Mire jó a gyűlölködés?
Címlap / Ezotéria / Mire jó a gyűlölködés?

Mire jó a gyűlölködés?

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-02

A gyűlölködés időről-időre feltűnik az emberiség történelmének porondján. A mindenkori társadalmat megosztja a külső csoport tagjaihoz való viszonyulás kérdése. Különböző kulturális normák, egyéni tapasztalatok, szociálpszichológiai törvényszerűségek lépnek ilyenkor működésbe. Mi határozza meg az attitűdünket? Mi jelenthet megoldást a gyűlölködésre?  

 Az ismeretlentől való félelem, a külső csoport elutasítása, a felületes információfeldolgozásból fakadó torzítások mind-mind hozzájárulnak ahhoz, ami a gyűlölködés jelenségét újra és újra előhívta a történelem során egyik viszályt szítva a másik után.

A szociálpszichológia régóta vizsgálja azokat a jelenségeket, melyek az előítéletek, a diszkrimináció, vagy az agresszió megjelenéséért felelnek.

Ismerjük azokat a folyamatokat, melyek egy bizonyos csoporthoz tartozó személyek viselkedését befolyásolhatják egy másik csoporthoz tartozó embertársaikkal szemben, az esetleges ellentétek feloldása mégis nehéz feladat.

Ott, ahol az érzelmek irányítják a viselkedést, nehéz a rációra hatni. A félelem pedig alapérzelem, éppúgy, ahogyan a düh, ezért könnyen gyakorolhatnak közvetlen hatást a viselkedésre.
 
Az ismeretlen potenciális veszélyforrást jelent, ezért az evolúció során korán megtanultuk, hogy jobb, ha távol tartjuk magunkat tőle. Azok a kultúrák, etnikumok, szokásrendszerek, melyekről kevés, hiányos, vagy felületes információval rendelkezünk, melyekről nincs közvetlen, vagy csak egy kiugró, ámde szélsőségesen negatív tapasztalatunk van - melyeket tehát nem ismerünk teljes mélységében - könnyen áldozatául eshetnek az elutasító, megbélyegző vagy kirekesztő attitűdünknek.


Az, amiről nem tudunk, veszélyesnek tűnhet. Minél kevesebbet tudunk róla, annál veszélyesebbnek. Ahhoz pedig, hogy igazolhassuk saját ellenérzéseinket, hajlamosak leszünk különböző elméleteket gyártani, melyek később úgy befolyásolják a kognitív folyamatainkat, hogy csak azokat az információkat engedik át a személyes szűrőnkön, melyek megerősítenek bennünket a saját a világnézetünk érvényességében. Minden más, ami rácáfolna erre, kívül reked. Az önmagukat fenntartó előítéleteket köre pedig ezzel be is zárult.

Vizsgálatok igazolják, hogy a külső csoport tagjait mindig egységesebbnek észleljük. Nem látjuk az egyéni különbségeket, így ha annak csak egy tagjáról negatív tapasztalatot szerzünk, az könnyen válhat általános érvényű megállapítássá a csoport valamennyi tagjára vonatkozóan. Pedig ismeretlen és ismeretlen közé nem lehet egyenlőség jelet tenni.
Különböző okból, eltérő tapasztalattal és tudással, más-más képességekkel és változatos kulturális háttérrel érkezhetnek egy adott csoportba új tagok, mely alapvetően meghatározza a szándékaikat, az attitűdjüket, a lehetséges viselkedésüket. Nem lehet tehát általános érvényű megállapításokat tenni velük kapcsolatban. Sőt, valójában még az is csupán nézőpont kérdése, hogy kit tekintünk ismeretlennek, vagy új tagnak egy-egy csoporton belül.
Globalizált világunkban bárkit tekinthetünk ismeretlennek és ismerősnek, éppúgy, ahogyan bennünket is könnyű szerrel sorolhatnak az előbbi, vagy utóbbi kategóriába. Minden csak nézőpont kérdése.

A globalizáció és a migráció pedig bár felvet bizonyos problémákat, a kérdés az, vajon a gyűlölet és az elutasítás-e a helyes pszichológiai válasz egy alapvetően az erőforrások szűkösségével kapcsolatban álló közgazdasági kérdésre?


Az empátia azt jelenti, hogy képesek vagyunk megérteni mások érzéseit, s azt figyelembe véve alakítani a viselkedésünket. Mindannyian emberek vagyunk. Több köt össze bennünket, mint amennyi szétválaszt. Több köztünk a hasonlóság, mint a különbség.
Az empátia segíthet abban, hogy képesek legyünk meglátni ezeket a hasonlóságokat. Hogy képesek legyünk nézőpontot váltani, s a másik szemén keresztül tekinteni az adott helyzetre.

Érteni azt, hogy ő mit érez. Megérteni azt, hogy valójában nem vagyunk egymásnak ismeretlenek.

Szélsőséges nézetek, előítéletek, és negatív attitűd korábban is gyakorolt már hatást a mindenkori társadalomra. Érvényességüket azonban mindig az adott társadalom legitimálja.
Ha tehát mi úgy döntünk, hogy nyitunk mások felé, meghallgatjuk egymást, figyelembe veszünk különböző nézőpontokat, akkor nem leszünk többé kiszolgáltatva az előítéletek egysíkúságának, és képessé válunk meglátni más válaszlehetőségeket is bizonyos problémákra. A gyűlölködés ugyanis egyetlen esetben sem jelentheti a megoldást.
  
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.




 
 
[ 1755 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x