HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-02-22
Címlap / Psziché / Ajándék az Élet, de ajándék a Halál is

Ajándék az Élet, de ajándék a Halál is

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-02-22

Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának, a mi ültettetett. Ideje van a megölésnek és ideje a meggyógyításnak; ideje a rontásnak és ideje az építésnek. (Prédikátorok 3.2-3) Mindennek rendelt ideje van. Szép. De mégis ki rendeli? Miért van, hogy időnként visszaküldhető a rendelés, és időnként egyáltalán nem? 

 

MET kurzus. A testet tanulmányozzuk, az izmokban elraktározott érzelmeinkre figyelünk. Hogyan befolyásolja a közérzetünket, a válaszreakcióinkat egy-egy testtartás? Megfigyeljük, hogy régóta lefagyott vállunkban, beragadt mozdulatmintáinkban milyen érzelmeket tartunk fogva. Csodálkozunk, amikor ráébredünk, hogy gyakori, ránk jellemző mimikáink, szófordulataink, motivációink mögött nem mi vagyunk, csak a félelem és a fájdalom. A testet önmagában tekintjük, úgy ahogy van. Minták, elvárások, kritika, és ruha nélkül. Sokszor érezzük a meztelenséget, pedig a strandon kevesebb ruha van rajtunk, mint a diagnózis alatt.


Az egyik résztvevő egy gyönyörűen szép nő. Elmúlt már 40, de olyan kecses akár egy gazella. Édesanya, boldog feleség, elégedett ember. Stílusa, mozgása a szavannákat juttatja eszembe, de gyakran elbújik önmaga elöl. Járása egy kifutóra termett modellé, mégis látom rajta, hogy szégyenlős gondolatai ejtik rabul. Olyan elegáns lelke van, aki kalapokban jár és virágos ruhákat hord. Nem felöltözik a ruhákba, hanem feldíszíti magát azokkal. Egyik kávészünetben így szólt: " Annyira jól érzem magam, hogy nem vettem észre, hogy bugyiban jöttem ki teázni. Nincs mit szégyenlenem". Olyan meglepő volt a vallomás, hiszen mindegyikünk között Ő volt a legszebb. A teste, akár egy fiatal lányé. Miért is ez a szorongás? Ha nem a külsőségek határozzák meg amit érzünk, akkor nem mindegy hogyan nézünk ki?

Eltelt egy földdobbanásnyi idő, és hallottam: A szavannák asszonya, halott. Meghalt, csak úgy. Boldog családban, kiegyensúlyozottan, daganattal a fejében. Alig ismertem őt, de még most is sírok, ha erre gondolok. MERT MIÉRT?

Néha betegek vagyunk, néha kríziseket élünk át. Persze vannak olyan fájdalmak az életünkben, olyan veszteségek, melyeket nem tudunk maradéktalanul feldolgozni, ezeket hordozzuk, mint a lelkünkbe mart tetoválásokat. Más konfliktusok bennünket formálnak át. Többek, mások leszünk általuk, ahogy megemésztjük az üzeneteket, melyekkel megajándékoztak bennünket.
Az ember önmaga Ura. Vagy mégsem? Gondolkodhatunk pozitívan, vonzóan és harmonikusan, és aztán jön az Élet és fityiszt mutat? Van amikor fel kell ismernünk valamit és mi szófogadóan felismerjük, bólogatunk és mosolyogva haladunk tovább. Aztán van valami ismeretlen tényező az egyetlenben, ami kibillent. Csúszni kezdünk a szakadék felé. Sikítunk, kapkodunk de a hangunk egyre halkabb. Kezek, gondolatok, szeretők, békék, vágyak, gyermekek nyújtják felénk kezüket, mi jajongva, örömködve, reménykedve nyúlunk utánuk. És....nincs ott semmi. Sehol nem látjuk őket, eltakarják a hétköznapok, a hittelenség démonai és a kötelezettségek. Mert néha odaáll egy angyal, és azt mondja, hogy nincs tovább. Nem fogadhatod el a kezeket, az érzéseket, a segítségeket. Azért, mert elérkezett az Idő. A Te időd, amikor fel kell állj, és továbbhaladni valami új felé, ami elszólít az élettől.


De melyik élet az ÉLET?
Az, ahol nyögünk, ahol fáj és ahol néha elsimulnak a hullámok? A néha-néha csendes béke, a vágy nyűgös kéje, a tülekedés egymás felé, vagy lökdösődés egymás ütlegei elől? Vagy jobb az Egység, a hullámok moraja? Ki mondja, hogy vége, hogy pont? A szakállas veszekedős nagy Számonkérő, vagy én és a Lelkem?

Jó, jó talán megnyugszunk, talán hozzá szokunk és kicsit meg is értünk. De. Lehet, hogy lehetne segíteni a megfáradt léleknek? Azt mondani, gyere, támaszkodj rám, vigyük együtt egy darabig. Kisimogatható a ránc a homlok bugyraiból, megnyugtatható a háborgó hang, a test elégedetlenkedő zümmögésében? Hol van felelősség és megnyugvás határa, hogy talán lehetne könnyebb, másféle az út, esetleg máskor? Mikor kell szólni egy idegenhez: "Hé, ember, nem vagy egyedül! Hajtsd néhány percre vállamra a fejed." Nagy ára lehet a csendnek, az elutasításnak és a közönynek.

Nincsenek válaszaim. Régóta figyelem az Embert és a testét. Hallgatom a panaszokat, és örülünk a változásnak, javulásnak, megértésnek. S mégis oly sok még a sóhaj, és oly kevés az akarat, hogy változzon a világ. S néha úgy érzem egy-egy lélek azért borul virágba, hogy másnak ne kelljen. Felvállalja a hervadást, hogy hosszabb legyen a tavasz, forróbb a nyár.
Ne legyen hiába. Ajándék az Élet, de ajándék a Halál is.




 
 
[3310]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
Ha érdekel a természetes életmód, a környezetvédelem és az esszenciális olajok világa, vegyél részt Te is egy illatpartyn! /img/hirdetes/2019/okotrend.gif
 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x