Európa széle - avagy meddig ér az öreg kontinens?
Címlap / Őrület / Európa széle - avagy meddig ér az öreg kontinens?

Európa széle - avagy meddig ér az öreg kontinens?

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2022-08-16

Az ókorban Európa magát a világot jelentette az itt élő ember számára. Herkules oszlopaitól egészen a távoli sivatagokig az akkor ismert világ szinte teljes egészében a Földközi Tenger medencéjének partvidékével kibővített Európa területén helyezkedett el. Nagy Sándor ugyan eljutott Indiáig, de az egyszerű ember ebből mit sem tudott. Vajon a ma embere tudja, hogy mettől meddig tart a földrész, ahol él? 

Az általános iskolai környezet ismeret – majd földrajz – órákon megtanulta mindenki, hogy az öreg kontinensnek nevezett Európa határai hozzávetőlegesen merre is vannak. Azért vagyunk bajban, mert aki a térképre tekint, első ránézésre láthatja, hogy tágabb otthonunk nem alkot olyan elkülönült földrajzi egységet, mint mondjuk Amerika vagy Ausztrália. Az Eurázsiai kontinensnek nevezett földrajzi egység részeként Európa határai nem mindenhol egyértelműen meghatározhatóak. Sőt, ha hozzá vesszük, hogy Afrikát is csak azért tekinthetjük Eurázsiától különálló egységnek, mert más kőzetlemezen fekszik, holott szárazföldi összeköttetésben áll az említett kontinens-monstrummal, akkor még nagyobb bajban lennénk. Afrika határát azonban egyértelműen meghatározza az Arab félsziget mellett elhelyezkedő Vörös Tenger és vonalának szárazföldi meghosszabbítása, de Európa és Ázsia elhatárolása ennél keményebb dió. Nézzük először azonban azokat a pontokat, amiket bizonyosan Európa szélének nevezhetünk.

A kontinens legészakibb pontja a norvégiai Nordkyn-fok (é.sz. 71° 07’), nem pedig a sokak által legészakibb pontnak ismert Nordkapp (é.sz. 71° 11’), ami nem magán a kontinensen, hanem a kis Mageroya szigeten fekszik. A legészakibb Európához tartozó sziget a Ferenc-József-föld (é.sz. 81° 50’). A legnyugatabbra Portugáliában utazhatunk, mégpedig egészen a Roca fokig (ny.h. 9° 30’), ha a szigeteket is beleszámítjuk, akkor az Izlandhoz tartozó Látrabjarg a határ (ny.h. 24° 29’). Dél felé haladva Spanyolországban, a Marroqui-foknál érjük el Európa határát (é.sz. 36° 00’), míg a legdélebbi európai szigeten található pont a Krétától délre elterülő Gávdosz-sziget déli partja (é.sz. 34° 50’).


Lássuk végül a ’vitatott’ határvonalat, utazzunk el keletre. Hagyományosan az Urál hegységet, mint vízválasztót, az Urál folyót, a Kaszpi-tavat valamint a Kaukázus vonulatát tartották a kontinens határának. Manapság viták folynak a földrajztudósok között is, egyesek az Urál nyugati hegylábát még Európához, mások a Kaukázus egészét Ázsiához sorolják. Ennek a legújabb felfogásnak az értelmében Európa legkeletibb pontja az Észak-Urál területén a keleti hosszúság 67° foka.

Láthatjuk tehát, hogy koránt sem olyan egyszerű eldönteni és behatárolni, hogy hol is van tulajdonképpen Európa határa, de annyi természetesen bizonyos a ma embere számára, hogy e határt átlépve nem fog lezuhanni a világ peremén, hanem más érdekes földrészeket láthat meg, járhat be. Sőt, akár azoknak is felmérheti a határait.
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


 
 
[ 11924 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x