Dr. Mikao Usui a reiki energiagyógyászati-rendszer felfedezője...
Címlap / Ezotéria / Dr. Mikao Usui a reiki energiagyógyászati-rendszer felfedezője és megalapítója (I.rész)

Dr. Mikao Usui a reiki energiagyógyászati-rendszer felfedezője és megalapítója (I.rész)

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-28

A Japán szóösszetétel REI szava, (aminek több értelme is van) az Istent, az univerzumot, lelket, vagy misztériumot jelképez, a KI szó pedig energiát jelent. REI+KI=REIKI 

A Japán szóösszetétel REI szava, (aminek több értelme is van) az Istent, az univerzumot, lelket, vagy misztériumot jelképez, a KI szó pedig energiát jelent. REI+KI=REIKI

Egy nagy gyógyító mester indulása
Mikao Usui 1865. augusztus 15-én született Japánban. Családja 11 generáción keresztül élt a Taniai-mura (jelenleg Miyama-cho) nevű faluban, és az egyik legrégibb Hatamoto szamuráj generációhoz és a Tendai ezoterikus, buddhista vallási csoporthoz tartozott. Egy lány és két fiú testvére volt. Amikor negyedik életévét betöltötte, családja elküldte őt tanulni a Tendai kolostorba, hogy elvégezze az alapiskolát. Különlegesen jó képességű tanuló volt. 12 éves korától kezdődően harci művészetet tanult, és már 20 éves korára magas "Menkyo Kaiden" küzdő minősítést szerzett. Harcművészetét később tovább bővítette több ősi japán stílussal.

Ezután magasabb iskolai képesítéseket is szerzett majd irodalmi szakon doktorált. Több nyelvet tökéletesen megtanult, aminek segítségével a nyugati orvoslásban, teológiában és filozófiában is jártasságot szerzett. Már fiatal korában kialakult benne a spirituális életvitel. Kitüntetően érdeklődött az új tudományok iránt, ami akkoriban Nyugatról áramlott be Japánba. Usui feljegyzéseiből kiderül, hogy szeretett tanulni, és az élethosszig tartó tanulás híve volt. Kedvelt tantárgyai közé tartozott a gyógyítás, a pszichológia, a költészet, a nemzetközi és a japán mondák, regék világa. Sokat tanulmányozta a japán buddhista szentírást, a "Kyoten"-t is.

A korabeli történelmi helyzet
1868-ban kezdődött a híres "Meiji Restauráció". Ez időben (kb. 1880-1890) A Meiji császár megdöntötte a Shogunok hatalmát és a feudális államot átszervezte egy erős, központi kormányzás alá, aminek a székhelye Tokió lett. Meiji császár nem csak kitűnő politikus, de híres költő, filozófus és ezoterikusan nyitott személyiség is volt egyben. Usui saját reiki kézikönyvében a "Reiki Ryoho Hikkei"-ben is a Meiji császár szimbolikus, ezoterikus versei külön fejezetet képeznek.

Az öt híres reiki alapelv Meiji Császár egyik rövid ezoterikus versében
1. Ma és most nem táplálok haragot.
2. Ma és most nem aggódom.
3. Ma és most hálás vagyok.
4. Ma és most keményen dolgozom magamon. (meditációk naponta és elmélkedés)
5. Ma és most minden létező lény felé szeretettel és tisztelettel fordulok.

Változások Japánban
A XIX - XX. század fordulója után Japán először nyitotta ki kapuit a Nyugat felé. A Millennium hatalmas változást hozott Európában. Nem csak az iparosodás de az újságnyomtatás és az olcsó könyvnyomtatással tömegek jutottak hozzá a korábban kiváltság számba menő információkhoz. Megkezdődött a nyugati kulturális és divatirányzatok beáramlása Japánba. Először merült fel széles körűen az a kérdés, hogy mi hasznosítható a nyugati civilizációból? Japán a XVII. századtól kezdődően szinte teljesen elszigetelte magát a külvilágtól. Bár a Holland Királyi Flotta partra szállt tagjai és kínai bevándorlók létrehoztak közösségeket, de ezek csak Nagasaki környékére korlátozódtak. Átlag Japán állampolgárnak nem volt jogában még csak elhagyni se Japánt. A keresztény vallás nem volt elfogadott és megengedett az országban.

Usui édesapja, Uzaemon, egyetértett a nyitási törekvésekkel, és mivel Usui nagyon becsülte édesapját, így maga is a Japán társadalom nyugatosodásának híve lett. Sokat utazott és folytatta a nyugati orvoslás és tudományok minél mélyrehatóbb megismerését. Többször járt Kínában, Európában és az USA-ban is. Széles körű tanulmányokat folytatott ugyan úgy, mint a Meiji Restauráció idejében a legtöbb fiatal japán üzletember és diák. Azonos volt a cél; minél jobban megismerni a nyugati kultúrát, életvitelt, gazdasági berendezkedést, modern orvoslást, tudományokat, valamint minden olyan dolgot, amit az iparosodó Japán hasznosítani tudott. Mindezek mellett Kiotó és Tokió a keleti világ jelentős iskoláit és könyvtárait mondhatta magáénak. Usui jó barátságot kötött egy keresztény misszionáriussal, aki Harvard és a Yale egyetemeken tanult orvosi szakon. Ekkorra Japán szélesre nyitotta kapuit a Nyugatról érkező misszionáriusok számára is, akiknek megismertették a katolikus és protestáns hitet a helyiekkel. Szervezeteiket Japán három különböző területén állították fel. Ezek egyike, John Ballagh kitűnő szervezőmunkájának köszönhetően Yokohamában alakult. Itt kezdték elsők között a nyugati általános orvoslást és gyógyítást alkalmazni. J. Ballagh alapította meg az első japán keresztény templomot 1872-ben.

Ugyan ebben az időben, egy Neesima nevű japán ember tért vissza az USA-ból, ahol őmaga a keresztény hitre tért át. Majd 1876-ban, Kiotóban, a buddhizmus legerősebb fellegvárában megalapította a "Doshi-sha" nevű iskoláját, ahol teológiai szemináriumokat szervezett. 1880-ban a Dhosi-sha meghonosította és beillesztette a japán rendszerbe a liberális teológiát, amihez unitárius misszionáriusokat hívott meg Amerikából. Ez az egyetem, később központtá vált, ahol a misszionáriusok szemináriumokat tartottak, valamint keresztény bölcsészetet oktatták. A fiatal generáció nyitottan fogadta a Darwinizmus elméletét és más, új tudományokat is. Mivel Usui maga is széles körű képzettséggel rendelkezett a teológia és a tudományok terén, így ez irányú érdeklődése hamarosan összehozta őt a misszionárius tanárokkal. Többükkel baráti viszonyba is került. Valószínűleg több előadást is meghallgatott és felkérésre ő maga is tartott előadásokat. De Usui feljegyzéseiből tisztán kitűnik, hogy sohasem vette fel a keresztény vallást, mert nagyon szkeptikusan fogadta a katolikus tanításokat.

Usui fiatalon megnősült. Kezdetben Kiotóban élt feleségével, Sadako Suzukival és két gyermekével. Változó szerencsével járó, vállalkozó üzletemberként dolgozott. Erős kitartása és a dolgokhoz való pozitív hozzáállása átsegítette őt a nehéz időkön is. Folytatta spirituális önképzését, és létrehozta a "Rei Jyutsu Ka" nevű spirituális csoportot. A csoport központi székhelye az É Kiotónál lévő Kurama-yama nevű szent hegyen volt. A templom ez időben a Tendai vallási felekezethez tartozott de már 770 óta állt fenn. Kiderült, hogy magának a Kurama-yama hegynek erős energia kisugárzása van. Bizonyos pontjaira régóta rendszeresen jártak imádkozni és meditálni a bölcsek, a szerzetesek és még maga a japán császár is.

Usui látomása
Az 1900-as évek elején Kyoto környékén kiterjedt kolera járvány pusztított, ami Usuit is megfertőzte. Súlyos beteg lett. Halál közeli élményében víziót látott megjelent előtte Mahavairocana Buddha (a Nagy Központi Buddha) és instrukciókat kapott tőle. Ez a látomás annyira nagy benyomással volt rá, hogy életében egyfajta értékrend változás történt. Teljes életét befolyásolta. Szinte minden idejét Buddha ezoterikus gyógyító tudományának felkutatására fordította, és elsősorban a kézrátétes gyógymód érdekelte őt, amiről már a világ számos részén hallottak, de nem volt senki, aki azt hozzáférhetően tanította volna. Mikor Usui kigyógyult a halálos betegségéből, családjának és a család papjának beszámolt látomásáról és halál közelsége miatti tudat változásáról.

Teljesen értetlenül és hitetlenül fogadták ezt a megvilágosodás béli élményét. Hogy választ találjon vízió-élményére Usui felkereste Shingon Bonze-t, aki arra a megállapításra jutott, hogy Usuinak hatalmas spirituális adottsága van. Ezután tanítványává fogadta őt. Usui a gyakorlattá kezdte váltani a Shingon - féle buddhista vonalat. Ez családját olyan nagyon felháborította, hogy kiközösítették őt. Úgy értékelték, mintha ezzel a magatartásával elárulta volna a szent hagyományokat, amit a családja mindaddig nagy tiszteletben tartott. A japán kultúra és a japán erkölcsi szokások még ekkoriban is igen eltértek a nyugati szellemi áramlatoktól. Ettől a naptól fogva családja nem beszélt vele. Leányának visszaemlékezése szerint (aki igen szerette apját) Usui felesége annyira megharagudott rá, hogy nevét még csak kiejteni sem lehetett a házban. (folyt.köv.)

A www.kolumbus.fi anyagainak felhasználásával
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.




 
 
[ 1746 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x