A kullancsról mindenkinek
Címlap / Otthon / A kullancsról mindenkinek

A kullancsról mindenkinek

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2022-07-03

Hazánkban elsősorban a 1-4 mm nagyságú, lapos, tojásdad alakú, vérrel teleszívott állapotban babszem nagyságúra megduzzadó, sárgásbarna színű közönséges kullancs (Ixodes ricinus) fordul elő.  

A kullancs
Hazánkban elsősorban a 1-4 mm nagyságú, lapos, tojásdad alakú, vérrel teleszívott állapotban babszem nagyságúra megduzzadó, sárgásbarna színű közönséges kullancs (Ixodes ricinus) fordul elő.

Biológiai sajátossága
A nőstény 2-9 évig tartó élete során több ezer petét rak, melyekből a lárvák a hőmérséklettől függően 2-8 hónap múlva kelnek ki. A petéből kibújó lárvák fejlődéséhez vérszívás szükséges. A táplálkozástól függően a fejlődés teljes időtartama átlagosan 3 év. A háziállatok, földön fészkelő madarak és hüllők, vadon élő emlősök, valamint az ember vérét szívja.


Fűszálakon, bokrokon legfeljebb 1,5 méter magasságban, lábaikon levő karmok és tapadókorongok segítségével megkapaszkodva, lógva várja a táplálkozási alkalmat. A vért adó gazdára hang- és szaginger hatására ejti rá magát. Az emberre kapaszkodott kullancs a ruhán vagy a bőrön továbbmászik és csak néhány óra múlva kezd vért szívni. Vérszívás után a bőrről magától csak 3-8 nap múlva esik le. Hűvös, nedves homokban táplálék nélkül 3-6 évig is elél, a fiatal alakok azonban az éhezést kb. csak egy évig bírják. Száraz időben a nedves avar alá húzódik. Nagy számban különösen tavasszal április-június között és ősszel, szeptemberben fordul elő.

Terjedése
Az emberre esős, nyirkos, de meleg időben, többnyire a kerti munka során vagy kirándulás közben kapaszkodik fel. Kertjeinkbe a háziállatok, a földön fészkelő madarak és a vadon élő kisemlősök "potyautasaként" kerül be.

Ártalma
Két megbetegedést a kullancs-encephalitist és a Lyme-kórt terjeszti, csípése többnyire teljesen fájdalmatlan, így észrevétlen marad, mivel a szúrcsatornába fecskendezett nyálnak érzéstelenítő hatása van. A fertőzött kullancs nyálmirigyéből a megbetegedést előidéző kórokozók csak a beszúrást követő 4-6 óra múlva, a felesleges vér visszaöklendezésekor kerülnek az emberbe.

A kullancs-encephalitis vírusát a vadon élő állatokról az emberre a kullancs viszi át. A fertőzések jelentős része tünetmentes, kisebb része pedig influenzára emlékeztető betegségtünetekkel, lázzal, fejfájással, rossz közérzettel zajlik le. Azonban egyes esetekben súlyos idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak. A betegség általában teljes gyógyulással végződik. A betegség terjesztése szempontjából kizárólag azok a kullancsok veszélyesek, amelyek vírust hordoznak. Laboratóriumi vizsgálatokkal is igazolt természeti gócok – ahol a vírust hordozó kullancsok aránya a legmagasabb – az ország délnyugati, nyugati és északi területein találhatók, melyek a szomszédos országok (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország) természeti gócaival összefüggésben vannak. Ezeken a helyeken is legfeljebb minden ezredik hordozza a megbetegítő vírust, egyéb területeken pedig 5-10000 kullancs közül csak egyben található kórokozó. Ebből következően a fertőzés, különösen a súlyos megbetegedés lehetősége rendkívül csekély.Ezt támasztják alá az Országos Epidemiológiai Központban 1977-től vezetett adatok is. 1977 és 1997 között évente átlagosan 240, 1998-tól azonban – elsősorban a fokozottan veszélyeztettek körében, célzottan végzett védőoltások eredményeként – évente csak 46-84 megbetegedés fordul elő. A betegek (akiknek több, mint 80%-a 20 évesnél idősebb volt) 65%-át Nógrád, Somogy, Vas, illetve Zala megyékben észlelték. A megbetegedés 50 %-a június-július hónapban jelentkezett, tehát a kullancsok előfordulási gyakoriságával szoros összefüggést mutat. Leginkább azok vannak kitéve fertőzésnek, akik munkájukból adódóan gyakran találkozhatnak kullanccsal (pl. erdészek, favágók, vadászok stb.).

A Lyme-kórt a vadon élő állatokról a kullancsra kerülő és az abban elszaporodó baktérium (Borrelia burgdorferi) okozza.

A betegség legjellegzetesebb klinikai tünete a vándorló bőrpír, amely általában néhány napos lappangási idő után a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphet magas láz, fej- és izomfájdalom, valamint agyi izgalomra utaló tünetek is. Igen ritkán, a kullancscsípés után 1-2 hónap múlva szívpanaszok és neurológiai tünetek (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás) is jelentkezhetnek. Legtöbbször azonban semmilyen társtünete nincs. A betegségből 1998-2003. között évente 992-1258 igazolt eset fordult elő. Védőoltás nincs ellene, de megfelelő gyógyszeres kezeléssel jól gyógyítható.

Mindkét megbetegedés gyanújakor forduljunk orvoshoz!

Védekezés a kullancsok ártalma ellen
Irtásukra a permetezés alkalmas, amellyel a jól körülhatárolt kertekből biztonsággal kiirtható. Mivel a kullancsok a legtöbb rovarirtó szerrel szemben igen érzékenyek, ezért azokban a kiskertekben, ahol a zöldségágyásokat, a gyümölcsbokrokat, a fákat és a szőlőt kártevők ellen rendszeresen permetezik, ott aligha marad kullancs életben. Leginkább az erdők mentén levő zártkertekben és az újonnan parcellázott kiskertekben szükséges kullancsirtásra felkészülni. A permetezőszerrel (ACTELLIC 50 EC) célszerű a kezelést már április hónapban megkezdeni, júniusban pedig megismételni. Szeptember közepén érdemes még egy újabb permetezést beiktatni, mert ezzel a következő esztendei elszaporodásuknak vethetünk gátat. A kullancsirtás azonban csak átmeneti eredményt ad, ugyanis azok a különféle állatokkal ismételten behurcolásra kerülhetnek.

Megelőzésükre legfontosabb a bőrbe fúródott kullancs mielőbbi felderítése és eltávolítása, az ún. kullancsvizit, illetve rovarriasztó szerek használata. Kullancs-encephalitis ellen védőoltás is rendelkezésre áll.

Kullancsvizit. Ha a bőrünkbe befúródott kullancsot időben felfedezzük és elpusztítjuk, akkor nem kerülhet vírus a szervezetünkbe, ugyanis az állat a vérszívást követően (kb. 4-6 óra múlva) juttatja a kórokozókkal fertőzött nyálát az emberbe. Ezért a kerti munkát befejezve vagy a természetjárásból hazatérve vegyük szemügyre gondosan azokat a területeket, elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot, ahová a kullancsok előszeretettel befúrják magukat. Mivel felismerésük nehéz – a kifejlett példány vérszívás után is legfeljebb lencsényi anyajegyre hasonlít – ezért figyelmes keresésre van szükség!

A kullancs a bőrből két körmünk közé fogva gyengén csavaró mozdulatokkal óvatosan kihúzható, de csipesz vagy a gyógyszertárakban beszerezhető “Kapiller-féle kullancs-kiemelő kanál” segítségével az eltávolítás könnyebb.

Az élő kullancs eltávolításakor annak feje könnyen leszakadhat és a bőrben maradva idegen testként viselkedik, a szálkához hasonlóan gennyedést okozhat. Ennek kezelése orvos feladata lehet. A csípés helye a kullancs eltávolítása után is néha még napokig vörös és viszket.

A különféle rovarriasztó szerek (pl. AUTAN ACTIVE, JOHNSON OFF, PROTECT-B, SZUKU, UNISTOP stb.) a kullancsokat a kezelt bőrfelülettől távol tartják, így csípésüket megakadályozzák. Az egyes készítmények (aeroszol, krém, folyadék, stift stb.) hatásának időtartama a felvitt mennyiségtől függ. A rovarriasztó szerekkel a szabadon hagyott bőrfelületeket kell bekenni, de az aeroszol palackkal a ruházat is kezelhető.

A kullancs-encephalitis leghatékonyabb megelőzési módja a védőoltás, amely 3 oltásos alapimmunizálásból áll. Az oltást – a megfelelő védettség kialakulása érdekében – ajánlott a hideg évszakban elkezdeni. A hosszantartó védettség biztosítása érdekében 3 évenként emlékeztető oltás szükséges.

Járványokkal, fertőző betegségekkel és megelőzésükkel kapcsolatosan további aktuális információkat talál:

· az OTH honlapján ÁNTSZ

· az OEK járványügyi tájékoztatást adó zöld számon: 06-80-204-217 valamint
e-mail-en: jarvanyinfo@oek.antsz.hu
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


 
 
[ 2524 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x