Te hogy kívánod? Természetesen vagy mesterségesen?
hirdetés
Címlap / Szépség-Egészség / Te hogy kívánod? Természetesen vagy mesterségesen?

Te hogy kívánod? Természetesen vagy mesterségesen?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-11-27

Ki ne szeretné az édeset? Ez az egyik legősibb, velünk született sajátosságunk. A kedvelt ízhatás eléréséhez a cukron és a mézen túl számos édesítőszer is rendelkezésünkre áll. 

Mivel ez a termékcsoport manapság egyre gyakrabban kerül látókörünkbe, érdemes kicsit közelebbről is megismerkedni vele.

Édesítőszereknek azokat a természetes eredetű és mesterségesen előállított ízesítőanyagokat nevezzük, melyekkel az ételeket, élelmiszereket édesítjük. Manapság gyakran kerülnek ezek a szerek terítékre, hiszen fontos szerepet kapnak a fogyókúrákban, aholis a cukor illetve a méz helyettesítésére szolgálnak. Bár a méz kifejezetten hizlal, de mégis annyi jótékony hatása van, és olyan sok vitamint tartalmaz, hogy fontos szereplője az egészséges étkezésnek. De vajon mennyire egészségesek ezek a mesterséges anyagok?

A mesterséges édesítő szerek

  • Cukor- vagy polialkoholok
    A szervezet számára energiát szolgáltató mesterséges édesítőszerek közé tartoznak. Néhány képviselőjük: laktit, mannit, xilit, szorbit.
    Jellemzőjük, hogy bélbaktériumok által bontható anyagok, a vékonybélből azonban csak részben szívódnak fel, hasznosulásuk így csupán részleges.

    Hátrányuk, hogy nagyobb mennyiségben (napi 20-30g felett) fogyasztva a bélműködést fokozzák, puffadást, hasmenést és hasi panaszokat okoznak (és ez igaz a gyümölcscukorra is). A cukoralkoholok előállításuk költsége igen magas, éppen ezért viszonylag kevés élelmiszer (pl. néhány típusú rágógumi) alkotóelemeként szerepelnek. Energiatartalmuk 2,3 kcal/g. 
     
  • Intenzív édesítőszerek
    Rendkívül sokszínű, ez az energiát nem szolgáltató csoport. Ebbe a kategóriába sorolható a szacharin, melynek édesítő hatása valóban erőteljes, a kristálycukorénál 550-szer kifejezettebb. A hétköznapi fogyasztásban a szacharin nátriumsóját használják. Ennek édesítő hatása a kristálycukor 350 szerese.

    Meglehetősen hőstabil vegyületről van szó, kevésbé előnyös tulajdonsága, hogy forralás hatására fémes ízű, kesernyés melléktermékek keletkeznek belőle. Korábban felmerült a feltételezés, hogy a szacharin rákkeltő hatású, azonban célzottan folytatott vizsgálatok nem igazolták ezt az elképzelést.
    Szintén ennek a hatástani csoportnak a tagja a ciklamát, mely a kristálycukornál 30-szor édesebb anyag. Hőálló, így az ételkészítés során, vagy akár befőzéshez is felhasználható.

    Végül ide sorolható a csoport legfiatalabb, a 60-as évek közepe óta ismert és használt tagja az aszpartám. Igen elterjedt, a kristálycukornál 180-szor édesebb. Nem főzésálló, édesítő ereje hő hatására csökken. Grammonként 4 kcal energiát szolgáltat.

Biztonságos az aszpartám?
A szacharinhoz hasonlóan az aszpartámmal kapcsolatban is felmerült a biztonságos használhatóság kérdése. Azonban, vizsgálati eredmények igazolták, hogy a hétköznapokban elfogyasztott édesítőszer mennyiség, hétköznapi fogyasztás mellett, bőven alatta marad az egészségügyi határértéknek, vagyis kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás mellett nem kell félnünk a túlfogyasztástól.

Az aszpartámot világszerte körülbelül 90 országban és több mint 6000 termékben használják édesítőszerként, ezért számos tudományos vizsgálat történt annak érdekében, hogy megvizsgálják a szervezetre gyakorolt hatását.
Az élelmiszerbiztonsági hatóságok ajánlása szerint a napi aszpartám bevitel javasolt maximum mennyisége 40 mg/kg.

Ha a gyakorlatban nézzük: az európai mennyiség egy 70 kg-os személy esetén 2800 mg aszpartámot engedélyez.

Ha ez az ember a limonádéjába 2 szem aszpartám-tartalmú édesítőszert tesz, akkor ezáltal kb. 36 mg aszpartámot vitt be a szervezetébe. Nem okoz mérgezési tüneteket, amíg a fogyasztása meg nem haladja az ajánlott mennyiség közel százszorosát, azaz a 4000 mg/kg-ot.

Szigorúan megvizsgálták a vegyület rákkeltő hatását, így több tanulmány is igazolta, hogy nem rákkeltő, és nem mutatható ki összefüggés az alkalmazása és a daganatos megbetegedések kialakulása között.

Összességében tehát kijelenthető, hogy a tudományos, evidenciákon alapuló vizsgálatok igazolták, hogy az aszpartám mesterséges édesítőszer használata (a jelenlegi fogyasztási szokásokat alapul véve) biztonságos.
Miután az aszpartám alkalmazása bizonyítottan biztonságos, felmerül a kérdés, vajon van-e és ha igen, milyen jótékony hatása lehet a mesterséges édesítőszereknek azon kívül, hogy megkönnyítik az energia-bevitel csökkentésére irányuló törekvéseinket.

Mesterséges édesítőszerrel a TBC ellen?
Brazil kutatók 2007. októberében publikálták kutatási eredményeiket, amelyből választ kaphatunk arra a kérdésre, milyen pozitív hatása lehet a mesterséges édesítőszereknek a fertőzésekkel szemben.

A tudósok munkájuk során in vitro kísérletekben igazolták, hogy három mesterséges édesítőszer-komplex (aszpartám, szacharin és ciklamát) hatásos bizonyos kórokozók; a mikobakteriumok által okozott fertőzésekkel szemben. Mindhárom édesítőszer több fertőző törzs ellen is hatékonynak bizonyult, többek között az ellen az ágens ellen is, mely a tuberkulózist (gümőkór) okozza.

HarmoNet tipp: Cukor és egészség>>>

Forrás: Tudományos Életmódtanácsok Hírlevél

 

 




 
 
[ 2830 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
x