Békés konfliktus, van ilyen?
hirdetés
Címlap / Psziché / Békés konfliktus, van ilyen?

Békés konfliktus, van ilyen?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-10-29

A szomszédom szerint a házunkban mindenki úgy viselkedik, mint ha a nyóckerben lakna. Disznóólban élnek, szanaszét teregetnek és virágokat tartanak az ablakukban. Elfajzott ízléstelenségük odáig terjed, hogy akadályozzák a tűzoltókat a munkájukban. 


Rendezvénynaptár
Ne nevessenek, teljesen komolyan osztotta meg velem a gondjait. Aztán kiderült, hogy én is nyócker párti vagyok, és közénk állt a virág.... bizony, jól hallották. A virág, a saját ajtómban, s ez zavarja a tűzoltókat. Először csak sajnáltam a tűz vízbefojtóit, és – ezek szerint a folyosó locsolóit –, de amikor feljelentés érkezett ellenem csak kapkodtam a fejemet. A vád: nagykorú gyermekem a saját ablaka előtt buborékot fújt. Fúj, ennek fele se tréfa, hiszen ez nem egy Karinthy novella, és nem is a nyócker. Mit tehet ilyenkor egy lakó, aki történetesen terapeuta?

Egyik kliensem panaszkodik, hogy az óvodában megy a humorfesztivál. Nem olyan ruhát hord, mint a trendi anyák, a gyerekeire néha más vigyáz. Segítséget kér, de kapni nem kap, hiszen nem illik bele a képbe, olyan dologban kér segítséget, ami látszólag csak őt érinti. Szűköl, mint a vert kutya, és közben – vesztére –, úgy védi az igazát, hogy beletenyerel a valóságba. Nem tépi a haját, csak szépen objektíven rámutat tényekre, és érzelem nélkül próbálja a helyzetet jobb kilátások felé terelni. Hát, ezt nem kellene. Olaj a tűzre ha a hátországot meztelenre vetkőztetik, érzelmi hadjárat indul ellene, és a tömeg várja az összeomlást. Mit tanácsoljon a terapeuta, ha történetesen ő is ember?

Emberek jönnek az életünkbe, konfliktusokat hoznak és sérüléseket hagynak maguk után. Nyüszítve próbáljuk megtartani a békét minden áron, inkább csend mint harc, tanultuk a nagymamánktól. Viszont a látszatbéke komoly betegségeket szomatizál és Rudhriger Dalkétól Csernus Imréig tudjuk, hogy az agresszió néha jó dolog.

Agresszió? Mit is jelent ez? Ütöd a másikat, vagy futsz nehogy téged üssenek? Hagyod magad megalázni, vagy annyira szeretnéd azt megelőzni, hogy inkább elébe mész a dolgoknak? Morcos vagy már mindenkire, csak nehogy a közeledbe férkőzzenek? Aztán elég ha rád néz az ellenőr, és utálod már a mozgólépcsőt is, elolvasod a híreket és dühös vagy, amiért a szüleid nem Kambodzsában nyaraltak, amikor megszülettél.

Nos, bizony vannak kellemetlenségek az életünkben. Nagyon nehéz a hétköznapokban a rizikófaktorokat minimalizálni, de meg kell tenni. Előbb vagy utóbb, de fel kell mérni, hogy mi az, ami a leggyakrabban irritál és változtatni rajta kesergés helyett. A rossz tévéműsort nem szidni kell, hanem kikapcsolni. Lehet autóval – vagy gyalog – járni metró helyett, esetleg Mozartot hallgatni napszemüvegben miközben felmutatjuk a bérletszelvényt. A munkahelyi problémák zöme jelentéktelen semmiség, és csak azért lesz szálka a szemünkben, mert közben rámutatnak érzelmi labilitásunk mérleghintájára.

Amikor egy konfliktust sikerül jól megoldani akkor elégedettség, fizikai nyugalom járja át az egész testünket. A világ a helyére kerül, a ráncok elsimulnak, és még a közel-keleti harckészültségre is optimistán tekintünk. A másik véglet az elszorult levegő útja az érthetetlenség útvesztőjében, amikor nekivörösödve és gyomorszorulva szorítjuk ökölbe a figyelmünket és kérdezzük magunktól: Hogy a nyavalyába kerültem ebbe a helyzetbe? Nem akartam, el akarok szaladni a világ másik végébe, ahol lágyan fúj a szél és hullámokat kerget a víz....
Nagy szerencsénk, ha a világ nem enged minket egyik szegletből a másikba futni önmagunk elől. A mozgás nagyon jót tesz az izmainknak, de előbb utóbb utolér az újabb helyzet, amit át kell látni és megérteni. Úgy érezzük előttünk egy oroszlán áll, pedig csak egy szegény szomszéd és egy óvóéni. Nem akarnak megenni. Mondják a magukét, ahogy mi is.

  •  Vegyünk egy mély lélegzetet és vegyük észre, hogy nincs sörénye. Süvölt ugyan, de ő is csak ember.
  • Lássuk meg, hogy valószínű ugyanazt érzi mint mi: futna, ki merre lát.
  • A közös menekülés azonos fájdalmat takar, mely máshonnan ered. Legyünk először empatikusak önmagunk felé, rögtön jobban fog menni kifelé is. Az is lehet, hogy rá tudunk a helyzetre (a szomszédra még nem biztos), mosolyogni, és ez már fél győzelem. A méregfoga kihullott.
  • És itt javaslok egy megoldást, amit a MET tanított nekem: figyelek. Magamra, az izmaimra, az érzéseimre. Az érzéseimre az izmaimban. Vörös az arcom? Túldobogja a szívem a hangomat? Izzad a tenyér és bicsaklik a hang? Máskor is ilyen szokott lenni? Mikor volt hasonló érzésem? Volt olyan, amikor ez megváltozott egy konfliktus alatt? Mit csináltam akkor? Haladjunk vissza az időben és kapaszkodjunk a sikerbe. Érezzük át mélyen a valaha megélt összes sikert az izmainkban, és engedjük fel az érzést az elménkbe, és onnan a kommunikáció folyamatába.
  • Lehet, hogy nem megy ilyen könnyen. Ebben az esetben csak tapasztaljuk meg, érezzük át mélyen, és lehetőségeinkhez képest fogadjuk el. Annyira, amennyire képesek vagyunk elfogadni. Nehéz helyzetekben kérjünk segítséget. Nem szégyen terápiás folyamatban megtanulni a konfliktuskezelést, ahogy az is rendben volt, hogy a tanítónénivel sajátítottuk el az írás fortélyait.

A sikerkulcs a megértés és az ismétlés. A feldolgozhatatlan konfliktusokat a lelkünk az izmainkba raktározza. Megfelelő munkával kicsalogatható az érzelmi befőtt, és újrahasznosítható. Amikor rátekintünk, akkor legyünk hálásak, hogy egy nehéz helyzetnek búcsút inthetünk. A befőtt is csak addig áll a polcon amíg ebéd nem lesz belőle, a sokkoló félelem is elmúlik ha megállunk előtte és megkérdezzük: Mit szeretnél tőlem? Miért szólítasz meg a szomszéd (óvónő, morcos testvér, smucig férj) képében?
A ráhangolódás és a megértés pillanatában azonnal válaszoljunk. Érzelmi töltéssel, toporzékolva és sírva, kiabálva és hajtépve akár, de belül nyugodtan mint a befagyott Balaton vize. Abszolút bizonyosság kell az Önazonossághoz, és hiteles őszinteség. A felvállalt düh, kétségbeesés, becsapottság, megalázottság nem rosszabb, mint éveken át belebetegedni egy értelmetlen folyamatba, és újra és újra ismételni azt. A megfelelő helyen kinyilvánított akarat akkor is célba talál. és megértést eredményez, ha a másik nem ért egyet velünk. Nem baj, nem is erről szólt a közös műsor. Megtanultuk, megköszönjük és TÚLÉLTÜK. Legközelebb talán már nem lesz ekkora harcra, erőre szükség ahhoz, hogy a béke beköszöntsön.

Fontos, hogy lássuk be, még Jézus is volt harcos kedvében. Kikiabálta a templomból a kufárokat, de mégse az lett a veszte. Az érzelmeinktől vagyunk emberek, ne féljük megélni őket. A legnagyobb baj, ha mi magunk ragaszkodunk hozzá, és az évekig tartó “békés csendben”, fogszorítva raboljuk és gyilkoljuk a gondolatainkban az ellenséget. Nagyon sokszor szomorúan késő felismerni, hogy eközben a vélt ellenfél már a nevünkre sem emlékszik, de a harc lerágta a húst a csontjainkról, és elvettük magunktól az élet helyét és idejét. Engedjük, hogy harc és béke idején a test legyen a maga őszinteségében a főnök. A MET segít abban, hogy az érintésen keresztül kapcsolatba kerüljünk az érzéseinkkel, azokkal is, melyek nagyon ismeretlenek. Megtanulhatjuk, hogy hogyan használjuk a fizikai biztonságot ahhoz, hogy érzelmileg is stabilak, együttműködőek és hatékonyak maradjunk egy konfliktus során.

Ha szeretné elsajátítani a megengedés és a határok megtartása közötti egyensúlyt, jöjjön el és tanulja meg a gyakorlatban! MET képzés indul szeptember 22-én, Budapesten. Részletes tájékoztatásért forduljon hozzánk bizalommal, kérdéseire szeptember 13-n, 18 órakor válaszolunk az Információs esten. Kérjük részvételi szándékát telefonon (06706238555) vagy email-ben (met@metterapia.hu) erősítse meg. cím: Budapest, Dohány u. 20. 4. em. 24. kapucsengő 12.



 
 
[ 1795 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
x