Ötszáz millió bolygón lehet élet Galaxisunkban
Címlap / Kütyü és tudomány / Ötszáz millió bolygón lehet élet Galaxisunkban

Ötszáz millió bolygón lehet élet Galaxisunkban

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-12-03

Amerikai tudósok szerint legalább 500 millió bolygó lakható a galaxisunkban. Az első "galaktikus népszámlálás" alapján a becslések szerint 50 milliárd bolygó lehet a Tejúton.  

Ezekre a számokra a Kepler űrtávcső adataiból következtettek a kutatók. Az 500 millió lakható bolygó azt jelenti, hogy ezeken az égitesteken nincs sem túl magas, sem pedig túl alacsony hőmérséklet. A csillagászok eddig sem kételkedtek abban, hogy léteznek lakható bolygók, de a Keplernek köszönhetően a sejtések helyét a méréseken alapuló bizonyosság vette át.

A Kepler legutóbbi felfedezései egy olyan változatos világra nyitották rá az ajtót, amely számos szempont átértékelésére készteti a bolygórendszereket tanulmányozó kutatókat. Az első évben a megfigyelés csak az égbolt egy kis részét érintette, az ottani számok alapján készültek a becslések, mondta a Die Welt beszámolója szerint William Borucki szombaton Washingtonban. Arra a következtetésre jutottak, hogy minden második Nap körül bolygók keringenek, és minden 200-ik csillag körül a bolygók olyan zónában helyezkednek el, ami lehetővé tenné az élet kialakulását. Régóta feltételezik, hogy a Tejúton legalább 100 milliárd Nap létezik.


A "Kepler" olyan űrtávcső, amelynek kifejezett célja, hogy bolygókat keressen. Eddig 1235 lehetséges bolygót fedezett fel, amelyek közül 54 található olyan zónában, ahol az élet lehetséges.

Borucki szerint a kérdés az, hogy ha ennyi bolygón lehet élet, akkor az értelmes lények miért nem látogatnak meg bennünket?

A korábbi eredményekről nyilatkozott az mta.hu-nak az MTA Csillagászati Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. - Az a tény, hogy a felfedezett bolygók között nagy számban vannak olyanok, amelyek a lakhatósági zónába keringenek, teljesen új kutatási területet nyit meg a távoli naprendszerek tanulmányozásában - értékelte a hírt Kiss László. Az MTA elnöke által elindított Lendület Fiatal Kutatói Program 2009-es nyertese hangsúlyozta, hogy a más csillagok körül keringő bolygók, az úgynevezett exobolygók közül ilyeneket eddig nem ismert a tudomány. Kiss László a Kepler űrtávcső jelenlegi felfedezéseinek jelentőségéről szólva utalt arra, hogy számos csillagász az első exobolygó 1995-ös felfedezésének jelentőségéhez hasonlítja a mostani eredményeket.

A csillagász szerint a NASA által nyilvánosságra hozott adatok alapján összesen 1235 exobolygó-jelöltről tudnak a szakemberek. Ezzel az űrtávcső egy csapásra megduplázta a máig felfedezett exobolygók számát, valamint igen fontos statisztikai mintát szolgáltatott a bolygórendszerek kialakulását és fejlődését tanulmányozó kutatóknak.

- A Kepler 68 Föld-méretű bolygójelöltet talált, 54 bolygó pedig a központi csillag lakhatósági zónájában kering, ami azt jelenti, hogy folyékony víz lehet a felszínén - tette hozzá Kiss László.

A kutató elmondta, hogy a felfedezett bolygók kivétel nélkül rövid keringési periódusúak. Központi csillagaik ugyanis hűvösebbek Napunknál, ezért a lakhatósági zóna közelebb van a csillaghoz, mint a mi naprendszerünk esetében. - Így ezek a bolygók gyorsabban megkerülik a csillagukat, mint a mi Földünk a Napot, vagyis sokkal rövidebb ott egy év, mint a Földön - magyarázta Kiss László. A csillagász elmondta: a Kepler adataiból kimutatható, hogy minél kisebb egy bolygó, annál több van belőle.

- Eddig is sejtettük, de most már tudjuk, hogy a kisméretű bolygók gyakoribbak a világegyetemben, mint az óriásbolygók. Ebből az következik, hogy az univerzum tele lehet földméretű bolygókkal - mutatott rá az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet igazgatóhelyettese, hozzátéve: akár minden negyedik, ötödik Nap típusú csillagnak lehet a Földhöz hasonló bolygója, az azonban, hogy ezeken a csillagászok az esetleges életre utaló jeleket mutassanak ki, túlmutat a jelenlegi legfejlettebb műszerek képességein is.

Az exobolygó-kutatás jövőjéről szólva a csillagász kiemelte az Európai Űrkutatási Hivatal projektjét. Az évtized vége felé induló PLATO űrtávcső programban - amelyben a tervek szerint az MTA Csillagászati Kutatóintézete konzorciális partner lenne - a kutatók a közeli, fényes csillagokat vizsgálnák.

- A PLATO hatalmas látómezejével néhány év alatt körülbelül a teljes égbolt felét lefényképezi majd, fényes csillagok körüli Föld méretű bolygókat keresve - mondta Kiss László, aki szerint az űrtávcső által talált bolygójelöltek megerősítésére már a jelenleg meglévő 8-10 méteres földi távcsövek is elegendőek lesznek.

A csillagász az exobolygó-kutatás eredményeit értékelve kiemelte: az elmúlt 15 év megmutatta, hogy mennyire változatosak a távoli bolygórendszerek. A kutató példaként említette a Kepler által felfedezett hat bolygóból álló rendszert, amelyben mind a hat égitest a Napunkhoz legközelebbi bolygó, azaz a Merkúr pályáján belül keringene, ha a mi naprendszerünkben lennének. - Senki nem gondolta eddig, hogy egy ennyire bonyolult és kompakt bolygórendszer egyáltalán létrejöhet - mondta Kiss László, aki szerint ezt a változatosságot a bolygó keletkezési elméleteket megfogalmazó szakembereknek is meg kell majd tudniuk magyarázni.

A Kepler legutóbbi felfedezései egy olyan változatos világra nyitották rá az ajtót, amely számos szempont átértékelésére készteti a bolygó rendszereket tanulmányozó kutatókat. - A Kepler program utáni időszak egyik fontos feladata lesz a közeli és fényes csillagok lehetséges bolygórendszereinek feltérképezése, a Föld méretű bolygók kutatása. Az eddigi statisztikák alapján megalapozottan bizakodhatunk abban, hogy számos ilyen égitestet fogunk találni - mondta Kiss László.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


 
 
[ 5848 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x