Élet a holtakkal
Címlap / Psziché / Élet a holtakkal

Lukács Tünde

Élet a holtakkal

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2022-08-16

Szinte alig találkozom olyan klienssel, akinek ne lenne problémája a szülőkkel való kapcsolatában. Ha él a szülő, és ha már nem, akkor is.  

Ezeket az ellentéteket általában szépen el tudjuk simítani egy-egy családállítás folyamán. De mi a helyzet akkor, amikor a szülők már nem élnek? Vagy ha olyan családtagunkkal van megoldatlan problémánk, aki már nincs az élők sorában? A családállítás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy akivel elintézni való dolgunk van az él vagy már meghalt. A halottakat ugyanúgy megjelenítik a képviselők, mint az élőket. Nagyon gyakran olyan, már meghalt őseink bukkannak fel a családállítások során, akiket nem is ismertünk, mert még születésünk előtt meghaltak.

Sosem fogom elfelejteni életem első saját családállítását. Édesapámat alig ismertem, életemben csak néhányszor találkoztam vele. 18 éves korom után pedig már egyszer sem. Nem tudtam milyen ember volt ő, és vajon szeretett e engem, annyi információ állt rendelkezésemre amennyit édesanyám elmesélt. Azt pedig tudjuk, hogy az elvált szülők nem mindig a valóságnak megfelelően jellemzik a másikat.

Ezen az első családállításon édesapámat és édesanyámat állítottam fel. Sosem felejtem el azt az érzést, amikor az apámat képviselő résztvevő kimondta azt a mondatot, ami minden kérdésemre megadta a választ. Mikor a terapeuta kérdezte az apámat képviselő résztvevőt, hogy hogyan érzi magát, így válaszolt: „Nagyon büszke vagyok rá!” (azaz rám). Ott, akkor átéreztem azt a szeretetet, amit édesapám érzett irántam. Később aztán más családtagoktól is hallottam történeteket, amelyek pontosan ezt támasztották alá. Tulajdonképpen édesapámról jóval a halála után tudtam meg rengeteg információt. Azóta vele kapcsolatban béke költözött a lelkembe, és tudom, hogy mindig itt van velem.

Hasonlóképpen jelennek meg eltávozott hozzátartozóink a családállítások folyamán. Egy szülő-gyermek kapcsolat a szülők halála után is rendezhető, hiszen a holtak tulajdonképpen valamilyen módon részesei az életünknek. Bert Hellinger azt mondja: - „a terapeuta a holtak segítségével tartja életben az élőket”. Valójában, sokszor elhunyt hozzátartozóinknak több szerepe van az életünkben megjelenő problémákban, mint gondolnánk. Gyakran találkozunk azzal a helyzettel, amikor az édesanya vagy édesapa követni szeretné a halálba egy szerettét, és a gyermek tudatalatt ezt szeretné megakadályozni. Ilyenkor szokott előfordulni, hogy a gyermek megbetegszik, sorozatosan balesetek érik, depressziós lesz, de számos más tünetet is produkálhat.

Nem csak a szülő-gyermek viszonyban, de társkapcsolatokban is jelentős szerepet játszanak a halottak. A társ halála után gyakran az életben marad fél is megbetegszik, vagy más módon eltávozik. Időseknél láthatjuk azt, hogy sokszor rövid időn belül az életben maradt házastárs is meghal. Egy esetben tapasztaltam azt, hogy a férj távozott el a feleség helyett, amikor az testvérét szerette volna követni a halálba. Sokféle módon tudunk belefolyni egymás sorsába.


Testvérek között is látható ez a dinamika. Például az életben maradt testvér vagy követni szeretné a halálba elhunyt testvérét, vagy egyszerűen nem engedi meg magának, hogy boldoguljon az életben. „Ha te meghaltál, én sem lehetek boldog” vagy „Ha te meghaltál, nekem sincs jogom az élethez”. Tudatalatt ez a program működik az életben maradt testvérben. Előfordul, hogy a gyermeknek állandóan tanulási nehézségei, iskolai problémái vannak.

Amikor a halálról beszélünk, szóba kerülhet az eutanázia témája. Vajon hogyan hat az eutanázia az azt végrehajtóra és az eltávozott lelkére?
Természetesen, ha saját hozzátartozónkról lenne szó, biztosan eszünkbe jutna az eutanázia, ha azt látnánk, hogy szerettünk nagyon szenved, és tudnánk, hogy nincs már esélye az életre. Sokszor maga a beteg kéri, hogy szüntessék meg a szenvedéseit.

A halálra a haldokló lelkének fel kell készülnie. Az eutanázia során ebbe a felkészülési folyamatba avatkozunk bele. Amikor a haldokló kezébe adjuk a szenvedéseit megszüntető szert, nem tudhatjuk, hogyan szólunk bele ebbe a folyamatba. A családállítások azt mutatják, hogy az eutanáziát végrehajtó tette után saját magát bünteti tettéért. Elisabeth Kübler-Ross, a híres haldoklás kutató már bizonyította, hogy a fizikai testben töltött élet minden pillanata fontos az emberi lélek számára. Kívülállónak nincs joga eldönteni, hogy meddig értékes az élet. Az valódi eutanázia nem tévesztendő össze a beteg gépekről való lekapcsolásával. Ezt passzív eutanáziának nevezzük, hiszen itt már a páciens valójában halott, csak a gépek tartják életben.


Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


 
 
[ 10804 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x