Aszalás, szárítás, tartósítás - házi praktikák
Címlap / Otthon / Aszalás, szárítás, tartósítás - házi praktikák

Aszalás, szárítás, tartósítás - házi praktikák

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-08-07

A leghidegebb hónapokban is igyekezzünk nyers ételt tenni az asztalra, mert ezekben van a legtöbb vitamin és ásványi anyag, amelyek újjáépíthetik sejtjeinket és rostanyagaikkal segítik emésztésünket. Az aszalás, a szárítás és a termények szakszerű tárolása alapvető eljárások ahhoz, hogy az őszi-téli időszakban is annyi nyerset együnk, amennyit csak lehet. 

 

Az aszalás során az alábbi szempontokat érdemes szem előtt tartani:
  • az aszaló az erkélyen vagy a kert bármely árnyékos részén felállítható;
  • a fűzfavesszőből font nagyméretű füles kosár a legpraktikusabb eszköz az aszaláshoz;
  • az aszalót ne rakjuk közvetlenül az asztalra vagy a földre, hogy alulról is átjárja a levegő;
  • az aszalandó terményt egy rétegben helyezzük az aszalóba, és naponta egyszer kézzel keverjük meg;
  • tüllruhával, gézzel takarjuk le, hogy ne másszanak bele a bogarak;
  • éjszakára vigyük fedett helyre az aszalót, vagy vízálló anyaggal takarjuk le;
  • az aszalóból azonnal vegyük ki, ami kész, mert idővel romlik a minősége;
  • száraz, szellős, sötét helyen tároljuk a kész aszalványokat, legjobb vékony anyagból készült zacskóba kötve és felaggatva, vagy dobozban;



Kert híján és borúsabb időben az előkészített gyümölcsöt, zöldséget, gabonát a sütőben is aszalhatjuk:
  • tegyük zsírpapírra az aszalandó terményeket;
  • a sütőt alacsony fokozatra állítsuk (se nem forró, se nem hideg), hogy ne süljön meg, mégis gyorsan elkészüljön;
  • ne hagyjuk a kész terményeket a sütőben kihűlni, hanem néhány óráig hagyjuk levegőn, hogy a levegőből vizet felvéve szívósabbak legyenek;
  • energiát takarítunk meg, ha ételsütés előtt az előmelegítés során és a sütés után a kihűlő félben levő sütőbe tesszük az aszalnivalót.
 
A nyers termények tárolása, raktározása
Sok zöldségféle raktározása nagyon egyszerű, nem is szükséges hozzá más, csak egy verem vagy pince és egy kis homok.
Néhány hasznos tanács azonban itt is megszívlelendő:
  • tárolás előtt a mosás nemcsak felesleges, de káros is;
  • alaposan nézzük át a terményeket: távolítsuk el a megbúvó kártevőket, s ne tároljunk szokatlan elszíneződést, penészes foltokat mutató, sérült növényeket;
  • a belső szívlevelek kivételével a levélzetet távolítsuk el;
  • a bio zöldségek szövetei szilárdabbak a lassúbb fejlődés miatt, s a magasabb szárazanyag- és alacsonyabb nitrogéntartalom eredményeképpen tovább eltarthatóak;
  • a gyökérzöldséget tiszta homokba, a többi zöldséget és gyümölcsöt ládákba, illetve dobozokba tegyük;
  • a burgonya tárolásához elég egy sötét hely, ahol maximum 80 cm vastag rétegbe pakoljuk őket. Érdemes alulra néhány lécet tenni, hogy jobban szellőzzön. A csírázást akadályozza a diólevéllel való takarás;
  • homok közötti tároláshoz „földnedves”, tiszta homokot használjunk. A gyökereket lombos felükkel a tároló külső széle felé állítva úgy helyezzük el, hogy ne érjenek össze, majd terítsünk rájuk annyi homokot, hogy teljesen befedje őket, aztán rakjunk egy újabb sor gyökeret;
  • a vöröshagymát gyökértől és fellevelektől mentesen utánszárítjuk, száraz, szellős térben (padlás), esetleg felfűzve tároljuk;
  • időnként ellenőrizzük a ládákat és a homokágyakat, és ha romlást észlelünk, az egészet át kell válogatni;
  • akkor megfelelő a pince, ha szellőztethető, és benne 2-5 °C-os a hőmérséklet és magas a páratartalom.

A jó verem (föld alá süllyesztett gödör) ismérvei:
  • készülhet építőanyagokból (például tégla), vagy szabadföldbe, de a beton vagy a fólia befülleszti;
  • északi fekvésű, sima területet válasszunk (napos időben sem melegszik fel, így tavasszal tovább használható), ahol nem gyűlik fel az esővíz és a hólé;
  • gondoskodjunk a víz elvezetéséről: a verem mellett ássunk árkot;
  • a zöldségek tetejére homok, szalma és ismét homok kerüljön;
  • inkább több és kisebb vermet készítsünk, mert ha már megbontottuk, nem lehet visszatemetni.

A tél folyamán egy átlagos négytagú család szükséglete a következőképpen alakul:
  • burgonya: 60 kg, sárgarépa és hagyma: 25 kg
  • káposzta (fejes- és kelkáposzta vegyesen): 30 kg
  • cékla és karalábé: 15 kg, zeller és petrezselyemgyökér: 10 kg



Gyógy- és fűszernövények szárítása

Hasznos kiegészítői lehetnek konyhánknak és egészségmegőrzésünknek a téli hónapokban is, ezért érdemes ezekből is készletet gyűjteni az alábbi útmutatások mellett:
  • utaktól, szennyezett helyektől távol gyűjtsük őket;
  • a hajtásokat, leveleket, virágokat akkor ajánlott leszedni, amikor még zsengék, mivel ilyenkor legintenzívebbek az ízeik;
  • kössünk belőlük kicsi, laza csokrokat, s azokat árnyékos, meleg, szellős helyen akasszuk fel;
  • amikor a szárítmány már teljesen száraz, s pattanva törik, jöhet a morzsolás és az üvegbe rakás;
  • növő holdnál gyűjtsük őket, ám az sem mindegy, hogy virágzás előtt vagy után kerül sor erre:
  • azok a fajok, amelyeknél főleg a levél hatóanyagát használjuk fel, mint például a kapor, a zsálya, a borsmenta, a citromfű, a lestyán és a zsázsa, virágzás előtt adják a termés javát;
  • a bimbózás kezdetekor kell betakarítani a bazsalikomot, a tárkonyt, a kakukkfüvet és a csombort;
  • a levendula, a rozmaring és a majoránna teljes virágzásban adja a legnagyobb mennyiséget és a legjobb minőséget.

Ajánlott szakirodalom receptekkel: Bokor Katalin: Befőzés cukor nélkül? Receptek
Források és hasznos honlapok:


Feketéné Bokor Katalin





 
 
[ 7571 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x