Mindenszentek, Halottak napja, Halloween
Címlap / Ezotéria / Mindenszentek, Halottak napja, Halloween

Mindenszentek, Halottak napja, Halloween

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2022-07-01

A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen sokfelé számukra is megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. A néphit szerint, aki virágot szakít a sírról, azt elviszi a halott. Az égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére.  

Mindenszentek keresztény ünnep, azoknak az üdvözülteknek a közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illetve akikről a kalendárium nem emlékezik meg név szerint. 

A halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje ez, így ez a két nap kapcsolódik egymáshoz.



Az ünnep kezdetei a IV. századba nyúlnak vissza, ekkor már tartották Mindenszentek ünnepét, melyet május 13-án, illetve pünkösd utáni elsõ vasárnap ültek meg. Ennek a vasárnap a neve, a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja.

Nyugaton 609-ben tűnik föl elõször ez az ünnep, mikor május 13-án a "Szűz Mária, Vértanúk Boldog- asszonya és minden vértanúk" tiszteletére avatják föl a római Pantheont. Nemcsak vértanúkat, hanem valóban minden szentet, november 1-jén Írországban és Angliában kezdtek ünnepelni a 700-as években, és ez az ünnep hamarosan általános lett.

Mindenszentek valamiképpen égi aratási ünnep: "a pünkösd epifániája" nevét is kapta. Az elhaló búzamagból kinövõ termést látjuk és csodáljuk. És ez az aratás még folyik. A hozzátartozók temető látogatása már októberben elkezdődik. Helyrehozzák a sírokat, krizantémmal, őszirózsával - az elmúlás virágaival - díszítik őket. Ilyenkor az ismeretlen halottakra is gondot szoktak fordítani az emberek. Mindenszentek estéjén az eltávozottak emlékezetére megszólalnak a harangok, és gyertyák gyúlnak. Ez alatt az idő alatt a lelkek jelképesen megpihennek. Az ősök sírjánál összegyűlik a rokonság, halottaik lelki üdvéért imádkoznak, és kegyelettel gondolnak azokra is, akik idegenben vagy ismeretlen helyen nyugszanak.

Mire besötétedik, a temető számtalan gyertya és mécses fényáradatában úszik. Meghatottság és tisztelet hatja át ilyenkor az emberek lelkét.

"Megállnak egy percre, hogy vissza nézzenek, hogy elgondolkodjanak, hogy emlékezzenek."

Halottak napja, Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048, apát 994-tõl) ered, ki emléknapul a Cluny anyaház alá tartozó minden bencésházba bevezette. Ez a rendelete (998) máig fönnmaradt. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték; a 14. század elejétõl pedig Róma is átvette.




A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen sokfelé számukra is megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. A néphit szerint, aki virágot szakít a sírról, azt elviszi a halott. Az égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére.

Erre a hétre munkatilalom is vonatkozott. Nem volt szabad mosni, meszelni, a földeken dolgozni, mert a néphit szerint, bajt hozhat a ház népére.

Ezek a népi hiedelmek ma már kiveszőben vannak, de mindkét nap, városon és falun egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe.

Magyarországon a mindenszentek és halottak napja (november elseje és másodika) a halottakra való emlékezés ünnepe. Az ünnep előestéjén a szentbeszéd közben megkondulnak a harangok, a hozzátartozók a kegyelet virágait helyezik elhunyt hozzátartozóik sírjára, a holtak lelki üdvéért pedig gyertyát gyújtanak a sírokon. Másnap, halottak napján van az ünnepélyes szentmise.

Az ünneplés és a gyász napjai ezek, amikor a néma könnyektől a hangos zokogásig utat törhet magának az emlékezés, a fájdalom.

Halottak napjának kereszténység előtti története:

Halloween (maga a név az angolban a katolikus hagyományt idézi, ugyanis az All Hallows Eve, Mindenszentek estéje eltorzult formája ) az egyik legrégibb ünnep, eredete több évszázadra vezethető vissza. Mai formája az évszázadok során kultúrák (római Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivál) és a keresztény mindenszentek napja hagyományainak keveredésével alakult ki.




Évszázadokkal ezelőtt a mai Nagy-Britannia és észak-Franciaország területén kelták éltek, akik a természetet magasztalták, sok istent imádtak, akik közül a napisten volt a legfontosabb. A munkát és pihenést jelképezte, növesztette a termést, és tette gyönyörűvé a földet.

A kelta újévet november 1-én ünnepelték egy nagy fesztivállal, mely a nap-szezon végét, a sötétség és hideg kezdetét jelezte. A kelta hagyomány szerint a napisten Samhain, a halál és sötétség istenének fogságába került ilyenkor.

Az újév előestéjén, október 31-én, a hiedelem úgy tartotta, Samhain összehívta a halottakat. A halottak különböző formában jelentek meg; a rossz lelkek, állatok figuráit öltötték fel (főként macskáét).

Október 31-én, miután a termést betakarították és a hosszú, hideg télre elraktározták, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, és tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Amikor eljött a reggel, a papok minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak. Ezek a tüzek tartják melegen az otthonokat és űzik ki a gonosz szellemeket.

November elsején az emberek állatbőrökből és állatfejekből készült kosztümökbe öltöztek, és a napisten, Samhain tiszteletére 3 napos fesztivált tartottak. Ez a fesztivál volt az első Halloween.

Egy máig fennmaradt hiedelem szerint október utolsó napján a temetők kapui kitárulnak és az elhantolt lelkek útra kellnek, felkeresik egykori lakhelyüket, valamint megpróbálnak visszatérni a világba. Ezen a napon megszűnnek a határok az élő és a holtak világa között, felborulnak a tilalmak, és egy teljes napon keresztül a sötétség uralkodik.

A kelták úgy védekeztek, hogy házaikban eloltották a tüzet, hogy a hideg és barátságtalan tűzhely ne vonzza a hazalátogató szellemeket. A tökéletes megtévesztés érdekében szellemnek öltözve parádéztak az utcákon, hogy a gonoszt zavarba ejtsék, és örök távozásra bírják.

Az I. században a rómaiak elfoglalták Angliát. Sok hagyományt hoztak magukkal, melyek egyike a Pomona-nap volt, ami a gyümölcsök és kertek istennőjének ünnepe, és november 1 körül tartották. Az évszázadok alatt, a kelta Samhai fesztivál és a római Pomona-nap hagyományainak keveredésével jött létre az első őszi ünnep.

A következő behatás a kereszténység terjedésével érkezett. 835-ben a római katolikus egyház november 1-ét mindenszentek ünnepének nevezte ki. Később az egyház november 2-át is szent nappá, a halottak napjává nyilvánította. A kereszténység terjedése azonban nem feledtette a régi hagyományokat sem, folytatták a Samhain és Pomona napok ünneplését is, így az évek során mindezen szokások összevegyültek.

Napjainkra a Mindenszenteket megelőző nap eredeti jelentősége megváltozott és főleg a gyerekek, és az infantilisabb felnőttek kapnak előszeretettel az alkalmon, hogy különböző jelmezeket öltsenek, kivájt tökökből lámpásokat készítsenek, s rémisztőnek tűnő fenyegetésekkel házról-házra vándorolva édességeket "zsaroljanak ki" az ott lakóktól. 

Azt viszont kevesen tudják, hogy töklámpás készítés, a tökfaragás Magyarországon is régi hagyomány

Olyannyira régi, hogy az első erről szóló történet egészen Salamon, Árpád-házi királyunk idejébe nyúlik vissza, aki trónviszályban állt unokatestvéreivel: Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. 1081-ben Salamon ugyan elismerte Lászlót, mint magyar királyt, cserében megtarthatta királyi címét és László udvartartást is rendelt mellé, Salamon azonban a királyi udvarban is terveket szőtt a trón visszaszerzésére. Ezek után László biztonsági okokból a visegrádi vár tornyába záratta. Az őröknek parancsba adták, hogy sötétedés után töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy éjszaka is szemmel tarthassák a rabot.

A különleges „fáklyák” azonban nemcsak a vár foglyát világították meg, hanem a Dunán közlekedő hajósoknak is támpontul szolgáltak. Innen ered a mondás: „fénylik, mint Salamon töke”. Az eredeti vár, ahol a király egykor raboskodott, sajnos nem maradt fenn, viszont romjainak köveiből építtetett új várat IV. Béla a tatárjárás után. A jelenleg is meglévő Salamon-torony egykori királyunk emlékét őrzi. (forrás: Wikipédia) 

Nálunk nem kötődött konrétan a halottak napi ünnepkörhöz, inkább a tökök érése után, a szüreti, szeptemberi / októberi dőszakban faragtak ilyet, ijesztgették vele a madarakat, karóra tűzött tökfejjel, amire köpönyeget akasztottak, így építettem madárijesztőt. 

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


 
 
[ 9280 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x