Kabul fecskéi az egekig röpültek
Címlap / Kultúra / Kabul fecskéi az egekig röpültek

Kabul fecskéi az egekig röpültek

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-01-21

Az Anilogue Fesztivál győztes alkotása a Jasmina Khadra regényének felhasználásával készült egész estés animáció, amelynek egyik rendezőjével, Éléa Gobbé-Mévellec-kel beszélgetünk. A történet a múlt évezred végére visz minket vissza, amikor a szovjet csapatok már kivonultak Afganisztánból, azonban a várva várt béke helyett a tálib rémuralom vette át a hatalmat Kabulban.  

 

Rendezvénynaptár
Aki olvasta a regényt, meg fog lepődni a film láttán, mert sokkal pozitívabban zárul, mint a regény. Miért döntöttek így?

Pont azt a reményt szerettük volna megmutatni, ami a könyvben kevésbé van jelen. Amikor elkezdtünk készülődni a munkára, mintegy tíz évvel ezelőtt, nemcsak rengeteg képet nézegettünk meg, hanem nagyon sok dokumentumot is átolvastunk, és arra bukkantunk, hogy az emberek igenis ellenállnak a tálib elnyomó rendszernek, és igenis van erejük, küzdenek és reménykednek. A remény, és hogy megoldható-e ez a konfliktus, az már két külön dolog, a filmnek pont az a feladata, hogy reményt adjon még akkor is, ha nem biztos, hogy a konfliktus megoldható. Például azért került a filmbe a tanár karaktere, aki egyébként nem szerepel a regényben, mert megtudtuk a kutatásaink során, hogy léteznek titkos, amolyan „föld alatti” osztályok, ahol bátor tanárok adják át a tudásukat gyerekeknek és fiatal nőknek, amennyire csak lehetséges. Sőt, találtunk egy afgán klipet is, amelyben afgánok játszanak punk zenét, elektromos gitárral, dobokkal és csadorba öltözve készítik a titkos klipjeiket. Így állnak ellen és próbálnak tiltakozni, reményt adni a zenén keresztül.

Ha már zene, a filmben többször is hallunk egy gyönyörű női hangot énekelni. Afgán népdalok ezek?


Nem afgán, iráni dal hangzik el a filmben, valamint az elején még éppen annak a titkos punkzenekarnak a dalai, amelyről már beszéltem.
A zenének nagy szerepet tulajdonítottunk a filmben, egyrészt mert a könyvnek is egyik kulcsmondata az „azért énekelünk, hogy érezzük, hogy élünk”, másrészt hogy ezzel is ellenpontozzuk azt a szívbemarkoló, rideg tényt, hogy a tálib uralom alatt nincs, mert nem szólhat a zene. Végül abban maradtunk a társrendezővel, Zabou Breitmannal, hogy az aláfestő zenei elemekkel az érzelmeket hangsúlyozzuk, tesszük plasztikusabbá. Ennek szellemében komponálta Alexis Rault a dalait, hangzik el a már említett burkás titkos zenekarnak a felvétele, valamint egy iráni szerelemes dal. Ezzel a dallal szerettük volna bemutatni ezt az egyetemes érzést, amely mindenkit megérint, éljen akár afgán, akár iráni földön, vagy bárhol a világon.



Lehet-e boldog az a társadalom, ahol a nők ilyen boldogtalanok, lehet-e férfi boldog ott, ahol a nő nem az? Márpedig azon kevés úti beszámoló alapján, amely hozzáférhető, az afgán társadalomban mély belső boldogság és béke honol…


Szerintem csak akkor lehetnek boldogok a férfiak, ha a nők is azok, ha nincs egyensúly, nem tud működni a rendszer, nem tud működni a társadalom. A film is azt mutatja be, hogy a nők szerepe milyen hatalmas abban, hogy ezek a társadalmak valahogy túlélhessenek. Gondoljunk csak Atiq feleségére, illetve arra, hogy miként reagált a férje kínlódására. Természetesen nem tudjuk teljesen beleélni magunkat ezeknek a nőknek a szerepébe, hiszen teljesen más életet élnek, mint mi, de a filmünkkel azt szerettük volna megmutatni, hogy csak a nők és a férfiak közötti belső energia-egyensúly tudja megteremteni a társadalmi békét. Persze ez egy fikció, nem tudjuk, hogy a való életben mennyire működhetne… annyi mindenesetre biztos, hogy sokszor látjuk, amikor a nők mentik meg a férfiakat és rajtuk keresztül az egész társadalmat.

Mennyire elkerülhetetlen a diktatúrákban a személyes bevonódás? Ahogy láttuk a filmben is, Mohsen részt vesz egy kövezésben, Atiq pedig terjeszti a tálib nézeteket, noha egyikük sem tálib, sőt, valójában tiltakoznak az elveik ellen. Valójában a bevonódás az elnyomó rezsimekben ez a túlélés záloga?

A konformizmus áll a dolog hátterében, mindkét szereplő elvész, vagy legalábbis pillanatokra elveszíti önmagát a dogmában, amely körülveszi őket. Ott van ugyan Atiq hite, de ez a hit visszaszorul az elnyomó iszlám légkörében, hiába küzd ellene. A főszereplő férfialak egészen a fizikai bántalmazásig is elmegy, annyira hatása alá kerül az őt körülvevő tömegnek. Egyszerűen beszipkázza a tömegpszichózis, mintha kimosnák az agyát.

Ez mélyen emberi vonás, az Újszövetség egyik meghatározó jelenete, amikor Pilátus előtt a tömeg Jézust kiált, miközben egyenként mind Barabást mondanak… Lám, mindannyian ugyanúgy működünk, mi, emberek, valljunk bármilyen hitet is. De vajon arra is képesek vagyunk-e, hogy ezt belássuk? Van-e esély arra, hogy a regény szerzőjének szándéka szerint közelebb kerüljünk az iszlám megértéséhez, de főként, hogy ők is hozzánk, hogy kölcsönösen megértsük egymást?

A hitet szerintem megérthetjük, hiszen minden vallás ugyanabban az emberi szükségletben gyökeredzik, abban, hogy akarunk valamiben hinni – ez még az ateistára is igaz, az ateista hite isten nélküli, de az is hit. Az iszlámot a funkcióján keresztül meg tudjuk érteni, tehát azt a szerepét, hogy valamilyen hitbéli hátteret biztosít a híveinek, viszont a tartalmát már kevésbé. Ahhoz, hogy a tartalmát is közelebb hozhassuk magunkhoz, ahhoz az egész kultúráját alaposabban meg kell ismernünk. Jasmina Kadra, a szerző számára fontosabb volt, hogy az iszlámot elmagyarázza, mint nekünk, a film készítőinek. Mi sokkal inkább arra vállalkoztunk, hogy ezt az embertelen világot egy szerelmi történeten keresztül bemutassuk.

Húsz év telt el azóta, nem látszik az elmozdulás…

Sajnos a sors furcsa fintora, hogy pont, amikor a film megjelent a mozikban, akkor kerültek a tálibok újra a hatalomba.
Tényleg hihetetlen, hiszem amikor elkezdtük a filmet készíteni, az anyagot gyűjteni, akkor a lehetséges finanszírozók közül többen is azzal utasították vissza a film támogatását, hogy egy animációs filmet nagyon sok idő elkészíteni, beletelik akár tíz évbe is, és addigra már ez úgysem lesz aktuális.

Hajdu Krisztina







 
 
[ 421 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x