Amit érdemes megőrizni és továbbadni - Interjú Beata Bishoppal...
hirdetés
Címlap / Otthon / Amit érdemes megőrizni és továbbadni - Interjú Beata Bishoppal

Amit érdemes megőrizni és továbbadni - Interjú Beata Bishoppal

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-10-21

Beáta Bishop mosolyogva nyitja ki az ajtót a félhomályos folyosón. Karcsú, súlytalan és kortalan. Néhány perccel ezelőtt gyalog jött föl a megvilágítatlan második emeletre a csigalépcsőn. Később ugyanolyan könnyedén kísér le a már megvilágított első emeletre. Próbálok udvarias lenni, de ő mindenben megelőz. Itthon van Magyarországon is, Angliában is - Kanadában, Franciaországban - szóval a saját maga által megtervezett és megteremtett világban. Élete sokak számára példaértékű lehet mai rohanó világunkban. Beata Bishoppal új könyve, az Ideje a gyógyításnak kapcsán újságírónk, Dobosy Ildikó beszélgetett. Szó esett többek között arról, ő hogyan él, miben látja a boldog élet kulcsát és nekünk, magyaroknak miben kellene leginkább megváltoznunk. 

 

Rendezvénynaptár
Az éveket előnyére fordította
„Nagyrészt rajtunk áll, hogy mit hoz az öregedés: recsegő, fájó testet és szomorú lelket, vagy pedig bölcsen gondozott egészséget, belső felszabadulást, derűs békét és új lehetőségek kifürkészését. Mi kell a másodvirágzáshoz? Érdeklődés, akarat, egy kis önfegyelem és jóltáplált humorérzék.”

Egyetlen dolog, ami a korunkra utal, hogy magázódunk. Nem ajánlhatom fel a pertut, ugyanis tudtommal van köztünk legalább húsz év különbség, bár mindketten jegy nélkül utazunk a járműveken. Mondhatnám, hogy ma már nemcsak az angol nyelvű országokban tegeződnek, hanem nagyrészt nálunk is, amikor két asszony találkozik. Mindketten jókedvűek és „fiatalok” vagyunk, együtt mulatunk azokon, akik bonyolult módszerekkel próbálnak megszabadulni súlytöbbletüktől. Ő laktovegetáriánus, én pedig vigyázok, hogy ne lépjem át a maximált hatvan kilómat. Tehát már az elején megállapodunk abban, hogy többnyire gyümölcsevők vagyunk, bár nagy különbség van étkezési szokásaink között.



Biotermékek

Londonban minden nagyobb vásárlóhelyen jelzik a csomagoláson, ha biotermékről van szó. Ezt Csepelen nehéz lenne megvalósítani. Kitűnő zöldség-gyümölcs ellátás télen, nyáron van, de még ha egy eladó rátenné is ezt a címkét, senki se hinné el, hogy nem műtrágyás földben született a termék. Legfőképpen nincs olyan ellenőr egyelőre, akiben biztosan megbíznánk.

Beata tippeket ad, hogyan foghatnának össze egy ház lakói azért, hogy együtt rendeljenek megbízható árut. Elképzelem többnyire túlsúlyos lakótársaimat, mit szólnának, ha a napi húsadagjuk helyett biotermékeket ajánlanék. De már látom, hogy ez is csak az én előítéletem. Meg kell próbálni, ha nekem sikerül, akkor talán másokat is képes lennék rábeszélni.

Káros üzemanyaggal tápláljuk testünket
A termékekkel kezdjük, s máris rátérünk korunk népbetegségeire, melyek a helytelen étkezési szokásokból erednek.
Sok krónikus betegség sújt egyre többeket, egyre fiatalabb embereket – szív- és cukorbaj, a rák számos formája, ez mind a kóros elhízás várható következménye. Nem isteni csapás, hanem emberi tévedés okozza ezt a járványszerű egészségromlást. Elidegenedtünk saját természetünktől, nem halljuk meg testünk üzeneteit, silány, káros üzemanyaggal tápláljuk: nem csoda, ha rosszul működik. De mindezen változtatni lehet. Rajtunk is múlna, hogy megelégedjünk kevesebbel, és valóban bioárut termeljünk.

Még mindig attól félünk, vajon mit szólnak mások
Minden ellenvetésemre és korunk szokásos panaszaira tudja a választ: a hiba bennünk van. Félünk véleményt nyilvánítani, és még ha megtesszük, akkor se állunk ki mellette cselekedeteinkkel konzekvensen. Azért nem tudnak a magyarok változtatni a szokásaikon, mert félnek az ismeretlentől, a következményektől. Félünk a szomszédok, a barátok megszólásaitól, a főnökünktől, a politikusoktól. Szép lenne kialakítani olyan rendszert, ahol a véleménynyilvánítás nem szül haragot, háborút.  

Beata szerint az asszertivitás a kulcs
Mások számára is példaként  szolgálhatna az az ember, aki minden körülmények között megállja a helyét és nyugodt marad, akármennyi negatív energia zúdul rá. Átlátja a konfliktus lényegét, és nem hátrál meg, nem is lesz agresszív, egyszerűen kitart a maga igaza mellett, de ha nincs más megoldás, bölcs kompromisszumra is hajlandó. Az asszertivitás nem csak technikából áll, noha az is fontos alkotórésze, hanem jó, szilárd belső alapokon nyugszik.

Beata újságíró volt egy olyan szabadabb világban, ahol megszokott a vélemények összeütközése. A sajtószabadság értelmezésébe beletartozik, hogy adott esetben vállaljuk még a peres ügyeket is, de a bírói döntés után kezet foghatunk ellenfelünkkel.

Pusztuló környezet – korcs, beteg emberiség
„Nem a világháborúk fogják elpusztítani a földet, hanem a gyáva, kapzsi, lusta ember. A napi háromszori húsfogyasztás  megmérgezi az ember szervezetét. A ketreces, istállós állattartás tönkreteszi az állatokat, mint ahogy az ember is korcs lesz, ha egész nap számítógép előtt ül vagy ágyban fekszik, és nem végez fizikai munkát.” – mutat rá Beata, majd hozzáteszi: „Ihatott, dohányozhatott egykor a parasztember, és elélt 80-90 évig is, ha közben egész nap a földeken dolgozott esőben, napsütésben. Ma ugyanannyi kalóriát akarunk elfogyasztani, s egész nap egy szobában tartózkodunk, aztán otthon a tévé mellett nassolunk. Korcs lesz az ember, korcs lesz az állat, és közben tönkretesszük a termőföldet is. A föld nem kapja vissza a természetes trágyát a legelésző állattól. Műtrágyát kell adtunk a földnek, és ezzel megmérgeztük növényeinket is. Hiába fogyasztunk zöldséget, gyümölcsöt, ha az tele van permettel és műtrágyával. Ez kerül vissza a szervezetünkbe, s a méreg hatására a kórházak tele lesznek rákos, vese- és májbeteg emberekkel. Élő vizeinket elpusztítjuk kémiai anyagokkal, a tengereket olajszármazékokkal. Ma már az óceánok világa sem mentesül az emberi pusztítástól.”

A Föld állapota mindannyiunkon múlik!
S mindez a mi telhetetlen önzésünk: amelynek a mértéktelen húsfogyasztás csupán az egyik aspektusa, végül az élővilág pusztulásába torkollhat.
Ezért lenne felelős mindenki, ezt kellene megtanítani már a kisgyermeknek is: a te asszertív viselkedéseden múlik, hogy gyermekeid, unokáid számára élhető lesz-e a Föld, vagy szemét borítja, melyet már feldolgozni sem lehet. Minden szemétbe dobott uzsonna, ebédmaradék egyenlő az élő környezetünk pusztításával.

Rákból a megújulásba – a legsúlyosabb helyzetből is van kiút
Beáta megtanulta, hogy még a rák egyik legsúlyosabb formája, a melanoma is megfordítható, ha egy életen át figyelembe vesszük a természet törvényeit és saját életünkben hasznosítjuk. Ő csak bionövényt fogyaszt, teljesen kiiktatta életéből a húst, fiatalos, friss, élvezi az utazásokat szerte a világon, könyveket ír, előadásokat tart, hogy amit ő már életelvvé formált, azzal mások számára is megnyissa az egészséges, teljes életet.

Miért jöttünk a Földre? – kérdeztem tőle végül. Azért, hogy napról napra fejlődjünk, tanuljunk, és másokat is segítsünk ebben a feladatban – feleli. Igazat adok neki, és megpróbálok tanulni tőle.

Dobosy Ildikó

Kép: piqs.de: HobbyFotograf - MultiVitamine





 
 
[ 3296 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x