Mini munkajogi összefoglaló
hirdetés
Címlap / Karrier / Mini munkajogi összefoglaló

Mini munkajogi összefoglaló

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-10-22

Ha végre túl vagy minden próbán és úgy döntött egy neked is tetsző vállalat, hogy fel szeretne venni, nincs más hátra, mint megkötni életed első igazi munkaszerződését. A munkaviszony létesítésénél néhány fontos szabály feltétlenül be kell tartani. Ilyen például a szerződés írásbelisége. Amennyiben a szerződés nem írásban köttetik meg, érvénytelen. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkába állást követően csakis te, a munkavállaló tehetsz panaszt a munka megkezdésétől számított 30 napon belül az illetékes munkaügyi bíróságnál... 

 

Rendezvénynaptár
A munkaszerződés
Ha végre túl vagy minden próbán és úgy döntött egy neked is tetsző vállalat, hogy fel szeretne venni, nincs más hátra, mint megkötni életed első igazi munkaszerződését.
A munkaviszony létesítésénél néhány fontos szabály feltétlenül be kell tartani. Ilyen például a szerződés írásbelisége. Amennyiben a szerződés nem írásban köttetik meg, érvénytelen. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkába állást követően csakis te, a munkavállaló tehetsz panaszt a munka megkezdésétől számított 30 napon belül az illetékes munkaügyi bíróságnál.

A munkaszerződés elengedhetetlen elemei:

- a felek adatai,

- a munkavállaló személyi alapbére,

- a munkavállaló munkakörének megjelölése

- a munkavégzés helye,

- dátum.

A megkötött szerződést csak közös megegyezéssel, írásban lehet megváltoztatni.

A szerződésben munkabéredről és személyiségedet biztosító jogaidról előre nem mondhatsz le, sem olyan megállapodásokat nem köthetsz, amelyek e jogokat a Te hátrányodra csorbítanák.

A munkaszerződésben a munkáltató általában kiköt egy bizonyos időtartamú próbaidőt. Ez a 3 hónapot semmiképpen nem haladhatja meg és nem is lehet meghosszabbítani. A próbaidő előnye, hogy ezalatt mind te, mind a munkaadód azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntethetitek a munkaviszonyt.
Megállapodásotok további eleme lehet a munkába állás napja. Általános szokás, hogy miután értesítenek a felvételről, postán kiküldik két példányban az aláírt szerződést, amiben az interjún megállapodott időpont van munkakezdésként feltüntetve.

Ha ez az időpont nincsen szabályozva a szerződésben, akkor az aláírást követő első munkanapon kell elkezdened dolgozni.

A szerződés megkötésének napja, és a munkába állás napja közötti időszakban egyéb szabály vagy rendelkezés (pl. kollektív szerződés) hiányában, csak azok a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik a feleket, amelyek a munkavállalást segítik elő. Így például erre az időszakra fizetés sem jár.

A szerződésben meghatározható annak időtartama is. Ez lehet határozott vagy határozatlan idő. Ha ez a pont nincsen külön részletezve, a munkaviszony határozatlan időre köttetik. A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon (pl. eseményhez kötve) kell meghatározni. Ennek időtartama - az esetleges újabb határozatlan idejű munkaviszony létesítését is ideértve - nem haladhatja meg az öt évet.

A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejáratát követően legalább egy munkanapot közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik.

A munkaviszony
A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. A munkaviszony kezdetének napja a munkába állás napja. Minden olyan munkaviszonyra, amelynek alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik, továbbá amelynél a magyar munkáltató munkavállalója a munkát külföldön, kiküldetésben végzi, a Munka Törvénykönyve az irányadó.

A felmondás és a munkaviszony megszűnése

A munkaviszony megszűnik

- a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,

- a határozott idő megszűnésével,

- a munkavállaló halálával.

A munkaviszony megszüntethető

- a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével,

- rendes felmondással,

- rendkívüli felmondással,

- azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel, rendkívüli felmondással, illetve a próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg. Ezektől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, ez esetben azonban a munkavállalót egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, akkor pedig a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti.

Előfordul, hogy nem úgy történnek a dolgok munkahelyeden, mint azt előre elképzelted, esetleg a munkaadód gondolja úgy, hogy nálad alkalmasabb munkaerőt talált a helyedre.

Ha ez még a próbaidőd alatt történik, semmi gond nincsen, hiszen a szerződést mindketten azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntethetitek.

A határozott időtartamra létesített munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetve próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg. A munkáltató a határozott időre alkalmazott munkaviszonyát ettől eltérően is megszüntetheti, a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből hátralévő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti.

A munkáltató köteles felmondását megindokolni. Az indoklásból világosan ki kell tűnnie a felmondási oknak. Az indok csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

Nem szüntetheti meg a munkáltató rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság;

- a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés;

- a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság;

- a terhesség, a szülést követő 3 hónap, illetve a szülési szabadság;

- a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság;

- a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a telesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama.

A felmondási idő, ha a felmondási védelem időtartama

- a 15 napot meghaladja, ezt követően csak 15 nap;

- a 30 napot meghaladja, ezt követően csak 30 nap
elteltével kezdődhet el.

A felmondási idő tartama legalább 30 nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg. Közös megegyezés esetén a felek rövidebb felmondási időben is megállapodhatnak.

A 30 napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

- 3 év után 5 nappal

- 5 év után 15 nappal

- 8 év után 20 nappal

- 10 év után 25 nappal

- 15 év után 30 nappal

- 18 év után 40 nappal

- 20 év után 60 nappal hosszabbodik meg.

A munkáltató rendes felmondása esetén a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól a felmondási idő felére. A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. A felmentés alatti időtartamra a munkavállalót átlagkeresete illet meg.

Ha a munkavállaló szünteti meg munkaviszonyát rendes felmondással, nem jogosult a munkavégzés alóli mentesítésre.

A végkielégítés mértéke a munkáltatónál töltött idő függvénye:

- legalább 3 év esetén egyhavi

- legalább 5 év esetén kéthavi

- legalább 10 év esetén háromhavi

- legalább 15 év esetén négyhavi

- legalább 20 év esetén öthavi

- legalább 25 év esetén hathavi

átlagkereset összege.

Mindkét fél megszüntetheti rendkívüli felmondással a munkaviszonyt, ha a másik

- a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

- Rendkívüli felmondás esetén a rendes felmondás szabályai nem alkalmazhatók. Ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetét részére kifizetni, amennyi a rendes felmondás idején járna. A végkielégítés szabályait is ennek megfelelően kell alkalmazni.

- A munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályban előírt igazolásokat.

Az igazolás tartalmazza:

- a munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);

- a munkavállaló TAJ számát;

- a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát;

- a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultságát;

- a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát.

A munkavállaló kérelmére munkaviszonyának megszűnésekor, illetve az ezt követő egy éven belül a munkáltató köteles működési bizonyítványt adni. Ez azonban csak és kizárólag a munkavállaló akaratával történhet, harmadik személynek nem szabad kiadni.

A működési bizonyítvány tartalmazza:

- a munkáltatónál betöltött munkakört,

- a munkavállaló munkájának értékelését.

Munkaköri leírás

Az elvégzendő munka meghatározása a munkaköri leírásban szerepel, de eseti jelleggel előfordulhat, hogy más munkahelyen vagy más munkakörben szeretne alkalmazni a munkáltatód. Erről írásban kell, hogy tájékoztasson és az időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a két hónapot.

Ha azonban változó munkahelyre, illetve telephelyre alkalmaztak, a másik munkahelyre történő átirányítás szükségességét és indokoltságát nem vitathatod.

A munkáltató köteles

- a munkát úgy megszervezni, hogy a munkaviszonyból eredő jogaidat gyakorolni, kötelezettségeidet pedig teljesíteni tudd;

- a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni;

közölni veled, hogy a munkáltatói jogokat mely szerv vagy személy gyakorolja. Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított szerv vagy személy gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a körülményekből következtethettél az eljáró személy jogosultságára;

a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani;

- nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli szabadságának kiadásával, egyéb munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos adatokat;

- kérelmedre egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha magánerőből a saját részedre lakást építesz;

- belegyezésedet kérni, ha adataidat egy harmadik személynek akarja kiadni. Ez a statisztikai célú adatfelhasználásra abban az esetben nem vonatkozik, ha az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon kerülnek átadásra.

A Te kötelességeid a következők:

- az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidődet munkában tölteni, illetőleg ezalatt munkavégzés céljából a munkaadód rendelkezésre állni;

- munkádat az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a rá vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni;

- munkatársaiddal együttműködni és munkádat úgy végezni, hogy az más testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő;

- munkád személyes ellátása;

- a munkád során tudomásodra jutott üzemi, üzleti titkot, valamint a munkáltatódra, illetve a tevékenységére vonatkozó, alapvető fontosságú információkat megőrizni,

- ha munkaviszonyod fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítesz, köteles vagy azt munkáltatódnak bejelenteni.

Túlmunka
A munkaadód kivételes esetben rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre kötelezhet. A rendkívüli munkaidő alatt a túlórát, a munkaszüneti vagy pihenőnapon történő munkavégzést értjük.

Ha a heti pihenőnapodon vesznek igénybe, helyette egy másik pihenőnapot kell adni. Ha azonban az engedélyezett távollét alatt le nem dolgozott időt töltöd le később ("csúsztatás"), nem minősül túlmunkának.

A túlmunka felső határa négy egymást követő munkanapon nyolc óra. Éves szinten legfeljebb 144, kollektív szerződés esetén 200, több munkáltatóra kiterjedő kollektív szerződés esetén legfeljebb 300 óra túlmunkát lehet végeztetni. Ez a korlátozás a munkaszüneti és pihenőnapon végzett munkára nem vonatkozik.

A munkaidő és a pihenőidő
A normális napi munkaidő nyolc óra. Készenléti jellegű munkakörök esetén legfeljebb 12 óra. A napi megengedett munka nem haladhatja meg a 12 órát.

A munkaidő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetekben a munkaidő napi 4 óránál rövidebb és 12 óránál hosszabb nem lehet (kivéve a készenléti jellegű munkakört, pl. háziorvos).

Ha a napi munkaidő a napi hat órát meghaladja, legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

A napi munka befejezése és a másnapi kezdés között legalább 11 óra pihenőidő jár. Ettől a kollektív szerződés vagy a céggel kötött megállapodásod eltérhet, de legalább 8 óra pihenőidőt ilyen esetben is biztosítani kell.

Hetenként két pihenőnap illet meg, ezeknek legalább az egyiknek vasárnapra kel esnie. A pihenőidő - az egészségre ártalmas munkakört kivéve, - kéthetente, kollektívszerződés rendelkezése esetén havonta összevontan is kiadható, de egy pihenőnap vasárnap történő kiadása kötelező.

Munkaszüneti napok: január 1., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23. november 1. és december 25.-26.

A következő estekben mentesülsz munkavégzési kötelezettségeid alól:

- míg állampolgári kötelezettségeidet teljesíted;

- közeli hozzátartozód halálakor, esetenként legalább két munkanapon át;

- ha keresőképtelen beteg vagy;

- a kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartamára;

- amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási, vagy műszaki mentési szolgálatot látsz el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelességed,

- véradás esetén, ha azt a munkahelyen kívül végezték, legalább 4 óra időtartamra;

- elháríthatatlan ok miatt;

-munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján.

Az iskolai rendszerű képzésben résztvevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani, ezentúl vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként - a vizsga napját is beszámítva négy munkanap, a diplomamunka elkészítéséhez pedig tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.

Ezek a kedvezmények a korábban már tárgyalt tanulmányi szerződés nélkül is megilletik a munkavállalót, azonban ezek időtartamára a munkáltató (tanulmányi szerződés hiányában) munkabér fizetésére nem köteles. A nem iskolai rendszerű képzésben résztvevő munkavállalónak munkaidő kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy tanulmányi szerződés megállapítja.

A szabadság
Minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illet meg, amely alap- és pótszabadságból jár. Az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató nem teljes munkaidőben alkalmaz.

Szabadság (beteg-, szülési vagy fizetés nélküli szabadság) jár a következő esetekben:

- a keresőképtelensége okozó betegség tartamára;

- a szülési szabadság tartamára;

- a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére;

- a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság időtartamára;

- a tartalékos sorkatonai szolgálat idejére és

- minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj, - illetve átlagkereset-fizetésben részesül.

Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. A szabadság az életkorral arányosan nő. A hosszabb tartamú alapszabadság abban az évben illet meg először, amelyben az adott életkort betöltöd.

A szabadság mértéke

- 25 évtől 21 nap

- 28 évtől 22 nap

- 31 évtől 23 nap

- 33 évtől 24 nap

- 35 évtől 25 nap

- 37 évtől 26 nap

- 39 évtől 27 nap

- 41 évtől 28 nap

- 43 évtől 29 nap

- 45 évtől 30 nap

A szülők döntése alapján a gyerekek nevelésében nagyobb szerepet vállaló, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt a tizenhat évesnél fiatalabb

- egy gyermeke után 2,

- két gyermeke után 4,

kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg.

Ha év közben kezded meg munkaviszonyod, akkor a szabadság arányos része jár számodra. Ha így töredéknap keletkezik, a fél napnál nagyobb töredéknapot egész napként kell számítani.

A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve, - a munkáltató kérésednek megfelelő időpontban köteles kiadni. Az erre vonatkozó igényedet a szabadság megkezdése előtt legkésőbb 15 nappal be kell jelentened.

A szabadságnak kettőnél több részben történő kiadása csak a beleegyezéseddel történhet meg.

A munkáltatód a szabadság időpontját csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg és minden, ezzel kapcsolatban felmerült károdat és költségedet köteles megtéríteni.
Ha a munkaviszonyod megszűnésekor és a sorkatonai, illetve polgári szolgálatra történő bevonulásodkor nem töltötted le az időarányos szabadságodat, akkor azt a munkáltatód köteles pénzben megváltani. Ellenkező esetben viszont, ha tehát az időarányosnál több szabadságot vettél ki, a különbözetre fizetett munkabért neked kell visszafizetned.

Évente 15 munkanap betegszabadság illet meg. A betegséget a lakóhelyed szerint illetékes körzeti orvosnak, illetve a kezelőorvosnak kell igazolnia. A betegszabadság idejére a távolléti díjad 80 % -a jár.

Ha év közben kezdted meg a munkaviszonyod, akkor a rendes szabadsághoz hasonlóan, a betegszabadságnak is időarányos részére vagy jogosult. A rendes szabadságtól eltérően viszont a le nem töltött betegszabadság nem "vihető át" a következő évbe és nem követelhető később.

A terhességi és szülési szabadság
A nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig orvosilag véleményeztetett munkakörben, egészségi állapotának megfelelően kell alkalmazni. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges.

Ha a munkáltató nem tud a munkavállaló egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor őt a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért fizetni.

A terhes, illetve szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülést követően a szülési szabadság időtartama 6 hétnél nem lehet kevesebb.

A szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek setében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.

Szakszervezet
"...Szakszervezeten a munkavállalóknak minden olyan szervét érteni kell, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonyaival kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése."

A szakmai szakszervezeteken kívül a munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül is szakszervezet létrehozására. A szakszervezet joga, hogy a munkaszervezeten belül szerveket működtessen, s ezek működésébe tagjait is bevonja. Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók köztelesek a szakszervezetekkel együttműködni.

A szakszervezet feladata, hogy a munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben tagjait a munkavállalóval szemben, illetve az állami szervek előtt képviselje. A szakszervet jogosult a tagját meghatalmazás alapján, annak élet- és munkakörülményeit meghatározó kérdésekben bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek előtt képviselni.

Tilos bármely jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól, illetve az attól való távolmaradástól függővé tenni. A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak a munkáltató által kezdeményezett más munkahelyre való beosztásához, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez.

Kollektív szerződés
A munkajog elsősorban a munkavállalók érdekeit védi. Mind a munkaszerződésre, mind a kollektív szerződésre vonatkozó jogszabályok minimális kedvezménynek tartják az általuk elrendelt szintet. Ez azt jelenti, hogy a tőlük szerződésekben eltérni csak a munkavállalók javára lehet.

Kollektív szerződést egyrészről a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató, másrészről a a szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet. Bizonyos ágazatokban (pl. köztisztviselők) léteznek ágazati kollektív szerződések is.

A kollektív szerződés szabályozhatja:

-a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét;

-a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert.

-A munkáltató - a szükséges adatok rendelkezésre bocsátása mellett, - évente köteles javasolni a szerződéskötésre jogosult szakszervezeteknek a munka díjazásával kapcsolatos szabályok kollektív szerződésben történő rendezését. A kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalási ajánlatot egyik fél sem utasíthatja vissza. A munkáltató köteles elősegíteni, hogy a munkavállalók megismerjék a kollektív szerződést.





 
 
[ 15576 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x