Milyen a japán konyha?
hirdetés
Címlap / Szépség-Egészség / Milyen a japán konyha?

Milyen a japán konyha?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-10-25

Egy magyar embernek a japán konyháról általában a szusi jut eszébe, na meg a pálcikával való evés, hogy aztán még mit esznek a világ másik felén, azt nem igazán tudjuk. A tájékozottabbaknak talán rémlik valami a teaszertartásról, esetleg a filmőrültek emlékezhetnek Jean Reno ominózus jelenetére, amikor rezzenéstelen arccal, csupasz ujjal tömi magába a rendkívül csípős wasabit (zöld vízi növényből készült csípős torma). A japán konyhaművészetben való elmélyedés, még ha csupán csak olvasunk róla, egy gasztro sci-fi utazásra hasonlíthat, annyira különleges, számunkra furcsa ételekkel, nyersanyagokkal találkozhatunk. Bármennyire is szokatlannak tűnik, a japán konyha a világ legegészségesebb ételeivel büszkélkedhet, ezért érdemes vele jobban megismerkedni és akár kipróbálni. 

 

Rendezvénynaptár
„Mit esznek a kicsodák?”
A japán konyha évszázadokig gyakorlatilag vegetáriánus volt, ami a hal-, tengeri herkentyűk fogyasztásával egészült ki. A VIII. századig, ha nem is nagy mennyiségben, de ettek és ittak húst és tejet, majd a buddhizmus elterjedésével ezt erősen korlátozták, sőt egy időben tiltották is. Az ételek fatűzön párolva készültek, a sütést csak a 16. századtól alkalmazták.
A japán konyha ízvilága nem hasonlít a kínai vagy a koreai konyháéra és a legtöbb külföldinek nem megy egykönnyen a japán ételek megkedvelése, oly annyira nem, hogy a japánok szerint az a „gaidzsin” (külföldi), aki a fermentált nyúlós szójababot nyers tojással kikeverve meg tudja enni, az valószínűleg Japán más „furcsaságait” is meg tudja szokni.
 
A japán konyha sajátossága az is, hogy sokféléből keveset esznek
Évszázadokon keresztül, a legtöbb ember számára a rizs (kome) volt a fő táplálék, ami nemzeti szimbólum. A rizs minőségére a japánok nagyon kényesek, általában rövid szemű fényezett rizst használnak, de például a mochi (édes töltött sütemény) egy speciális ragadós fajtából készül.

Levest a japánok is esznek, persze nem babgulyást készítenek, de az ő leveseik is igen laktatóak lehetnek. A japán levesek két fő alkotója a húsleves (csirke vagy sertés) és a tészta, ezt az alapot pedig minden féle jóval megpakolhatják pl. tojással, zöldséggel, hínárral, tengeri herkentyűkkel, szószokkal stb.



A tejtermékek nem annyira váltak népszerűvé
, sok japán a sajttól a mai napig irtózik, vajjal pedig sosem főznek és a tejfogyasztás is csekély. A tejfogyasztás növelésére a japán kormány tett már lépéseket, mivel a benne található kalciumot a japán emberek szervezete sem nélkülözheti. A szója és a belőle készült termékek fogyasztása mindennapos, sokszor a tejtermékek is szójából készülnek, a boltok pedig nagy választékban árulják azokat (pl. a tofuból akár húszfélét is).
 
A tésztafélék is nagyon népszerűek, tájegységenként más-más lisztféléből készülnek. Van, amit a levesekhez tesznek (ramen) és van, amit hidegen szósszal fogyasztanak (szoba). A japán kenyér azonban nem olyan típusú, mint a mi kora reggel frissen, ropogósan vásárolt kenyerünk, leginkább a tartós kenyérre emlékeztető állagú, vattaszerű.

A zöldségek, gyümölcsök nagy részét importálják a környezeti adottságok miatt, de számos gombafélét termesztenek és olyan különlegességekkel is találkozhatunk, mint az ehető krizantémlevél vagy az ecetes szilva.

Doboznyi finomság, doboznyi szeretet
Érdemes megemlíteni a finom falatokat rejtő bento dobozokat. A bento rizst, savanyúságot, többféle ételből kisebb adagokat tartalmaz. Eredetileg az összeállításnál arra is ügyeltek, hogy a tápanyagok is megfelelő arányban legyenek benne összeállítva, de gyakorlatilag bármit bele lehet pakolni. A bento annyira népszerű, hogy még a vasútállomásokon is lehet kapni, ezeket hívják eki-bentonak. A japán mamák obentót készítenek a gyermekeiknek, hogy azzal induljanak iskolába. Ha valaki bentot készít egy másik embernek abba energiát és ezáltal szeretet is fektetett, ezért akkor is illik elfogyasztani, ha nem ízlik annyira.

Nyersen vagy jól átsütve?
A japán ételeket látva sokszor tűnhet úgy, hogy nincsenek kellőképpen megfőzve vagy megsütve. Ha a tengeri élőlény elég friss (és valóban nagyon ügyelnek rá, hogy az alapanyagok frissek legyenek), akkor azt nyersen meg is eszik, egyes ínyencek a kisebb polipokat élve nyelik le, ami már nem egyszer okozott fulladásos halált. Nyers halakat művészien felszeletelve (szasimi) vagy rizsgombóc tetejére ragasztva (szusi) is fogyasztják. Bár a szusi nagyon egyszerűnek tűnik, mégis a variációknak csak a fantázia szab határt.
A nyers hal fogyasztása - és általában az evés - egy japán ember számára több egyszerű evésnél, ráeszmélés a teremtés csodájára, egyesülés a természettel, új életerőt adó szertartás.
 


Évszakok a konyhában

A japán ember étrendje alkalmazkodik az évszakok változásához (náluk is négy évszak van, amelyek határozottan elkülönülnek egymástól). Mindent akkor fogyasztanak, amikor szezonja van, így próbálnak harmóniába kerülni a természettel. Tavasszal kerül asztalra a bambuszrügy, tonhal, hering, ősszel a gesztenye, macutake gomba. A nyári forróság utáni első nap az angolna napja, amikor szinte az egész szigetország angolnát eszik rizzsel, mivel ennek igen magas a zsírtartalma. Szimbolikusan ezzel pótolják a nagy melegben elvesztett energiát.
Ha most eszedbe jutott a tavasz, és arról a cseresznyevirágzás, kedves olvasó, akkor ne gondolj arra, hogy a japánok sok cseresznyét esznek. Japánban a cseresznyefákat elsősorban  pompás, de rövid életű virágaikért ültetik, termésük ehetetlen.

Ne csak együnk igyunk is
A japánok elsősorban különböző teákat isznak hidegen, melegen és üresen, nincs „két cukorral kérem” meg citromfacsarás, a hideg angol teát isszák esetenként egy kevés tejjel. A zöld tea nagyon közkedvelt, ami szintén hozzájárul a japán étrend egészségvédő hatásához. A teaszertartás (chanoyu) is a porrá tört zöld tea felszolgálásának és elfogyasztásának szertartása. A japánok szénsavas ásványvíz vagy szóda helyett jeges vizet vagy narancslevet isznak, de kávézni is szoktak. A különleges japán ételek mellett említést érdemel a szaké, egy enyhe, rizsből készült ”bor”, amit melegen isznak, elsősorban ünnepnapokon. A sör nagyon népszerű és a whisky is kedvelt. A bor már nem annyira közkedvelt, bár egy 2004-ben indult Kami no Shizuku című mangasorozatnak (japán képregény) köszönhetően ugrásszerűen megnőtt a borfogyasztás, sőt sokan a manga ajánlatai alapján választanak bort.
 
Étkezés és esztétika
Évszázadokig a japán emberek többsége nagy szegénységben élt, az ételeik egyszerűek voltak, ezért megpróbálták azt, amijük volt, látványosabbá tenni. A világon nincs egyetlen nép sem, aki annyira törődne az étel látványával, küllemével, mint a japánok. A japán ember számára fontos, hogy az íz és a látvány összhangban legyen, még az sem mindegy, hogy milyen tányérban, tálkában és annak melyik felével kerül az ember elé az étel. Az ételeket megpróbálják összhangba hozni a természettel és a környezettel. Egy-egy fogáson belül az alapanyagoknak és a fogásoknak is harmonizálnia kell egymással. Evés előtt illik megszemlélni, élvezni az ételek küllemét, színét, a formákat, a tálalás módját.

Japán a miénktől teljesen eltérő kultúrájával izgalmas felfedezéseket tartogat nemcsak a gasztronómia, hanem az élet minden területén. Fedezzük fel és legalább lélekben hozzuk közelebb Japánt.

Kreisz Andrea
dietetikus

Képek:
piqs.de: yohe!** - Mame Sushi
piqs.de: mktop - Guten Appetit





 
 
[ 7870 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x