HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-06-27
Címlap / Karrier / Fiatalok - alkalmasak-e a vezetésre?

Fiatalok - alkalmasak-e a vezetésre?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-06-27

A fiatal felnőttkor érdekes életszakasz az egyén életében. Az önkipróbálás időszaka, amikor a fiatal fokozatosan önállóvá válik, miközben célja, hogy érvényesítse magát a munkaerőpiacon is. Sajátos trend, hogy a fiatalok ez időtájt - viszonylag kevés tapasztalattal - vezetővé válnak. A BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék kutatásában arra keresi a választ, miként alakul a vezetővé érés folyamata a fiatal felnőttkorban, hogyan érik a vezetői identitás az életkor, a tapasztalatok függvényében, milyen változások mutathatók ki a mentális komplexitás alakulásában. 

 
A fiatal felnőttkor
A fiatal felnőttkor mint életszakasz meghatározó jelentőséggel bír az személyiség alakulásában, legyen szó akár szakmai, akár vezetői identitásról - kezdte Répáczki Rita, a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék egyetemi tanársegédje, az intézmény témában folytatott kutatása kapcsán. Életünk során valamennyi fejlődési szakasznak megvan a maga funkciója, de a fiatal felnőttkor az egyik legintenzívebb időszak az egyén életében. Az egyén ezidőtájt válik függetlenné a szüleitől és kezdi meg önálló életét, és egy új életszerep - a dolgozói szerep - válik a mindennapok fő meghatározójává. A fiatalok célja, hogy minél több élethelyzetben kipróbálják magukat, ezért különösen vonzó számukra, hogy minél több munkahelyen szerezzenek tapasztalatot. Ez az önfejlesztés időszaka, amikor a fiatal legfőbb célja az, hogy időt, energiát nem sajnálva minél több területen fejlessze magát.

Ebben az életszakaszban jellemző, hogy az egyén számtalan lehetőséget lát, valójában egyiket sem ismeri, és úgy érzi, valamennyit ki kell próbálnia ahhoz, hogy utána felelős döntést tudjon hozni saját magával kapcsolatban. A fiatalok ilyenkor mindent ki akarnak próbálni, hiszen később más dolgok, életfeladatok és életszerepek kerülnek előtérbe, és úgy érzik, ami most kimarad, annak megélésére talán "soha" nem lesz lehetőségük. Állandó változások, ismeretlen helyzetek és döntési, választási kényszerek elé kerülnek, identitásuk, világról alkotott képük újra és újra megkérdőjeleződik.



A 21. század munkaerő-piaci kihívásai

A 21. századdal ráadásul a munkaerőpiacon is sajátos kihívások jelentek meg, ami minden munkaerő-piaci szereplőnél érezteti a hatását. Azonban a fiatal felnőttek, akik éppen hogy csak kikerülnek az oktatás rendszeréből, ahol jól definiált szabályok, rendszerek, követelmények és folyamatok vannak, és sokkal kevesebb a választási lehetőség, mint a munkaerőpiacon, különös sokkhatással szembesülnek a munkavállalóvá válás idején. A munka világába lépéssel ugyanis a fiatal egyúttal a felnőttkorba is belép. Komoly döntési helyzetekkel kerül szembe, a karrierrel, az életmóddal, pénzügyi kérdésekkel, amelyekre nincsenek olyan egyértelmű, jól meghatározható válaszok és kitaposott ösvények, mint ami az oktatás világában jellemző volt. Sőt ha a korábbi generációt (X generációt) érő hatásokra gondolunk, akkor az is nyilvánvaló, hogy az X generáció tagjai sokkal egyértelműbb helyzetekkel találkoztak, és mivel összességében kevesebb volt a választási lehetőség és a döntési pont, 20-30 évvel ezelőtt összességében könnyebb volt alkalmazkodni.

Az új munkaerő-piaci trendeknek megfelelően manapság a munka világa a verseny értékén alapszik. Nem meglepő, hogy a fiatalok azt érzik, keményen kell dolgozniuk, ha ki akarnak tűnni társaik közül, és muszáj valami egyedit produkálniuk, hogy a dolgozó társadalom értékes tagjává váljanak. A jövő kiszámíthatatlansága, az elvárások és a valóság ütközése, a tapasztalatok, tervek hiánya mind lényeges eleme egy krízis kialakulásának.

A pályakezdő fiatal kirepül a családi fészekből és egyre függetlenebbé válik, elkezdi önálló munkavállalói karrierjét is. Számára ez a "szárnypróbálgatás" időszaka, fő célja, hogy minél több területen, minél többféle szervezeti kultúrában megpróbálja magát érvényesíteni, nem akar elköteleződni. Ugyanakkor az Y generáció megjelenésével alapvető értékké vált a folyamatos fejlődés, az élethosszig tartó tanulás, az önálló karriermenedzsment, az innováció, a felelősségvállalás, a környezettudatosság. A fiatalok dinamikus karrierre, gyors fejlődésre vágynak, és szívesen töltenek be vezetői pozíciókat.

Az ideális vezető ma

Természetes az, hogy ezekkel a változásokkal összhangban változott az a kép is, amit az ideális vezetővel kapcsolatban vázolhatunk fel, mely vezetői pozíciókat egyre gyakrabban azok a fiatal munkavállalók töltik be, akik néhány évvel korábban még az iskola padjaiban ültek. "Helyes-e ez?" - merül fel a kérdés. Hiszen tény, hogy egy fiatal nem rendelkezhet annyi élettapasztalattal, mint egy idősebb, ugyanakkor ezek a fiatalok számtalan olyan jellemzővel bírnak, ami a munkaerőpiacon óriási érték.

Az Y generáció tipikus tagjára az a jellemző, hogy a technikai fejlődés robbanásszerű folyamataival együtt nőtt fel. A technikai újítások ezen fiatalok számára a mindennapok szerves részét jelentik, számukra ezeknek az eszközöknek az alkalmazása egyszerű és evidens. Az Y-ok szülei többnyire szabad szellemben nevelték gyermekeiket, biztatva őket az önálló gondolatok megfogalmazására, vállalására. Ezek a fiatalok a munkahelyen is ezen elveknek megfelelően élik az életüket: jellemzően magabiztosak, önállóak, az ismeretlen feladatokhoz is bátran fognak hozzá. Kikerülve az iskola falai közül, tele vannak lendülettel, energiával, és alig várják, hogy kamatoztathassák tudásukat. Érdeklődők, nyitottak, számtalan új ötletük van, amelyeket szeretnének innovációba fordítani. További nagy előnyük, hogy frissen végzettként magukkal hozzák a legújabb szakmai ismereteket a munkaerőpiacra, ismerik a legújabb technikákat, módszereket és technológiát.


Tisztában vannak a legújabb nemzetközi trendekkel, ismerik a naprakész szakembereket is. Számukra a munka az önmegvalósítás terepe, a személyiség kibontakoztatásának színtere. Inkább a feladataik és a szakmájuk iránt elkötelezettek, mint a munkahely vagy a vezető iránt. Önmagukban hisznek, és nem a körülöttük lévő világ intézményeire támaszkodnak. Nagy túlélők, akik gyors helyzetfelismerő képességgel gyorsan alkalmazkodnak. Saját értékeikben hisznek, a változástól nem félnek, bátran belevágnak bármi újba. A jobb munkalehetőség és a kaland reményében költözni is hajlandók, és szívesen vállalnak sok utazással járó munkát. Számukra már természetes, hogy nyelveket beszélnek. Hisznek a közösség erejében, kedvelik a demokratikus, formalitásoktól mentes munkahelyi környezetet. Nem egyedül akarnak ötleteket megvalósítani és célokat elérni, hanem egymással összefogva.

Alkalmasak-e a fiatalok a vezetésre?
A világ napjainkban összességében összetettebb, mint 20-30 évvel ezelőtt, és a mai fiatalok számára ez az összetettség természetes, a mindennapok része. Más elveknek megfelelően válnak munkavállalóvá, mást várnak el vezetőiktől is, mint ami a korábbi vezetőkkel szemben megfogalmazott elvárásokra jellemző volt. A modern vezetőtől elvárás, hogy a vezetés során teret adjon az érzelmeknek, az értékeknek, az etikának. Hosszú távú célokat fogalmaznak meg, rendszeresen értékelnek, motiválnak, egyenrangú partnerként kezelik a dolgozókat. A vezetőnek tehát ma már nemcsak az a feladata, hogy a klasszikus csereelméletnek megfelelően megfizesse a dolgozót a munkájáért, hanem az is, hogy a dolgozót elkötelezetté tegye a feladatok, a célok iránt. Márpedig ahhoz, hogy a vezető meg tudjon felelni ezen elvárásoknak, kellően érett kell, hogy legyen, és az ún. mentális komplexitás kellő mértéke kell, hogy jellemző legyen rá.

Felmerül a kérdés, hogy azokat az előnyös jellemzőket, amelyeket a fiatalok kiválóan alkalmaznak munkavállalóként, egy vezetői pozícióba kerülő fiatal tudja-e hasznosítani vezetőként is. Hiszen vezetőnek lenni egy másfajta szerep, ahol az egyénnek már nemcsak a feladatok teljesítésével kell megküzdenie, hanem az emberi kapcsolatok menedzselésével, az egyéni élethelyzetek kezelésével is.

A BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékén jelenleg folyó kutatás célja feltárni, hogy mivel függ össze a hatékony vezetés szempontjából kulcsfontosságú mentális komplexitás fejlődése. A jelenség feltárása érdekében kérdőíves adatgyűjtést végzünk a fiatal felnőttkor különböző fázisaiban, a vezetés szempontjából más-más élethelyzetben lévő vizsgálati személyeknél, valamint a jelenség még részletesebb megismerése érdekében interjútechnikát alkalmazunk annak kimutatására, hogy az életkor és a megélt tapasztalatok alapvetően meghatározóak a vezetői identitás alakulása és a mentális komplexitás fejlődése szempontjából - tájékoztatott Répáczki Rita.


Szerző: Mészáros Etelka Forrás: HR Portal

A téma feldolgozásában a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Ergonómia és Pszichológia Tanszékének munkatársai voltak a szerző segítségére.



Rendezvénynaptár



 
 
[ 2206 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x