Születésszabályozás vagy elaltatás
Címlap / Őrület / Születésszabályozás vagy elaltatás

Születésszabályozás vagy elaltatás

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-08-03

A világ állatkertjei egyrészt a korlátozott kapacitás, másrészt az egzotikus és veszélyeztetett állatokból álló érdekes gyűjtemény fenntartásának igénye miatt gyakran kényszerülnek arra, hogy két ellentmondásos módszer között válasszanak: eldöntsék, hogy születésszabályozáshoz vagy elaltatáshoz folyamodnak.  

 

Az Egyesült Államokban a fogamzásgátlás terjedt el. A csimpánzok emberi fogamzásgátló tablettát szednek, a zsiráfok ételébe hormonokat kevernek, a grizzlyknek pedig a mellső lábába ültetnek be a véráramba fokozatosan jutó hormont. Még a kis rágcsálók is kapnak fogamzásgátlót.

Cheryl Asa, aki a St. Louis-i állatkertből irányítja az Amerikai Állatkerti Szövetség Vadállat-fogamzásgátlási Központját, úgy véli, hogy az elaltatással járó kiselejtezés nem jó megoldás az amerikai állatkertek számára. "Érzelmi megfontolásból elképzelni sem tudom, hogy csinálnám, és azt sem, hogy kultúránk elfogadná-e" - nyilatkozta a The New York Timesnak.

A fogamzásgátlásban jobb megoldást lát. "Több állatról tudunk megfelelően gondoskodni, ha megakadályozzuk, hogy túl sok állat szülessen" - húzta alá.


Azt utánozzák, ami a vadon élő állatokkal történik

Európában azonban sok szakember inkább elaltatja a felcseperedett nem kívánt állatutódokat, mintsem hogy megfossza szüleiket a szaporodás és a kicsinyek ápolásának tapasztalatától. "Arra törekszünk, hogy lehetővé tegyük a lehető legtermészetesebb viselkedést. Már elvettük tőlük ragadozói és ragadozóellenes viselkedésmintáikat. Ha a szülői viselkedéstől is megfosztjuk őket, nem sok marad számukra" - fogalmazott Bengt Holst, a Koppenhágai Állatkert igazgatója.

Ezért sok európai kollégájával együtt általában megengedik az állatoknak, hogy addig a korig neveljék kicsinyeiket, amikor azok már természetes körülmények között is önállóvá válnának. Ezt követően altatják el azokat az állatokat, amelyeket nem kívánnak megtartani.

Idén tavasszal a Koppenhágai Állatkert méreginjekcióval két olyan, nagyjából kétéves leopárdkölyöktől vált meg, amelyeknek a génjei már túlreprezentáltak a kollektív állatkerti populációban. A Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (International Union for the Conservation of Nature) majdhogynem a veszélyeztetett fajok között tartja számon a leopárdokat, de ezeknek az állatoknak a sorsa már a születésük előtt megpecsételődött a genetikai sokszínűség fenntartását szolgáló tartási program részeként.

"Megígértük a fajtakoordinátornak, hogy a kölykök nem hagyják el az állatkertet" - idézte fel Bengt Holst arra utalva, hogy meg akarták akadályozni, hogy az állatok más intézmények leopárdjaival keveredjenek.

A Koppenhágai Állatkert közlése szerint évente mintegy 20-30 egészséges egzotikus állatot altatnak el gazelláktól a vízilovakig, sőt néha csimpánzokat is. Az intézkedés elméleti megalapozása az, hogy ezzel azt utánozzák, ami tulajdonképpen a vadon élő állatokkal történik; a macskafélék kölykeinek például mintegy 80 százaléka pusztul el ragadozóktól, éhezéstől vagy sérüléstől.

A nemzetközi irányelvek meglehetősen elnagyoltak

Terry Maple, az Atlantai Állatkert korábbi igazgatója, az Ethics on the Ark című szakfolyóirat társszerkesztője kifejtette, hogy bár nincs tudomása olyan vizsgálatról, amely azt értékelné, mennyire fontos egy állat egészsége vagy jóléte szempontjából az, hogy szülő legyen, a megfigyelések alapján állítható, hogy a legtöbb állatkertben tartott állat odaadó, csemetéjét védelmező szülő, és gyakran játszik is a kicsinyével.

Elismerte, hogy az amerikai állatkertek eddig inkább a veszélyeztetett állatok számára koncentráltak, nem pedig mindennapi jólétükre, megítélése szerint azonban ez a magatartás változik: az állatkertek el fogják kerülni, hogy felesleg jöjjön létre a náluk tartott állatokból, ugyanakkor gondoskodni fognak arról, hogy a legtöbb állat fel is nevelje kicsinyét. "Nem azt mondom, hogy az irányított eutanázia rossz, csak azt, hogy nem a legjobb megoldás" - húzta alá.

Dave Morgan, az Állatkertek és Akváriumok Világszövetsége (WAZA) Állománykezelési Bizottságának elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az állatkerti állattartás etikájának nemzetközi irányelvei meglehetősen elnagyoltak, konkrét iránymutatást nem tartalmaznak, részben azért nem, mert a társadalmi filozófiák változnak. Az afrikai állatkertek szövetsége a selejtezést az állománykezelés egyik módjának tekinti, míg a hinduizmus és a buddhizmus szabályai még a halálosan beteg állatok megölését is bonyolulttá teszik.

Mind az Egyesült Államokban, mind Európában megengedett az elvadult macskák és kutyák elpusztítása. "A WAZA szabályai lehetővé teszik a selejtezést, de alapvetően a beteg és idős állatok számára tartják fenn" - árulta el Steve Feldman, a szövetség szóvivője.

A mexikói farkasok is kaptak fogamzásgátlót


Bár az állatkerti szövetségeknek nincsenek megbízható adataik a fogamzásgátlás alkalmazásáról, szakemberek szerint az elsősorban Észak-Amerikára jellemző, jóllehet egyre gyakrabban lehet találkozni vele Európában is. Az amerikai állatkertek az 1970-es években az emberi születésszabályozásban végbement áttörés után kezdtek el azzal foglalkozni, hogy fogamzásgátlókat fejlesszenek ki a legtermékenyebb állatok számára.

A fogamzásgátlók használata akkor terjedt el igazán, amikor az állatkertek számára nehézzé vált eladni vagy elajándékozni azokat az állataikat, amelyeket már nem tudtak elhelyezni. A családtervezésnek ez a módja lehetővé teszi, hogy a hímeket és nőstényeket többé ne tartsák külön a nem kívánt vemhesség elkerülése érdekében, ami ideális megoldás a természetesebb állatkerti környezet kialakítása szempontjából.

A dolognak más haszna is volt az állatkertek számára: a fogamzásgátlókban lévő hormonok ugyanis csökkentik a nőstényért folytatott versennyel együtt járó agresszivitást, amely nem egyszer felforduláshoz és marakodáshoz vezet a kifutókban, és riasztóan hathat a látogatókra.

Senki se gondolta volna, hogy fogamzásgátlót kell alkalmazni a mexikói farkasnál is, amely az 1970-es években a túlzott vadászat miatt majdnem kipusztult. Mindössze hét egyed került az állatkertekbe, de sikerült csaknem 300 farkasból álló kolóniát nevelni belőlük, és megmenteni a fajt. Egy amerikai kormányprogram keretében 1998 óta kilencvenkét egyedet szabadon engedtek közülük, ám négy évvel ezelőtt be is telt velük az Új-Mexikóban és Arizonában a visszatelepítési program rendelkezésére bocsátott szabad terület.

Az utóbbi négy évben tehát fogamzásgátlás segítette az állatkerteket abban, hogy miközben fenntartják a genetikai változatosságot, ne okozzanak túlnépesedést, legalábbis a szabad élőhelyek elérhetőségéhez viszonyítva ne, mint a mexikói farkasok esetében.

"A mintegy 50 amerikai állatkertben tartott nyugati alföldi gorilláknak több mint a felénél alkalmazzák a fogamzásgátlást - közölte Kristen Lukas, aki az állatkerti szövetségnél a faj tenyésztési tervének megvalósítását irányítja. - Ezzel lehetővé válik, hogy a fiatal nőstények a családjukkal maradjanak anélkül, hogy emiatt beltenyészet alakuljon ki."
 
Természetes ciklus

Cheryl Asa szerint a legtöbb egzotikus állat esetében nincs olyan jól felderítve a fogamzásgátlás, mint az emberhez legközelebb álló majmoknál.

Mellékhatások pedig lehetnek - és vannak is. A kezdeti hormonális implantátummal ellátott nagymacskák és kutyafélék például hajlamosnak bizonyultak a méhfertőzésre és -daganatra. Más állatok - köztük az elefántok - nehezen tudták újrakezdeni szaporodási ciklusukat, miután abbahagyták a fogamzásgátló szedését.

Az elaltatást alkalmazó selejtezést előnyben részesítő európai állatkertek a fogamzásgátlással együtt járó egészségügyi kockázatokra és a szülővé válás előnyös hatásaira hivatkoznak. Dániában szívesen alkalmazzák a módszert, és készek is nyíltan beszélni róla. Németországban ezzel szemben csak "ésszerű" esetben veszik igénybe, ami igen nehezen definiálható - érzékeltette Lesley Dickie, az Állatkertek és Akváriumok Európai Szövetségének ügyvezető igazgatója. Néhány évvel ezelőtt a németországi Magdeburg állatkertjében rájöttek, hogy egy hímtigris két alfajnak a keveréke, tehát a tőle fogant utódok genetikailag értéktelenek lesznek. Amikor a három kölyök megszületett, az állatkert azonnal elaltatta őket. Dickie szerint ez "bátor" lépés volt, de az állati jogok szószólói ezzel nem értettek egyet, és vádat emeltettek az állatkert igazgatója és három alkalmazottja ellen a selejtezési szabályok megsértése miatt. Mind a négyen felfüggesztett börtönbüntetést kaptak.

Gyanúsan kényelmesnek tűnhet egy állatkert számára, hogy elpusztítson egy állatot, miután kinőtt a legimádnivalóbb korból (hiszen az állatkertek fő attrakciói a kölykök). Holst azonban hangsúlyozta, hogy a selejtezés idejét természetes ciklus diktálja. "A szakemberek tudják, hogy a leopárdoknál akkor kell sort keríteni rá, amikor a kölykök elkezdenek acsarkodni az anyjukkal. Lehet, hogy ez számunkra fájdalmas, de számukra természetesebb" - fogalmazott a Koppenhágai Állatkert igazgatója.




 
 
[ 1543 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x