A befektetések aranyszabályai
Címlap / Kultúra / A befektetések aranyszabályai

>

A befektetések aranyszabályai

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-28

2004. május 1-e, az Európai Unióhoz való csatlakozás számos gyökeres változást hozott hazánkban. Ezek között volt a befektetési célú arany kereskedelmének újbóli megteremtése.  

Utoljára a II. világháború előtt volt lehetséges hazánkban, hogy bárki szabadon aranyat vásároljon befektetési célból. A háború után a szocializmus nem kedvezett az „úri hóbortnak”, a befektetési célú arany kereskedelmének. Adóval sújtották, illetve jogilag korlátozták az aranypiaci tevékenységet. Sajnos a rendszerváltás szele az aranypiacot érintetlenül hagyta, 1990 után is csak 25% ÁFA-val, 35 % fogyasztási adóval terhelt áron lehetett aranyat vásárolni. Így befektetésre továbbra sem volt alkalmas. Az aranykereskedelem gyakorlatilag csak ékszerkereskedelmet jelentett.

Az uniós csatlakozás új feltételeket teremtett a hazai aranypiacon, az adóterhek nélküli színarany keresetté vált.


A csatlakozást követően hazánk az EU jogharmonizációjának keretében átvette az Unió ÁFA szabályozását, amely kiemelt figyelmet fordít a befektetési célú aranytermékekre. A mai hazai jogszabályok alapján a befektetési aranyat sem ÁFA, sem fogyasztási adó nem terheli, míg például az ezüst, a palládium és a platina ÁFA-köteles.

Ezzel megnyílt az út a magánszemélyek előtt, hogy vagyonukat, megtakarításukat akár befektetési aranyba is fektethessék. Az uniós csatlakozás óta ennek sem ráterhelt adó, sem mennyiségi korlátozás nem áll az útjában. A befektetési aranyérmék és rudak jóval kedvezőbb árúak lettek, mint az ékszerarany, mert az ékszereknél meg kell fizetni a megmunkálás díját és még az ÁFA-t is.


Mi történt az elmúlt öt évben? Hazánkban egyre többen figyeltek fel az új befektetési formára, főleg azt követően, hogy több évtizedes stabil, grammonként 2300-2500 forintos aranyár után 2006-ban jelentősen megugrott az arany világpiaci ára. Októberben, egy hónapon belül oly mértékben felszökött, hogy átlépte az addig elképzelhetetlennek tűnt grammonkénti 4000 forintos álomhatárt. Ezt követően az ár megnyugodott, és 2007-ben stabilizálódott 3600-3800 forinton egy gramm arany ára. Tavaly ősztől ismét látványos felfutást produkált a kereskedés, először elérte, majd túlhaladta az 5000 forintos grammárat, majd 2008 telén új csúcsot ért el, grammonként 7500 forintot. Ez a három évvel ezelőtti átlagárnak a háromszorosa! Öt hónapja a grammonkénti aranyár 6000-6500 forint között mozog, és nem tűnik valószínűnek a csökkenés. Sőt, egyre több neves aranypiaci elemző tartja elképzelhetőnek, hogy idén átlépheti a 10000 forintos grammonkénti árat az arany.

A felfokozott érdeklődés oka kétségtelenül a gazdasági világválság. Az emberek a részvénypiacokból és befektetési alapokból kiábrándulva, a bizonytalanság, a súlyosbodó problémák hatására fordulnak az „örök pénz” felé. A befektetési arany valóban esélyt jelenthet az azonnali gondok megoldására és a hosszú távú biztonságra is.

HarmoNet tipp: Befektetések: Mibe menekítsük pénzünket ma? - Hatalmi sakkjátszmák profitért >>

A vásárlás ARANYszabályai

Az érdeklődés növekedése az aranypiac kínálati bővülését hozta magával. Új forgalmazók, illetve eltérő finomságú (tisztaságú) termékek jelentek meg, melyek között nehéz megtalálni a legjobbat. Sok szempontra kell tekintettel lenni a valóban biztonságos és jövedelmező befektetés érdekében. Néhány kérdés megválaszolása segíthet eligazodni az aranypiac szereplői között.

1. Mi minősül kiváló befektetési aranynak?
A befektetési aranypiacon a legjobbak a 999,9 ezrelék finomságú, az ún. „négykilences” rudak, tömbök és érmék. Ezeknek van általános, világméretű befektetési piaca, a kisebb tisztaságú termékeket csak nyomott áron és szűk körben vásárolják fel, gyakorlatilag újrafinomítás céljából.

2. Ki a gyártó?
A gyártókat a világ nagy tőzsdéi – mint például a londoni – minősítik ismertség és megbízhatóság szerint. Az általuk kiadott nemzetközi auditációval rendelkező gyártók termékeit külön bevizsgálás nélkül bármikor megveszik, míg a nem auditált gyártók termékeit csak költséges bevizsgálás után veszik át, ha egyáltalán átveszik. Sajnos hazai kibocsátó nem rendelkezik nemzetközi minősítéssel, így az általuk kiadott aranytömbök határainkon túl csak nehezen, ár alatt értékesíthetők.



3. Ki az eladó?

Két fontos szempont van. Egyrészt hazánkban csak olyan cég kereskedhet arannyal, amely megfelel a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet (NEHITI) szakmai előírásainak, így az Intézet nyilvántartásba vette. Másrészt az eladó adjon termékeire visszavásárlási garanciát, ezzel biztosítva, hogy a későbbiekben az aranybefektetés könnyen pénzre váltható legyen.

4. Milyen áron?
Több tényező is befolyásolja az árat. Minél tisztább az arany, minél elismertebb a gyártó-kibocsátó, annál nagyobb érték cserél gazdát. Nem mindegy az sem, hogy az eladó raktárkészletről értékesít, vagy megrendelésre teljesít. A raktárkészlet emelheti az árat, hiszen a készletezés tőkeigényes, és árfolyamkockázatot hordoz, melynek felárát végül a vevők fizetik. Valamint a napi árfolyamhoz kötött értékesítés adja a legnagyobb esélyt a legjobb ár eléréséhez.

5. És végezetül, mikor érdemes venni?
Erre nincs egy biztos válasz. Egy kisbefektetőknek a legjobb időben széthúzva, adott időközönként – ami a kockázatvállalástól, illetve az anyagi forrásoktól függően lehet hetente, kéthetente, havonta, stb. – rendszeres vásárlásokkal érdemes felépítenie a befektetési portfólióját. Ezzel kivédi a pillanatnyi árfolyammozgások kockázatát, és tervezhetővé teszi a befektetést.

Ha valaki befektetési döntéseinél figyelembe veszi a fenti szabályokat, akkor segítségükkel olyan aranypiaci vásárlóvá válhat, aki az aranynak mindig csak a fényes oldalát látja.

Magyar Aranypiac Kft.
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.




 
 
[ 4562 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x