HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2018-11-14
Címlap / Otthon / Az ökológiai lábnyom

Az ökológiai lábnyom

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2018-11-14

A hagyományos közgazdasági mutatók, például a GDP nem adnak képet arról, hogy tevékenységeink milyen hatást gyakorolnak a világra. Ezért nem olyan régen bevezettek egy új mutatót, az ökológiai lábnyomot (ecological foodprint). Kiszámításának lényege, hogy minden tevékenységet, folyamatot földterület egyenértékre számítanak át, bizonyos egyszerűsítő feltételeket alkalmazva. 

 

"A föld elég minannyiunk szükségletére, de nem elég minannyiunk
mohóságára”


Mahatma Gandhi

A hagyományos közgazdasági mutatók, például a GDP nem adnak képet arról, hogy tevékenységeink milyen hatást gyakorolnak a világra. Ezért nem olyan régen bevezettek egy új mutatót, az ökológiai lábnyomot (ecological foodprint). A lábnyom kiszámításának lényege, hogy minden tevékenységet, folyamatot földterület egyenértékre számítanak át, bizonyos egyszerűsítő feltételeket alkalmazva. Az ökológiai lábnyom tehát az a föld- ill. vízterület, amelyre egy bizonyos emberi népesség és életszínvonal végtelen (tetszőlegesen hosszú) ideig való fenntartásához szükség lenne. E számításnál olyan kézzel fogható adatot kapunk, amely kifejezi egy személy vagy csoport életszükségleteinek kielégítéséhez, a fogyasztott árú előállításához és a megtermelt hulladék elnyeletéséhez a Földnek mekkora részére van szükség.

A Földre gyakorolt hatásunk
Emberek és csoportjaik lábnyomán túl kiszámítható egy terület, egy ország, de egy tevékenység, folyamat ökológiai lábnyoma is. Így például ahhoz, hogy megtudjuk milyen hatást gyakorlunk életmódunkkal Földünkre, a földterület-egyenérték kiszámításához figyelembe kell venni az élelmiszer-fogyasztást, a lakóhely létrehozásához és fenntartásához szükséges erőforrásokat, a közlekedés, a szolgáltatások és a fogyasztási javak forrásigényét, stb.
Az ökológiai lábnyom akkor válik igazán beszédessé ha összehasonlítjuk a rendelkezésre álló földterülettel, biológiai kapacitással. A számítások szerint 1995-ben a Föld egy lakójára 1,5 hektár átlagos termékenységű földterület jutott (a 20. sz. elején ez még 5-6 hektár volt), ezzel szemben egy átlagos észak-amerikai ember ökológiai lábnyoma 4-5 hektár volt a kilencvenes évek derekán, s az arány azóta csak romlik. Vagyis ha mindenki úgy élne mint az észak-amerikaiak, akkor legalább két további Földre lenne szükség az emberiség létének folyamatos fenntartásához! (Magyarországon valamivel kedvezõbb a helyzet: életvitelünk változatlan fenntartásához országunk területének csupán másfélszeresére lenne szükség...)

Más számítások szerint az ökológiai lábnyom világátlaga 1991-ben 1,8 hektár/fõ volt, tehát már ez az átlag is túllépte bolygónk eltartóképességét. Az ökológiai lábnyom és az eltartóképesség (biológiai kapacitás) különbsége 0,3 hektár/fõ, ez az ökológiai hiány, ami azt jelenti, hogy pazarló életmódunk következményeit a jövõ nemzedékekre hárítjuk.

Az egyén felelőssége
Mielőtt abban a kényelmes hitben ringatnánk magunkat, hogy ezek az adatok ugyan súlyosan figyelmeztetik a világot, de mi úgysem tudunk semmit tenni a világunkat pusztító folyamatok ellen, megismétlem: minden tevékenységünk befolyásolja az ökológiai lábnyomot! Azt gondolhatjuk környezetvédelemmel elég sokat foglalkozunk manapság, hiszen nem telik el nap úgy, hogy ne hallanánk erről a televízióban vagy rádióban. Valóban a médiákban mostanában hallani arról, hogy környezetvédelmi szempontból (is) sokkal előnyösebb lenne a városi tömegközlekedés és a helyközi vonatközlekedés népszerűbbé tétele az egyre növekvő gépkocsiforgalommal szemben. Ritkábban ugyan, de hallhatunk arról is, a tudatosabb vásárlásainkkal, fogyasztási szokásaink változtatásával sokat tehetünk a keletkező háztartási hulladék csökkentéséért.

Amiről viszont egyáltalán nem olvashatunk a sajtóban, az az, hogy táplálkozási szokásaink milyen hatással vannak környezetünkre, milyen mértékben növelik ökológiai lábnyomunkat. Érdemes tehát a világban elterjedt vegyes táplálkozást most nem az egészségügyi, hanem környezetvédelmi oldalról is megszemlélnünk.

Növénytermesztés vagy állattenyésztés?
Ma a világban hatalmas kiterjedésű szántóterületeken takarmányt termelnek vágóállatok számára. Ugyanezt a földdarabot sokkal hasznosabban is fel lehetne használni, ha élelmiszer-növényeket termesztenének. Ha azt a földterületet, amely egyetlen ökör felneveléséhez szükséges, s így kb. 1 font fehérjét jelent, emberi fogyasztásra szánt gabonával vetnék be, akkor több mint tízszeres fehérjemennyiséghez jutnánk. Más szavakkal: ahhoz, hogy húst ehessünk, több mint tízszer akkora földet kell felhasználnunk, mintha gabonát fogyasztanánk. Ráadásul a gabona táplálóbb, kevesebb zsiradékot tartalmaz és mentes a hús mérgeitől. Megdöbbentő és megrázó az a tény, hogy az USA-ban az összes megtermelt gabona 80%-át, az EU-ban 57%-át húsállatok takarmányozására használják fel.
Egy állat étkezési célokra való felnevelése a világ forrásainak óriási pazarlása, nemcsak a föld, de a víz tekintetében is. Becslés alapján az állattenyésztéshez nyolcszor több vizet használnak fel, mint a zöldségek és gabonák öntözésére.

Földünk klímája és levegőminősége szempontjából nélkülözhetetlen fontosságú esőerdőket írtanak ki azért, hogy – az egyébként arra alkalmatlan területen – állatok takarmányozására szánt növényeket termesszenek. Az így nyert legelő legfeljebb két évig képes takarmányt biztosítani, utána újabb és újabb erdõterületek kiírtására van szükség.

Az észak-amerikaiak több mint 1 tonna gabonát fogyasztanak el személyenként évente (a húsgyárak élőállományának etetésén keresztül), míg a világ többi országaira átlagosan mintegy 400 font gabona jut fejenként. A gazdag országok, ahol a világ lakosságának 1/4-e lakik, az egész világ élelmiszerkészletének 60%-át fogyasztja el.

A Föld kapacitás
Bebizonyosodott, hogy az a nézet, miszerint "a Föld kapacitása nem elegendő az emberek ellátásához, egyedüli megoldás a népesség korlátozása", nem helytálló. Igenis van tartalék, sőt több is, mint amennyire szükség van. A hiány a források pazarló kihasználásának és annak ésszerűtlen elosztásának köszönhető.

Ha valaki szeretne áttérni a vegetáriánus táplálkozásra, akkor kezdetben sokszor több problémával találja szemben magát. Ilyenkor jól jön egy-két vegetáriánus szakácskönyv és a már vegetáriánus ismerősök segítsége. A kezdeti lépéseknél nagy segítség lehet továbbá ha neves szakemberekkel, a növényi táplálkozást támogató orvosokkal is konzultálni tud a kezdő vegetáriánus. Erre nyílik lehetőség augusztus utolsó hétvégéjén is Mátyásföldön, az Erzsébet-ligetben, ahol immár hetedik alkalommal kerül megrendezésre a Vegetáriánus Fesztivál. A fesztivál programja rendkívül színes. A táplálkozási, életmód tanácsokon túl számtalan szabadidős tevékenységet is kipróbálhatnak az érdeklődők, megkóstolhatják a vegetáriánus konyha remekműveit és emellett lehetőség nyílik számos, a témával foglalkozó előadás meghallgatására. A szervezők gondoltak a nagycsaládosokra is, sokszínű gyermekprogrammal várják a fiatalabb látogatókat. A rendezvényre a belépés ingyenes.


Mi a gond a húsevéssel? (Ananda Marga kiadás) és Mathis Wackernagel, William E. Rees: Ökológiai lábnyomunk c. könyve felhasználásával írta: Z.Zs.




 
 
[4298]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x