Mit tudhatunk meg a madárgyűrűzésből?
hirdetés
Címlap / Otthon / Mit tudhatunk meg a madárgyűrűzésből?

Mit tudhatunk meg a madárgyűrűzésből?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-12-01

Több mint 4 millió madárra került gyűrű az elmúlt 100 évben Magyarországon, és eddig 402 fajt gyűrűztek nálunk. Érdekességek a madarak világából az Állatok Világnapján és egy lenyűgöző videó a madarak vonulásáról és tájékozódásáról. 

Több mint 4 millió madarat gyűrűztek meg Magyarországon 1908 és 2009 között – derült ki az MME Madárgyűrűzési Központ összesítéséből. A leggyakrabban megjelölt faj - az összes gyűrűzés mintegy 10 százalékát kitevő egyedszámmal – a füsti fecske volt, ezt követi a partifecske és a foltos nádiposzáta. A gyűrűzési módszerek az elmúlt évszázadban sokat fejlődtek és mára csak hazánkban évi 180-200 ezer madarat jelölnek meg így, míg a világon gyűrűzött madarak száma eléri az 5 milliót.
 

A madárgyűrűzést már a 20. század eleje óta alkalmazzák az egyes fajok vonulási útvonalainak feltérképezésére, a madarak élettartamának meghatározására, illetve az állományváltozások nyomon követésére. Az így megjelölt madarak száma igazán az ötvenes években kezdett nagymértékben emelkedni, köszönhetően az új befogási módszereknek. A II. Világháború előtt főként csak a telepesen fészkelő madarak fiókáit gyűrűzték, más fajokat csak alkalmanként jelöltek, később azonban a különféle kifeszített függönyhálók elterjedésével nagyobb számú egyedre került gyűrű. A megjelölt madarak jelentős része, mintegy 93 százaléka soha nem kerül meg, azonban a gyűrűzések nagy számának köszönhetően a legtöbb fajról így is elegendő adat áll rendelkezésünkre.
 
A legfontosabb adatok a távolsági visszafogásokból származnak
A megfigyelések hatékonyságát nagyban segítette a színes gyűrűk elterjedése, amivel már az állat újbóli elfogása nélkül, távcsővel is azonosíthatóak az egyedek, így meghatározható ezek vonulási útvonala, életkora, területhűsége. A színes gyűrűket a XX. század második felétől kezdték el alkalmazni Európában. A legtöbb madarat július és szeptember között jelölik, többségében az abban az évben kikelt fiatal egyedeket. A megkerült madarak több mint 90 %-át a gyűrűzés helyén fogják vissza, de az igazán fontos adatokat a távolsági - akár 8 ezer kilométerrel távolabbi – visszafogások szolgáltatják.


Nézd meg a témához kapcsolódó videónkat



 

A Kárpát-medence sok madár vonulása szempontjából kiemelkedő jelentőségű

Központi elhelyezkedése miatt több állatföldrajzi területtel is kapcsolatban van. 2008-ban figyelték meg hazánkban a 400. madárfajt - jelenleg ez a szám 402 -, ami európai viszonylatban is magas szám. A hazai madárgyűrűzési adatbázis szerint az eddig ismert legidősebb jelölt madár egy 1976 nyarán, még fiókaként gyűrűzött parlagi sas volt, amelynek tetemét 2002 nyarán találták meg Heves megyében. Az énekesmadarak közül a legidősebb egy 1960 májusában jelölt vetési varjú, amelyet 1973-ban lőttek le Tiszalöknél.
 
További információ a madárgyűrűzésről >>>




 
 
[ 2565 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
x