Segítség az átlépésben
Címlap / Psziché / Segítség az átlépésben

Segítség az átlépésben

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-08-12

Jövünk, megyünk, végezzük a dolgunkat Pistivel, az új önkéntes fiúval. Egyik ágyon látok egy idős nénit, felismerem az agónia jeleit. Az ápolónő szerint már két napja haldoklik. Nem sokat törődünk vele, azokkal foglalkozunk, akik kommunikatívak, igénylik a segítségünket. Ebédkiosztás után indulok haza.  

 

Jövünk, megyünk, végezzük a dolgunkat Pistivel, az új önkéntes fiúval. Egyik ágyon látok egy idős nénit, felismerem az agónia jeleit. Az ápolónő szerint már két napja haldoklik. Nem sokat törődünk vele, azokkal foglalkozunk, akik kommunikatívak, igénylik a segítségünket. Ebédkiosztás után indulok haza.

A kapuban váratlanul eszembe jut a néni. Te jó Isten, mit tanultam én évek hosszú sora óta? Hogy tehettem, hogy figyelemre sem méltattam? Ki másnak van szüksége a segítésre, szerető támogatásra, ha nem neki? Mellé kellene ülni kicsit, hiszen teljesen egyedül van! Visszafordulok, leveszem a kabátom, és sietek a haldokló nénihez. Leülök mellé. Nagy szerencsém van, mert a többágyas kórterem éppen üres, a betegek szétszéledtek, így meg merem szólítani az eszméletlen állapotban lévő beteget. Öntudatlan emberhez szólni önmagában is nehéz feladat nekem, de ha tanúk jelenlétében kell tennem, akkor nem is vagyok rá képes. Így azonban megszólalok: itt vagyok, jöttem a nénihez, maradok egy ideig, fogom a kezét, legyen csak nyugodt. Valóban, tenyerembe veszem a kezét, majd igyekszem azonnal a nénire hangolódni.

Nem akarok semmi másra gondolni, csak erre a magányos lélekre, aki tétován álldogál a nagy elszánás előtt. Jó eszköz gondolataink megfékezésére az imádkozás. Egyetlen imát ismerek, a Miatyánkot, ezt kezdem mormolni. Beszélgetek is magamban ezzel a titokzatos útra készülő lélekkel, bátorítom őt, és mivel semmi garantáltan megnyugtatót nem tudok az „odaátról”, a szeretetemet nyújtom. Hirtelen egy belső fényességet élek át, ami olyan, mint egy gyufa felserkenő lángja, jóleső melegség jár át, de csak egy pillanatra, utóbb már magam sem tudom, igaz volt-e. A néni egy utolsót sóhajt és meghal. Meg vagyok rendülve. Öt percet kért csak az életemből, öt perc elég volt, hogy elszánja magát. Két napja fekszik így, mert senkinek nem volt öt perce. Áldom a pillanatot, amikor a kórház kapujában sarkon fordultam. Könnyes lesz a szemem, de nem a nénit siratom. Azokra a magányos haldoklókra gondolok, szerte a világon, akik mellett elmennek az emberek, ahogyan én is tettem egész délelőtt.

Részletek Singer Magdolna: Együtt lenni, együtt érezni (Önkéntes betegkísérés a hospice-ban) című könyvéből
Magyar Hospice Alapítvány, 2003







 
 
[ 618 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x