Miben segíthetik a cégeket a szuperérzékeny dolgozók?
hirdetés
Címlap / Karrier / Miben segíthetik a cégeket a szuperérzékeny dolgozók?

Miben segíthetik a cégeket a szuperérzékeny dolgozók?

Forrás: HR Portál
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-10-21

A környezetükre sokkal érzékenyebb módon reagáló embereket a mai nyugati társadalom gyengének, esendőnek tartja, pedig számtalan tulajdonságuk segítheti a vállalatok működését. A jelenséget egy amerikai pszichológus is csak nemrég tárta föl, melyben ezeknek az embereknek a működésmódját ismerteti meg a külvilággal.  

 

Rendezvénynaptár
Az amerikai pszichológus, Elaine N. Aron érdekes megfigyelésre hívja fel a figyelmünket a fejlettebb emlősökről. Míg az együtt élő törzs közösségének nyolcvan százaléka a klasszikus életösztönök kielégítésével van elfoglalva, addig a csapat 20 százaléka ezeken túl állandó készenlétben állva figyel. Ők látják meg a vadat a bokor mögött, a veszélyt és a lehetséges negatív következményű eseményeket is, az ő működésük a garancia az egész, együtt élő populáció számára a túlélésre. Ambró Judit mentálhigiénés szakember, tréner és Györgyi László interim menedzser, üzletiképesség-fejlesztő, a Szuperérzékeny vagyok? című könyv kiadói arról beszélgettek a HR Portal munkatársával, milyen haszna van annak, ha az emberi működés során is elfogadottá válik ez a biológiai diverzitás.

Fogyaték helyett adomány?

A pszichológia sok áldásos felfedezése mellett a XX. században előtérbe helyezte a "címkézés" gyakorlatát. Ha felfedezett egy-egy pszichológus egy rendellenességet, akkor elég volt az új elnevezés, és máris megoldottnak vélték a problémát. A nagy címkézésben előfordult, hogy rosszul kivizsgált esetekre került a lemoshatatlan bélyeg.

E. N. Aron pont arra lett figyelmes, hogy a Spencer Kagan szavaival "egyszerű érzékenységnek" nevezett tünetcsoportot csupa negatív következmény meghatározásával írtak le, és ezzel szemben inkább a saját tapasztalatai alapján szerette volna meghatározni a jelenséget. Föladott egy újsághirdetést, amelyben a ma már szuperérzékenyként meghatározott viselkedési jellemzőkkel rendelkezőket célozta meg. A jelentkezők száma és vizsgálata megdöbbentő eredményt hozott. Míg a terápiára járóknak körülbelül 80 százaléka rendelkezett a kagan-i jellegzetességekkel, addig a teljes, vizsgálati populációnak a - fejlettebb emlősökkel megegyezően -, körülbelül 20 százaléka tartozott ehhez a csoporthoz.
Ebből már levonható az a tanulság, miszerint minden ötödik embertársunk idegrendszere érzékenyebb a többiekénél, és ezt a mechanizmust írta le Aron.


A könyv szerint ez a hatás érzékszervi és érzelmi rendszereken keresztül éri az emberiség egyötödét. Ők hamarabb telítődnek a taktilis és a szag-, fény-, hang-ingerekkel, illetve az érzelmi diszharmóniát is hamarabb érzékelik. Györgyi László szerint azonban pont ez az előnye az ily módon érzékelőknek a többiekhez képest, hogy ők már akkor jelzik az optimálistól való eltérést, amikor mások még meg sem érzik azt.
"Ha nem megfelelő például a fényforrás egy munkahelyen, akkor a szuperérzékeny kollégát hamarabb irritálja ez a helyzet, és ha megvan a megfelelő jelzőrendszer, akkor előre szól, hogy a többiek sem bírják a teljesítmény színvonalát tartani, ha nem tesz a menedzsment ez ellen valamit"- állítja Ambró Judit.

Mindaz az érzelmi, érzékszervi környezet, amivel az átlagember a hétköznapjai során találkozik, a felfokozott érzékelés miatt a szuperérzékenyt hamarabb és erősebben fárasztja el. Sokan ezért tartják őket gyengének, pedig - ahogy Györgyi László állítja -, " lehet, hogy sokkal erősebbek, csak máshogy, erőteljesebben érzékelnek".

Ahogy F. Várkonyi Zsuzsa a könyvhez írt előszavában megfogalmazza:
"A szuperérzékenység ugyanis alkati adottság: finom idegrendszert és intenzív belső megélést feltételez, és ahogyan az alkati adottságoknál általában, úgy itt is kevés az esély ennek megváltoztatására. Az érzékenység leplezése persze megtanulható, a többség talán meg is tanulja, hiszen környezetünk nagy nyomás alatt tartja a szuperérzékenyeket. Ők kezdettől azt az üzenetet kapják, hogy velük van valami baj, velük "nem stimmel valami". Holott működésmódjukat több más - toleráns, spirituálisan gondolkodó - kultúrában a legnagyobb tisztelet övezné."

És valóban, a világtörténelem során fontos részesei voltak a társadalmaknak a szuperérzékenyek, és az archaikus kultúrák nagyon meg is becsülték őket.
"A történelem korai szakaszaiban a harcos király választott maga mellé egy bölcs tanácsadót, vallási vezetőt, gyógyítót vagy varázslót, aki olyan érzékelési képességekkel rendelkezett, amelyekkel a vezető maga nem bírt. Ezek szinte mindig a szuperérzékeny emberek voltak" - emlékeztet Györgyi László.

A szuperérzékeny gyerek felnőtté válása buktatókkal teli
Már a bölcső körül sem zajlanak simán az események, meséli Ambró Judit, hiszen például nagyon gyakori az a helyzet, amikor a családban az egyik baba sokat sír, a másik pedig jókedvűen kacarászik. Az édesanya csak a folytonos szívszaggató sírást hallja, és hasfájósnak, kényesnek tartja egyik gyerekét, pedig csak a beeső fénysugár erőssége, vagy a meleg zavarja a kicsit. Ezt az öröklődő érzékelésmódot nehéz megértenie annak, akinek saját családjában - vagy éppen saját magában - nincsenek ehhez hasonló vonások.

A korosztályos csoport is sok esetben nagyon kegyetlen játszmákat indít el a szuperérzékenyekkel. A könyvet kiadó házaspár ismeretségi körében volt egy sport-tevékenységet elkezdő, okos, tehetséges kisfiú, akinek a társai "odamondogattak" az edzésen. A pár kellemetlen megjegyzés olyan hatással volt rá, amely a teljes mozgáskoordinációjának összeomlását váltotta ki. A végén csakugyan össze-vissza járt a keze és a lába.

A szülőknek valamilyen módon közbe kell ilyen esetben avatkozni. Ha azonban nem tudják, hogy valójában mi áll a gyerek viselkedése mögött, akkor lehet, hogy a "hadd edződjön lelkileg is" - felkiáltással benne hagyják a gyereket ebben a helyzetben, és elkerülhetetlenné válik a sérülés. Ambró Judit szerint a legjobb megoldás az, ha valamilyen más, extra támogatással megerősítjük a gyereket, és úgy küldjük vissza a közösségbe.

Később, a munkahelyen a pályakezdés általában még nem okoz akkora problémát a szuperérzékenyek számára, csak amikor eljön a differenciált jutalmazás, az előléptetések ideje. Ha ekkor nem kapnak megfelelő figyelmet, akkor a szuperérzékeny szakemberek elkezdenek háttérbe húzódni. Vagy lehet, hogy csak a mellettük dolgozó, velük együtt induló, kevésbé tehetséges, de ambiciózusabb kolléga szorítja partvonalon kívülre őket? Nem teszi könnyűvé az életüket az sem, hogy az általában magas érzelmi intelligencia szintjük sokszor ki sem derül, mert 70 százalékuk introvertált személyiség, és még az extrovertáltak is hamarabb kifáradnak a lármás külvilággal érintkezve, mint egy átlagos módon érzékelő személyiség.

A cikk második részéből kiderül, melyek azok a foglalkozások, ahol különösen sok a szuperérzékeny dolgozó és szó esik arról is, mit tehetnek a cégvezetők és hr-esek azért, hogy a szuperérzékeny kollégák jól érezzék magukat és hatékony csapattagként működjenek együtt a többiekkel.
 
Filius Ágnes
HR Portál

Képek: photostock / FreeDigitalPhotos.net





 
 
[ 2296 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x