Az autizmus jellegzetességei
Címlap / Psziché / Az autizmus jellegzetességei

Az autizmus jellegzetességei

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2022-07-05

Az autizmus súlyossága és az IQ mellett befolyásolják: a nyelvi és beszédkészségek, képességkultúra, személyiségvonások, egyéb (pl. érzékszervi) sérülések és az életkor. Szociális fogyatékosságként értelmezve, gyakorlati célokkal Lorna Wing (angol gyermekpszichiáter) az autizmus három típusát írta le.  

Az autisták szociális, kommunikációs és fantáziával kapcsolatos kognitív képessége sérült. Ez a „triász” minden értelmi szint mellett előfordulhat. A klinikai kép nagyon változatos. Az autizmus súlyossága és az IQ mellett befolyásolják: a nyelvi és beszédkészségek, képességkultúra, személyiségvonások, egyéb (pl. érzékszervi) sérülések és az életkor. Szociális fogyatékosságként értelmezve, gyakorlati célokkal Lorna Wing (angol gyermekpszichiáter) az autizmus három típusát írta le.



A típusok részben megfeleltethetők az autizmust leíró Kanner (1. típus) és Asperger (3. típus) szindrómáinak.
Az autisták a fejlődés során típust válthatnak.



A Lorna Wing-féle típusok:

1. izolált: a szociális környezetről nem vesz tudomást, kapcsolatot nem tűr, szemkontaktust nem vesz föl, nem beszél vagy csak sztereotip módon (pl. echolál = visszhangszerűen ismétel), funkcionális cél nélkül. Tartását, mozgását, aktivitását is bizarrériák (különcségek), főleg mozgásos sztereotipiák jellemzik. Számos halmozottan sérült gyermek ( értelmi fogyatékos) tartozik ebbe a csoportba. Prognózisa a legrosszabb;

2. passzív: viszonylag jó értelmű, inkább a feltűnő passzivitás és sztereotip érdeklődés, mint a bizarr viselkedés jellemzi. Nem kezdeményező, de közeledést eltűr, ezért fejlesztési esélyei ennek a csoportnak a legjobbak;

3. bizarr: viszonylag jó beszédkészség és értelem, esetleg az átlagost is meghaladó mennyiségű szociális kezdeményezés jellemzi. Kapcsolatai nélkülözik a kölcsönösséget, a partner személyiségének figyelembevételét, felületesek. Közeledései gyakran inadekvátak, sztereotipek pl. tartalmukban (azonos kérdések özöne személyi adatokról, közlekedésről stb.).



Életkori jellegzetességek

Felismerés: jelenleg legkorábban 1,5-3 éves kor között lehetséges, mert ekkor alakul ki az egészséges gyermekben az autistáknál hiányzó funkció. Legtípusosabb tünetek 4 éves kor körül jelentkeznek, majd. ált. jelentős fejlődés kezdődik, a viselkedési problémák csökkennek. Az autisták állapota rosszabbodhat, ha olyan követelmények elé kerülnek, amelyeket nem tudnak kezelni: pl. óvoda vagy. Iskola kezdés; növekvő követelmények; serdülőkorban az önállóság és az ismeretek alkalmazásának elvárása.

Felnőttkor:
a szűkebb és tágabb környezethez, munkahelyhez, más személyekhez való rugalmas alkalmazkodás.

Tünetek: Csecsemő- és kisdedkorban a hangadás, beszédfejlődés és a szelektív kapcsolatok kialakulásának hiánya, passzivitás vagy nyugtalanság, szopási, evési és alvászavarok jelentkezhetnek. Gyakori a süketség gyanúja, mert a gyermek nem figyel a hangra, ill. a beszédre. Olykor a korai fejlődés zavartalan. Kisgyermekkorban a beszédfejlődés zavara (olykor visszafejlődés), a magány szeretete, szűk körű érdeklődés, amely főleg a tárgyak fizikai jellegzetességeire v. azonos aktivitásra irányul, a szimbolikus játék hiánya, sztereotip mozgásos tünetek (pl. lábujjhegyen járás, kezek röpködő mozgása, bizarr tartások, grimaszok), szenzoros viselkedés furcsaságai (pl. szagolgatás, kocogtatás) jellemzők. Egyre nyilvánvalóbb a szociális kapcsolatteremtés és a kommunikáció alapvető sérülése/fogyatékossága: magányos, a társakat figyelmen kívül hagyja, átgázol rajtuk, fél, autoagresszív, idegenekkel gátlástalan.

Jellemzők: A környező világ megismerésének zavara okozhatja a jellegzetes ragaszkodást az azonossághoz, a ritkább kóros fokú leválaszthatatlanságot az anyáról, a frusztráció és félelem kapcsán jelentkező düh- és szorongási rohamokat, pl. nyilvános helyen. Gyermekeknél a szűk körű, sztereotip érdeklődés gyakran már szociális tartalommal nem bíró v. funkcionális értelmétől elvonatkoztatott témákra irányul: pl. térképek, menetrendek, járművek. A tünetekből egy-egy gyermeknél nem találjuk meg az összest, és súlyosságuk is változó. Pl. a régebben abszolút kritériumként értékelt szemkontaktus-hiány csak bizonyos autistákra jellemző.




Gyakoribb a szemkontaktus gyenge v. a szociális funkció szempontjából nem megfelelő használata (pl. bámulás). Serdülő- és felnőttkorban a látványos tünetek eltűnhetnek. Jellemző lehet pl. a suta, furcsa mozgás, a merev és/vagy gátlástalan szociális magatartás, a szokatlan érdeklődési kör, extrém fokú passzivitás, ami gyakran társul pl. a korábban elsajátított rutinok elvesztésével.

A távlati kilátások kedvezőtlenek: a statisztikai adatok szerint száz autistából 5 válik önálló felnőtté, 25 ér el bizonyos önállóságot, de állandó irányításra, támaszra – a súlyosan fogyatékos többség folyamatos gondoskodásra – szorul.

A serdülő- és főleg felnőttkori speciális ellátást, fejlesztést, foglalkoztatást súlyosan akadályozhatja (esetleg lehetetlenné teszi), ha féltésből, kíméletből, az autistákat, a problémával a maguk szintjén sem szembesítik: pl. önállóságot, döntési jogokat adnak, amivel nem tudnak élni, de a segítséget, elvárást el tudják utasítani. Jó értelmű autistáknál gyakori a depresszió felnőtt korban. A felnőtt autisták többsége ma még más diagnózissal (pl. skizofrénia, értelmi vagy halmozott fogyatékosság, kényszerbetegség) él családban v. pszichiátriai, ill. szociális intézményben. Autisták gyógypedagógiája, autisták nevelési folyamata

Ha többet szeretnél tudni erről, vagy értintettként kapcsolódnál autistákat segítő szervezethez, IDE kattintva teheted >> 

(Pedagógiai lexikon) 
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


 
 
[ 20566 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x