Munkahely-kór: Az unalom szindróma nem csak állapot, betegség!...
Címlap / Karrier / Munkahely-kór: Az unalom szindróma nem csak állapot, betegség! - Érintett vagy? Teszteld magad!

Munkahely-kór: Az unalom szindróma nem csak állapot, betegség! - Érintett vagy? Teszteld magad!

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-29

Több módszer van arra, hogyan vezessük le a fárasztó munka során felgyűlt stresszt, és hogyan pihenjük ki az egész hetes hajtást. Irigykedve nézünk arra a társaságban, aki arról panaszkodik, mennyire unalmas a munkája. El sem tudjuk képzelni, hogy a munkahelyi unalom ugyan olyan veszélyes az egészségre! Ezen felül gazdasági hátrányai is vannak, a munkahelyi unalom miatt megnövekszik a betegszabadságok száma, és csökken a dolgozókban a cég iránti lojalitás.  

„Bore out”

Egy svájci vezetési tanácsadó nevezte először nevén a problémát – „bore out” szindróma, avagy a munkahelyi unalom miatti fásultság. Nagyon sok alkalmazott, főleg a közszférában dolgozók, annyira nincsenek leterhelve a munkájuk során, hogy a munkaidő nagy részét azzal töltik, hogy szimulálják a munkát, ami viszont több negatív stresszt idéz elő, mint a túl sok munka. Ez végső soron pedig komoly problémákhoz, akár depresszióhoz is vezethet.

A munkahelyi unalom okozta fásultság szélsőséges esetben fizikai tünetekkel, mozgásszervi panaszokkal, szív- és érrendszeri tünetekkel, vérnyomásproblémákkal, emésztőszervi gondokkal is jár. Nem csoda, hogy az alulterhelt munkavállaló „kiég”, hiszen nagyon nehéz végigülni a napi 8 órás munkaidőt érdemi feladatok, igazi kihívások nélkül.



Ilyen esetekben a stresszt többnyire az okozza, hogy a lazsáló munkaerő attól fél, valaki rájön, hogy tulajdonképpen semmi dolga nincsen, ezért nem is mer szólni – és elsősorban nem azért fél, mert akkor munkát kap, amit el kell végeznie, hanem mert esetleg kiderül, hogy az ő posztjára nincs is szükség, és elbocsátják a munkahelyéről. A „bore out” tehát nem a munkavállaló tehetetlenségéről, vagy lustaságáról szól, mint inkább a körülmények szerencsétlen egybeeséséről.

Az unalom kialakulása

A munkahelyi unalom kialakulása a következő: a főnök nem ad ki elegendő mennyiségű munkát, a dolgozó tehát megkéri, hogy adjon neki valami tennivalót, de csak egyszerű, agyzsibbasztó melót kap. Egy idő után már nem kéri az extra munkát, inkább élvezi a szabadidőt, és az elvégzendő munkát olyan hosszúra nyújtja, amennyire csak lehet. Azonban a munka imitálása rombolja az egyén önbecsülését. Az eredmény: a főnök jó úton halad a munkahelyi túlhajszoltságból eredő kiégés irányába, míg a beosztottjainak egy része pedig a munkahelyi unalom miatt fásul el. A két véglet tünetei azonban azonosak.



A „bore out” szindróma egyes fázisaihoz különböző unaloműző fortélyok kapcsolódnak

Először is, ha az alkalmazott még lelkes, de már érzi alulfoglalkoztatottságát, akkor megpróbálja elhitetni a főnökével, hogy érdemes a bizalomra, szinte felkínálja magát a munkára. Ez a hamis-elfoglaltság stratégiája. Ennek során a dolgozó megpróbál legalább addig az irodában maradni, mint a főnöke, még akkor is, ha nincs is mit csinálnia.

Ehhez hasonló, ám kevésbé káros taktika, hogy látványosan hazavisszük a munkát, hogy a főnök lássa, otthon is folytatjuk a kemény munkát. Persze, a hazavitt munka sosem kerül elő az aktatáskából.

Ahogy a munkahelyi unalom nő, úgy nő a dolgozóban a munkával szembeni ellenszenv, és úgy válik egyre rafináltabbá a munkahelyi lógásban. Különösen hosszú határidőket állítanak fel egy-egy munka elvégzésére, aminek eredménye, hogy még több üres órát kell beépíteni a munkaidőbe. Ennek egyik válfaja a stratégiai-késleltetés. Egy másik alkalmazottól származó információra, vagy adatra várva, a másik ember lesz a hibás azért, hogy néhány óráig, vagy akár napokig nem tudjuk folytatni a munkánkat.

 
 

Gyomorrontástól a szörfölésig

Az üres órák megtöltésére rengeteg furfangot eszelnek ki az alkalmazottak. Az egyik kedvenc ürügy, ha gyomorrontásra hivatkozva a dolgozó órákat tölt a mellékhelyiségben, miközben újságokat olvasgat. Azt is észrevették, hogy mióta a dohányzást a legtöbb intézményben és irodaházban betiltották, azóta megnövekedett a dohányzással töltött idő, és a nemdohányzók köréből is egyre többen hivatkoznak a dohányzásra, csupán azért, hogy pár percre elszabaduljanak az asztaluktól.

Az internethozzáférés, az okostelefonok elterjedése óta a munkahelyi szabadidő eltöltésének új módszerei jelentek meg. Nagy számban elterjedt a számítógépes, mobilos és online játékok alkalmazása, vásárlás, olvasgatás a neten, valamint egyesek órákat töltenek bloggolással és kommentezéssel.

Túlképzettség is okozhatja

Az unalom miatti kiégés nem csupán alulfoglalkoztatottság esetén alakul ki. Előfordul, hogy a dolgozó képességei és tudása meghaladja a munkahely, illetve a betöltött munkakörhöz szükséges kompetenciákat, így hiába hoz a dolgozó másokhoz képest 200%-os teljesítményt, saját magához mérten még így is alul marad.



Ha az alábbi 10 kérdésből 4-re igen a válasz, akkor erős a gyanú, hogy „bore out” szindrómától szenvedünk:

  1. Munkaidő alatt magánügyeket is intéz?
  2. Úgy érzi unatkozik vagy nincs elég kihívás a munkájában?
  3. Előfordul, hogy időnként elfoglaltnak tetteti magát?
  4. Előfordul, hogy munkaidő után fáradtnak és tompának érzi magát, még akkor is, ha a munkahelyén nem érte különösebb stressz?
  5. Elégedetlen a munkájával?
  6. Céltalannak, feleslegesnek érzi a munkáját?
  7. Elképzelhető, hogy gyorsabban is elvégezze a munkáját, mint ahogyan szokta?
  8. Fél a munkahely változtatástól, mert azzal csökkenne a fizetése?
  9. Előfordul, hogy magánlevelezést folytat a kollégáival munkaidőben?
  10. Kicsit vagy egyáltalán semennyire sem érdekli a munka, amit végez?

A végső unaloműző megoldás

Gyógyír lehet, ha megpróbáljuk unalmas és egyhangú munkánk során megtalálni azt, amit szívesen csinálunk, ami sikert okoz, ami megelégedettséggel tölt el, amiben kedvünket leljük. Azonban, ha már ez sem megy, akkor végképp eljött az ideje, hogy új munka után nézzünk. Nem kizárt, hogy karrierváltásra, vagy átképzésre lesz szükség, de előfordulhat, hogy egy más stílusú munkaadónál kibontakoztathatjuk képességeinket.

Akárhogyan alakuljon is, csak akkor váltsunk munkahelyet, ha már biztosan megvan az új hely, hiszen a munkanélküliségnél még egy unalmas munka is jobb. De megfelelő állásajánlat esetén mindenképpen lépni kell!

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.




 
 
[ 19094 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x