HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2018-02-21
Címlap / Kultúra / Legősibb fővárosok: A fényűző Konstantinápoly

Legősibb fővárosok: A fényűző Konstantinápoly

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2018-02-21

Ősi fővárosokról szóló sorozatunk legújabb epizódjában földrajzilag nem utazunk túl sokat Babilonból, időben annál többet. Ezúttal egy olyan városba látogatunk el, ami mind a mai napig létezik, mi több virágzó metropolisz Európa és Ázsia határán. Több birodalom fővárosaként működött egészen a huszadik századig, mikor is címét ugyan elveszítette, jelentőségét azonban nem. Utazásunk célja nem más, mint Konstantinápoly. 

 

Történelem
A várost időszámításunk szerint 330-ban alapította I. Constatntinus római császár, azonban a Boszporusz partján már jóval korábban is éltek emberek. Az első kolóniát a területen i.e. 667-ben alapította a legenda szerint egy Büzasz nevű görög felfedező, akiről a település a nevét is kapta. A történetírás szerint a Delphoi jósda utasította a görögöket, hogy építsenek várost a „vakok városával szemben” a Boszporusz európai oldalán, ahol a tökéletes természetes kikötőhely, az Aranyszarv-öböl található. Éppen ennek okán nevezték akkoriban Khalkedónt, a túlparton fekvő települést vakok városának, hiszen úgy tartották, ha lett volna szemük, akkor a sokkal jobb fekvésű partszakaszon települnek le. Az alapítóról nevezték el a várost Büzantionnak, amelyet ma már csak Bizánc néven emlegetnek a történelemkönyvek. Több nagy hódító is elfoglalta az idők során a települést, köztük az előző részben már megismert Dareosz perzsa király és a makedón Nagy Sándor is, virágkora mégis a Római Birodalom idejében kezdődött.
 


Bizánc

A város és a hozzá tartozó terület i.e. 64-ben csatlakozott a Római Birodalomhoz, és a Byzantium nevet kapta. A város bölcs vezetői idejében felismerték, hogy botorság lenne küzdeni a hatalmas birodalom terjeszkedésével, és önként Róma pártjára álltak ellenségeivel vívott csatáiban, aminek következtében meglehetős szabadságot élvezhettek a birodalomban, és még a vámszedés jogát is megtarthatták. A város első virágkoraként Constantinus császár uralkodását tartják, ekkor kapta a Konstantinápoly (Constantinapolis – Konstantin városa) nevet. A császár Róma helyett a Boszporusz-parti várost tette meg a birodalom székhelyének, amelyet ekkoriban Új-Rómaként is emlegettek. A város ekkor még mai szemmel meglehetősen jelentéktelen település volt, kerülete mindössze 8 kilométert tett ki, amelynek területe Konstantin uralkodása alatt a háromszorosára nőtt. Halála után nem sokkal a Római Birodalom kettészakadt, utódja Theodosius császár két fia, Honorius és Arcadius lett a Nyugat és a Kelet Római Birodalom ura. Előbbinek továbbra is Róma maradt a központja, míg utóbbit Konstantinápolyból irányították. A barbár hordák támadásának a Nyugati Birodalom képtelen volt ellenállni, így az V. századra már egyedül Bizáncban maradt fenn Róma öröksége. 
 
HarmoNe tipp: Cuzco, az Inkák ősi fővárosa >>

Új aranykor
A birodalom második aranykorát Justinianius császár alatt élte i.sz. 527 és 565 között. Az uralkodó hozzálátott a Római Birodalom hírnevének visszaállításához, és zseniális hadvezére, Belisarius segítségével meghódította a Földközi tenger afrikai partvidékét, valamint Itáliát is, azonban a területszerzések nem tartottak örökké, és végül nem sikerült a birodalom egykori fenségét újjáépíteni. Justinianus nevéhez fűződik a római jog megreformálása, a Corpus Iulis Civilis, amely sok országban a mai napig a jogalkotás részét képezi. Az ő idejében épült a Hagia Sophia székesegyház, amely az egyik legjelentősebb templom volt korában, később az iszlám hódítás után mecsetként funkcionált, ma múzeumként látogatható.  Az Isteni bölcsesség templomának elkeresztelt épület az első képviselője annak a később bizánciként elhíresült építészeti stílusnak, amelyben a kupola dominálja az épület szerkezetét. 
 
 
Jelenbe hajló
Bizánc a X. században újra régi fényében tündökölt
, erre az időszakra tehető a nagy egyházszakadás, amikor is a római katolikus és az ortodox egyház különváltak. Az ezt követő időszakban egyre több ellenség jelent meg a birodalom határain, köztük a hódító szeldzsuk törökök, és az európai keresztes hadak. Ez utóbbiak jelentették végül a város és a birodalom vesztét, amikor is a negyedik keresztes hadjárat során a velenceiek által pénzelt csapatok az iszlám erőinek legyőzése helyett Konstantinápolyt vették be. Ezt követően a város és a birodalom fényét már nem lehetett visszaállítani, végül a törökök 1453-ban vették be, innentől eredeti neve mellett az Isztambul elnevezést is használták, amit csak 1923-ban véglegesítettek, amikor is a köztársaság kikiáltásával a főváros Ankarában költözött. A török korból származik a város egyik éke, az Ahmed szultán mecsetje, amelyet Kék mecsetként is ismernek. 
 
HarmoNet tipp: Félt, vágyott, magasztalt, rettegett: Babilon >>

A mai Isztambul 12 milliós nagyváros, két kontinenst köt össze, a Boszporusz két partja között a maga idejében mérnöki csodának számító Boszporusz-híd, amely elkészültekor, 1974-ben a világ negyedik leghosszabb hídja volt és a később épült Mehmed Szultán híd feszül. Habár a város történelme több ezer évre nyúlik vissza, nyugodtan állíthatjuk, hogy a metropolisz ma is méltó a régi híréhez.

Regele Tímea





 
 
[5514]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x