Háromszor-ötször több forró nap
Címlap / Kütyü és tudomány / Háromszor-ötször több forró nap

Háromszor-ötször több forró nap

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2022-07-05

A forró napok száma 2050-ig igen jelentősen nőhet, a század végéig pedig háromszor-ötször több extrém forró napra számíthatunk. Ennek káros hatásairól, a legveszélyeztetettebb növényi élőhelyekről, és a Balaton párolgásáról hallhattak előadásokat a 36. Meteorológiai Tudományos Napok vendégei. A fő téma az éghajlat változása és annak Kárpát-medencére gyakorolt hatása volt. 

A következő évtizedekben jelentősen növekedhet az extrém meleg napok száma, a hőhullámok miatt pedig magasabb halálozási rátával kell számolni - mutatott rá az Országos Környezetegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese. Páldy Anna elmondta, hogy az emberi szervezet számára 18 Celsius-fok az optimális napi átlaghőmérséklet, ennél magasabb értékeknél jelentősen romlanak a halálozási mutatók, 25 fok feletti átlaghőmérsékletnél pedig drasztikusan nő a halálos esetek száma.


A kutató az előrejelző modellek adatai alapján arra mutatott rá, hogy 2021 és 2050 között várhatóan 29-78 százalékkal több extrém magas hőmérsékletű napra kell számítani - legnagyobb mértékben az Alföldön, legkevésbé az Északi-középhegységben -, míg 2071 és 2100 között a jelenlegihez képest megháromszorozódhat, megötszöröződhet azon napok száma, amikor hőség várható. Páldy Anna hozzátette: bár hőség esetén leginkább a 25 fok feletti átlagos hőmérsékletű napokkal kell számolni, az is előfordul majd, hogy az érték meghaladja a 34 fokot. Mindez megmutatkozik a halálozások számában is: leginkább Budapesten és Pest megyében, valamint Szegeden és Csongrád megyében növelheti ezt a hőség.

A kutatások szerint ha a jövőben 1 fokkal nő a globális hőmérséklet, akkor a Kárpát-medencében 1,4 fokkal, a nyári időszakban pedig 1,7-tel lesz melegebb. Az elmúlt évszázad legmelegebb éve 1998, legforróbb évtizede az 1990-es volt az északi féltekén. 1900-tól 1994-ig 0,45 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, 2000-ig viszont már 0,6 fokkal. Az utóbbi 40 évben 10%-kal csökkent a hótakaró, két héttel rövidült a vizek jégborítottsága. A klímaváltozással párhuzamosan 150 év alatt 31%-kal nőtt a légkör szén-dioxid-tartalma, metánból pedig 151%-kal van több a levegőben. E két üvegházhatású gáz fele, illetve egyharmada az emberi tevékenység során szabadul fel.

A Dél-Dunántúl bükkösei és a Zselic gyertyános-kocsánytalan tölgyes területei jelentős pusztulást szenvedhetnek el a következő évtizedek hőmérsékletváltozása következtében, mivel ezek tartoznak az ország leginkább éghajlat érzékeny élőhelyei közé - mutatott rá a klímaváltozás egyik hazai következményére az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet munkatársa.

Czúcz Bálint elmondta, hogy kutatótársaival azonosította az ország tucatnyi, a klímára legérzékenyebb élőhelyét, amely szerint a legveszélyeztetettebb bükkösökön már most látszik a hőmérséklet emelkedésének káros hatása. A veszélyeztetett területek közé sorolta még a Cserhát cseres-kocsánytalan tölgyeseit, a franciaperjés kaszálóréteket, amelyek főleg az Északi-középhegységben találhatók, valamint a félszáraz erdősztyeppréteket. Elmondta ugyanakkor, hogy a fajszegény, száraz cickórós pusztákra kedvezően hat majd a felmelegedés.

Legfeljebb 1 százalékkal növekedhet a közeljövőben a Balaton párolgása a 2000-es évek előttihez képest - derült ki Kovács Ákos előadásából. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének munkatársa felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: bár a hőmérséklet várható emelkedése a korábbinál lényegesen nagyobb párolgást indokolna, ezt azonban a páranyomás növekedése ellensúlyozza.

Wolfgang Behringer történész írta A klíma kultúrtörténete című könyvében, hogy az i. u. 100 és 400 közötti római korban volt a "klíma-optimum". Róma a Britanniában állomásozó légióinak idővel megszüntette a borszállítást, mert a szigeten a meleg lehetővé tette a szőlőtermesztést. Viszont az 1000 és 1300 közötti középkori meleg periódus idején magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint most, a vikingek ekkor népesítették be és zöld szigetnek nevezték el a ma jég borította Grönlandot. Angliában ekkor a trópusokra jellemző malária pusztított, Dél-Skóciában szőlőt, Közép-Norvégiában búzát termesztettek.

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.




 
 
[ 2618 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x