, amikor minden magyar buddhista a XIV. Dalai Láma szeptemberi fogadtatására készül, a leghosszabb magyarországi folyó, a Tisza partján találkoztunk vele és kedvenc kutyájával, Baráttal. Természetesen most is tanít.

Kit tanít a zen tanára? Mindenkit, akivel találkozik, és aki nyitott a tanulásra úgy, mint egykor a nagy görög filozófusok. A kisgyermekeket arra tanítja, hogy békés családban boldogan élhetnek. Szeressék az állatokat, a növényeket, mert minden élőlény a világon egyformán fontos; nem árthatok valakinek úgy, hogy azzal ne ártanék magamnak és a környezetemnek. A kutyájával ő maga is ugyanolyan szeretetteljes és szigorú, mint a gyerekekkel.

A fiataloknak elsősorban az élet szabályait kell elsajátítaniuk, ha nem akarnak falakba ütközni. Kísérletezzenek, kezdeményezzenek, próbálják ki testi, lelki képességeiket, és ezáltal értsék meg a fizika, a biológia, a pszichológia törvényszerűségeit.



Mi a zen?

„A zen nem vallás. Sem külön üdv-tanítása, sem dogmatikája, sem eszkatológiája nincs, és szentkönyvre sem nagyon hivatkozik. A zen nem filozófiai iskola, mert nem teória, sőt a súly éppen az életrendre esik. A zen nem szekta, vagyis nem leszűkült vallás, mert amit tanít az éppen a minél tágasabb és minél szabadabb." (Hamvas Béla) Vagyis maga a tudatos élet.

A zen maga az örök kezdők szelleme. Nincs benne olyan gondolat, hogy elértem valamit. A zen gyakorlása közben nem gondolunk sem a sikerre, sem önmagunkra. Akkor tanulhatunk valamit, ha teljesen nyitottak vagyunk az állandó tanulásra, állandó figyelemre, bármi történjék is körülöttünk.

Minthogy a zen-tanító, Dobosy Antal,  környezetében megszűnik a harag, a veszekedés, az indulatból, érzelemi irányításból eredő cselekedet, béke, nyugalom van, képes lesz az ember megfordítani a kérdését. Nem azt kérdezem, miért van a világban rossz, miért lesz valaki bűnöző, hanem ha magamra látok, azt leszek képes megfigyelni, én magam miért cselekszem meggondolatlanul, figyelmetlenül.

A Buddhista Főiskoláról
Jelenleg több csoport gyakorol zazent a Főiskolán. Mindenki megkeresheti a neki éppen megfelelő törekvők társaságát, választhatja a tudomány nyelvét, vagy egyszerűen a mindennapi, illtve a hetenkénti testi-szellemi gyakorlatokat. Dobosy Antal egyúttal matematikus is, előadásai is matematikai-zen felépítésűek, ámde nem követelnek előzetes iskolai tanulmányokat, hanem az örök kezdők szellemében a matematikát is, a zent is élet-megközelítésű alapról tanítja - amiként másfél százada Bólyai János mindössze egyetlen axióma, megváltoztatásával, a párhuzamosság új értelmezésével „egy új világot teremtett”. Márpedig a párhuzamosságot egy három éves gyermek is értheti, ha villanyvonattal játszik. (Dobosy Antal éveken át játszott villanyvonattal kisgyerekek társaságában. A gráfelméletet pedig 3-4 éves gyerek számára marokkó-játékkal ismertette meg.)

A Buddhista Főiskola születését megelőzte a Körösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet kihelyezett esti iskolája, ahol buddhista tanulmányokat Mireisz László, ind filozófiát, az Upanisádok tanulmányozását Tenigl-Takács László, zen-buddhizmust Dobosy Antal tanította és gyakoroltatta, mégpedig Dobosy Antal lakásába illetve kertes lakóterületére kihelyezve, ahol 20 négyzetméter területen közel 50 fiatal és középkorú érdeklődő gyűlt össze. 1984-ben alakultak ki azok a kapcsolatok, melyek a világ különbözö pontjaira vezették el az érdeklődőket Tibettől Mongólián, Indián át Amerikáig.

Férfiak és nők egymás mellett
Avagy fordítva. Nők és férfiak egyaránt voltak és vannak a Főiskola tanulói között. Nyolcvannégyben barátnőmet és engem, mint régi ismerősöket az utcán szólított meg Dobosy Antal, s felkeltette az érdeklődésünket a buddhizmus tanulmányozása iránt. A Zen Tükör szerkesztési ülései ugyancsak Dobosy Antal lakásán és számítógépén valósultak meg. Itt talákoztam Hegedűs Róberttal, aki máig is a zazen ülések vezetője. Rendszeres elvonulásokat tartottunk Bükkmogyorósdon, megtanulhattunk két négyzetméter helyen megférni egymás mellett – férfiak és nők – 3-4 napon keresztül.

A gyakorlás
Keresztbetett lábbal egyenes gerinccel párnáján ül a gyakorló. Nincs semmi előzetesen megadott anyag, miről gondolkodnia, meditálnia kellene. Maga az ülés a gyakorlás, a gondolatok úgyis örökké mozgásban vannak. Nem várunk semmit, ezzel a gyakorlattal saját természetünket nyerjük vissza. Egyszerű gyakorlásra, az élet alapjának egyszerű felfogására összpontosítunk. Nem ragaszkodunk ábrándképekhez, vágyakhoz, tervekhez, gyönyörű dolgokhoz. Az igazság itt van mindig karnyújtásnyira.


Mi az ÜRESSÉG?

A Tisza-parton kérdeztem erről Dobosy Antalt.
Nézz rá erre a csónakra – válaszolta. -  Mi teszi ezt a tárgyat csónakká? Miért képzeljük azt, hogy átevezhetünk vele a Tisza-tó másik oldalára? Te magad, a te tudatod lesz, amely ezt a fém-alkotmányt csónakká nevezi. Egy kisgyermek esetleg házikónak használhatná, bebujna alá az eső, vagy a barátai elől. A benne lévő deszkák számodra lesznek ülőhelyek, ezekkel a deszkákra más valaki azt mondhatná, milyen jó palló, hogy átmenjek rajta egy patakon. Önmagában a tárgyak nem mondanak magukról semmit, te teszed a dolgokat, az élő lényeket azzá, aminek gondolod őket. És ezzel építjük fel ilyenné ezt a mi világunkat, az egyszerű agyagtól az atomrobbantásig, hogy valami sajátos funkciót képzelünk hozzájuk. Egyesek megérthetik a mi képzeteinket és továbbépítik, mások ellenkező funkciót tulajdonítanak neki, és számunkra romboló tevékenységre használhatják. Az állatokat egyesek hasznos és nem hasznos vagy éppen káros jelzőkkel láthatják el, de ez a tulajdonság nem az állatban van, hanem mi tulajdonítjuk nekik. A szúnyog sok emberben iszonyatot, félelmet kelt, a fecskék számára viszont szükséges eledel. Minden félelmünk hasonló, a belátás által észrevehetjük, hogy így építjük fel az egész világunkat.

A buddhizmus nem kérdezi, hogy csak anyag van-e vagy csak szellem. A szellem és az anyag mindig egy, zen-ülésünk meghatározza szellemünk nyugalmát, szellemünk visszahat cselekedeteinkre. A valódi test és szellem mindig éber és tudatos.

Dobosy Ildikó



 
 
[ 5237 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
x