Kell-e magyaroknak cigányul tanulni?
hirdetés
Címlap / Őrület / Kell-e magyaroknak cigányul tanulni?

Kell-e magyaroknak cigányul tanulni?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-01-18

Több iskolának elküldték az MSZP komlói szervezetének nevében írt levelet, amely többek közt adományt gyűjt az alapszervezet számára a tanároktól. 

Egy nem túl jó minőségű, de felületesen szemlélve akár hivatalosnak is nézhető levelet kapott néhány oktatási intézmény a napokban Komlón. A borítékon az MSZP komlói alapszervezetének címe állt. - adta hírül a Hírszerző.

A levél szerint a pedagógusoknak felsőfokon kell elsajátítaniuk a roma nyelvet, mivel a diákoknak kötelező lesz idegen nyelvként tanulniuk annak valamelyik nyelvjárását.

A levélíró arra kéri a tanárokat, hogy fizetésük 5 százalékát minden hónapban ajánlják fel az alapszervezetnek.

Az MSZP választókerületi képviselője Szakács László szerint valaki így próbálja meg lejáratni a pártot. A levél íróját - aki vélhetően belső ember - nagy erőkkel keresik - írja a lap.

A cigány nyelvjárások azonban elképzelhető, hogy nem csuán a "könnyű nyelvvizsga lehetőségét" kínálják a közeljövőben.

Jelenleg vitatkoznak arról, hogy 5 éven belül az összes magyarországi közintézményben lennie kell olyan munkatársnak, aki beszéli a beás és a romani (lovári) nyelvet; a két cigány nyelv használatának kiterjesztéséről ugyanis törvényjavaslatot nyújt be a kormány.

Mohácsi Viktória szerint lenne ennél fontosabb feladat is a romák kapcsán. "Magyarországon a romák körülbelül tíz százaléka beszéli csupán a beás vagy a lovári nyelvet. Emellett ők is beszélnek magyarul, így kétséges, szükséges-e ez a gesztus a kormány részéről" A szabad demokrata politikus úgy látja, inkább a szegregáció és a diszkrimináció elleni fellépés hatékonyságán és erélyességén kellene növelni.

Magyarországon három népesebb és több kisebb cigánycsoport él.
Ezek a népesebb csoportok a magyarcigányok, az oláhcigányok, illetve a beások. A hazai cigányság döntő része – mintegy kétharmada – magyar anyanyelvű. Kisebb részük, az oláhcigányok (a cigányság mintegy 21%-a) beszéli az indiai eredetű cigány nyelvet (romani vagy lovári nyelv), a harmadik csoportnak (beások) pedig a román nyelv egyik nyelvjárása, a beás nyelv az anyanyelve.

A beáscigányok saját magukat, anyanyelvükön baiasi-nak (ejtsd: böjási) nevezik, ami magyarul bányászt jelent. Elődeik aranymosással foglalkoztak a román nyelvterületen, amely a bányászsás egyik formájának tekinthető. Emellett famunkákat is végeztek. Például teknőt, fakanalat, gyúródeszkát készítettek a környező lakosság számára. Amikor az aranymosó foglalkozásra már nem volt szükség, az utóbbi került előtérbe. A mai Magyarország területére is így kerültek a múlt század második felében.

A magyarországi cigányság mintegy fele kétnyelvű, azaz egyaránt használja a lovári vagy a beás nyelvet, illetve a magyart. Egyes csoportoknak – nyelvészeti szakkifejezéssel élve nyelvvesztéssel – valamely más európai nyelv lett az idők folyamán az anyanyelvük. Ilyen csoport a magyarországi beás cigányoké, akiknél nincs is nyoma az eredeti cigány nyelviségnek.

Magyarországon legrégebben a magyarcigányok (romungrók) élnek, mintegy 600 éve települtek be Szerbiából.

Az oláhcigányok a múlt század közepe óta érkeztek MoldvábólErdélybe, majd onnan nyugatabbra. Az európai cigány nyelv számos nyelvjárása ismert. A legfontosabbak az oroszcigány, lettcigány, lengyelcigány, a németcigány (vagy szintó), a cseh-, szlovák-, magyar- (vagy „kárpáti” cigány), illetve a vendcigány nyelv. Bulgáriában használják az úgynevezett erlídesz nyelvjárást és a drindárit, Romániában pedig a lingurári, kelderási, lovári, cerhári nyelvjárások használatosak. Magyarországon túlnyomórészt a lovárit beszélik a cigány anyanyelvű emberek.

(A Romnet anyagainak felhasználásával)




 
 
[ 3424 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
x