János vitéz hajtana-e a modern Iluskára?
hirdetés
Címlap / Psziché / János vitéz hajtana-e a modern Iluskára?

János vitéz hajtana-e a modern Iluskára?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-01-22

Képzeletünk ad korlátot vágyainknak, s csak a korlátokon belül elért sikerekre lehetünk méltón büszkék. Ugyan ki akarna ma király lenni Tündérországban? Inkább a kis földed vigyáznád, Iluskád öledbe véve, dédelgetve. Avagy mitől lett János vitéz? 

Melyik az igazabb János vitéz? Petőfi vagy Alföldi-Stóhl Andrásé? Petőfi nem érhette meg az utóbbit, mert huszonhat évesen meghalt. Az ő Jancsija csak huszonegy éves kamasz lehetett, hiszen 1844-ben ennyi volt Petőfi. Így a János vitéz gyerekmesévé vált, tíz éves korban tanuljuk. Tíz éves korban azonban Iluska nővé változtatása gyermekpornográfia lett volna. Tehát Iluska bátran vált tündérré, mint minden kislány farsangon. Alföldi Róbert viszont Stohl Andrással együtt a XXI. században megélhette János vitéz férfikorát.

Kacsóh Pongrác idejében, a századfordulón, Iluska Jancsival hazamegy a falujába, mert asszonnyá, anyává szeretne válni. A gyermekkori ideákban az okos, gazdag parasztasszony a mindenek felett való uralkodó, aki enni ad gyerekeinek, férjének, hajnalban az állatoknak, béreseknek. Jancsi is, mint kisgyermek nagygazdai életformát álmodott magának. Tehát az igazi álom beteljesülése nem az örökké egyforma Tündérország, hanem az évszakok és emberek változásában élő falu. Az a falu, ahol egyre több földet vásárolhat, gyerekét egyetemre küldheti, ahol valódi tekintélye lesz. Tündérországban hiába király valaki, valójában semmi dolga sincs. Ez nem a XX. század elejének gondolata.



Jancsi, az individuum

Jancsinak el kellett jönnie otthonról, akkor is el kellett volna jönnie, ha nem szalasztja el a nyáját. Mi várt volna rá otthon? Örökös szolgaság, sőt, örökös jobbágyság. Mert miközben Európában egyre gazdagabb lett a paraszt, 1844-ben nálunk még a második jobbágyság korát éljük, s vitatkoznak a magyar nyelv használatáról. Petőfi se lehetett volna otthon költő, pedig édes szülei voltak, nem mostohája, akik pénzt adtak a taníttatására. De költészetből otthon nem élt volna meg. Az is lehet, hogy ha nem jön 1849, akkor munkanélküliként hal éhen. Ki kellett törnie élete korlátait, hogy észrevegye, merre tart az ország, hol lehet az ő tehetségének, képességeinek utat találni. Amikor Stohl András berobban a színpadra karikásával, már ott érezteti, hogy ő lesz a XXI. században a Nemzeti Vágta ünnepelt királya. Nem parasztnak született, ugyanúgy, mint Toldi, ezért tehetségét valahol kamatoztatni fogja. Ez a Jancsi megkeresi a maga királynéját akkor is, „ha gátat túr fel ezer vakond”. Petőfi se parasztlányt vett feleségül, Adynak is előkelő várkisasszony kérte meg vénülő kezét. 

A hősi katonaélet

A hős katonának nem lehet családja. Majd negyven évi szolgálat után nősülhet, talán földet is kap. De hát János vitéz nem is akar örökös katona lenni. Egyszerűen ki akar próbálni mindent, amit elébe hoz az élet, hogy abból válogasson. Itt már a férfibarátság fontosabb lesz a lányok kergetésénél. Kemény dolog a katonaélet, nem elég a hősi bátorság, nappal és éjszaka parancsra kell cselekedni. Semmi esetre sem maradna Petőfi-Jancsi katona, utálja a dresszúrát. Még az iskolákat se bírta elviselni, inkább magától próbált francia, angol verseket fordítani, mint iskolapadban tanulni a grammatikát, ahogy később Nyilas Misi történetében olvashatjuk. A hőst még a jutalom se nyűgözi le: francia királyi udvar nem az ő ábrándjainak való. Ott a falujában szeretne úr lenni, azt tanulta, ahhoz ért. 

Lányok, lányok...
Lányok nem a faluban, hanem az útonjáró ember útjában. Az Iluska iránti lelki vágy testi vággyá alakul az évek során. Lassan minden nőben Iluskát lát. Ady később így vall erről: „mit bánom én, ha utcasarkok rongya, csak elkísérjen...” 


A XXI. század színházlátogatói már maguk sem hisznek Tündérországban. Az autókból kitekintve az utcákon sétáló kislányokra, csak az ölüket érzik, s nem a mélységes sajnálatot, hogy gyerekeknek itt az utcán kell eltölteni fiatal éveiket. De öreg nőket már ők sem hívnának be a kocsijukba. 

Erkölcs és erkölcstelenség a mi korunkban összefolyik. Az általános iskolás kislányok nyáron ugyanolyan fenéktakaró, hasmutogató semmiben járnak, mint a kicsit idősebb utcasarki nők. S miért ne lehetne valahol köztük éppen Iluska is, férfiak vad vágyának eszköze. Az egykori Iluskára még leginkább a mostoha hasonlít, hiszen ő még hordozza a régi parasztruhát, még ismeri a régi dalokat. Hogy közben feketéből szőke lett a haja, ez is mindennapos. A falvakban a fodrász az első mesterség, akinek állandó munkája van. A tévé elterjedésével vidéken, nagyvárosban egyforma lett a divat, hosszú haj, rövid haj, síma, egyenes, az öregek pedig nem őszülnek, hanem szőkülnek. 

Az utcalányok, Iluska és a boszorkány között egyre jobban eltűnik a különbség. A mindenre odafigyelő férfibarát, Bagó azonban még őrzi a tiszta paraszti józan ítélőképességet. Jancsi mellett van, védi a testét, és védi a lelkét: „vigyázz, ne veszíts el magad a nagyváros forgatagában. Hazug erkölcs, hazug vágyak fertőjébe kerültél.”

„Házat építtetek a falu közepén,

Ékes menyecskének oda vezetlek én.”

Őrizd meg a tiszta vágyat, ne engedd magad elsöpörni a birtoklás, gyors kielégülés lázától. Légy önmagad. 

Dobosy Ildikó

Fotó: Gordon Eszter, Nemzeti Színház



 
 
[ 5862 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
x