Őssejtkezelés - óriási lehetőség vagy veszély?
hirdetés
Címlap / Szépség-Egészség / Őssejtkezelés - óriási lehetőség vagy veszély?

Őssejtkezelés - óriási lehetőség vagy veszély?

Forrás: Dr. Info
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-10-30

A kutatók az őssejteket a szervezet szuper javítókészletének tartják és óriási lehetőségeket látnak bennünk. Az embrionális őssejtek ugyanis képesek bármely típusú emberi sejtté vagy szövetté differenciálódni. Nemrégiben adta hírül a BBC, hogy amerikai orvosok hivatalosan először végeztek kísérletet humán embrionális őssejtek emberi szervezetbe történő beültetése terén. A kezelésnek azonban vannak hátulütői is, néhány megtörtént eset éppen a beültetések veszélyeire hívja fel a figyelmet. 


Rendezvénynaptár
Mik az őssejtek és miért hasznosak?
A kialakult felnőtt sejtek egy bizonyos feladat ellátását végzik és annak megfelelő struktúrával rendelkeznek. Ez nem változik. Például egy májsejt nem alakul át szívsejtté, nem veheti át annak szerepét. Az őssejtek esetében azonban más a helyzet, magukban hordozzák a potencialitást, hogy bármilyen sejttípus kialakulhasson belőlük.

Amikor az őssejt osztódik, minden új sejt kétféle út előtt áll: vagy őssejt marad, vagy egy más típusú, bizonyos feladatot végző specifikus sejt válik belőle.

A tudósok úgy gondolják, hogy ki lehet használni az őssejtek e tulajdonságát: „szuper javítószettként” tekintenek rájuk. Elméleti szinten lehetséges, hogy az őssejtekből egészséges, specifikus szövettípusokat hozzanak létre, így pótolva egy trauma vagy betegség miatti szövetvesztést.

A kutatók olyan súlyos, krónikus betegségekre és állapotokra remélnek gyógyulást ezen a módon, mint a Parkinson-kór,  Alzheimer-kór, szívinfarktus, stroke, ízületi gyulladás, cukorbetegség, égési és gerincvelősérülések.

Az őssejtek ezenkívül felhasználhatóak gyógyszerkísérleteknél, a hatásvizsgálatok során. A szakemberek remélik azt is, hogy a vizsgálatok során fény derül arra, hogyan fejlődnek ki a szervezet szövetei és miként jönnek létre betegségek.

Nem árt azonban tudni, hogy többféle őssejt létezik. A kutatók úgy gondolják, hogy a leginkább felhasználható őssejtek az embrionális őssejtek. Ezek ugyanis pluripotensek – vagyis képesek bármely szövettípusra jellemző sejtté alakulni.

Az őssejtek megtalálhatóak a felnőtt szervezet szerveiben is: ezek szükség szerint képesek az adott szervet alkotó egyik vagy másik sejttípussá változni. Szerepet játszanak abban, hogy a szerv egészséges maradjon, illetve korrigálják az esetleges sérüléseket. Potencialitásukat tekintve azonban jóval korlátozottabbak, mint az embrionális őssejtek.

Ellentétes vélemények az őssejtekkel kapcsolatban
Az aktivisták folyamatosan tiltakoznak az embrionális őssejtek felhasználása ellen. Az embrionális őssejteket laboratóriumi körülmények között nevelt, négy-öt napos embriókból nyerik. Ezek alig nagyobbak, mint egy sejt.
Az ellenzők azzal érvelnek, hogy az embrió – akár laboratóriumi körülmények, akár természetes úton jött létre – lehetőséget kapott az életre, arra, hogy emberré fejlődjön, és nem helyes dolog kísérletezni vele. Egyértelműen a felnőtt őssejt-kísérleteket támogatják.

Vannak az őssejtkezelésnek veszélyei?
Igen. Kutatók attól félnek, hogy az őssejt-terápiával vírusok kerülhetnek a szervezetbe, vagy más betegséget vihetnek át az őssejtekkel. Más kutatások arra utalnak, hogy az őssejtek rákos folyamatokat indíthatnak. További erőfeszítések szükségesek a meglévő technikák tökéletesítése érdekében. Ezt teszi két kutatócsoport is, génszabályozó fehérjék kombinációjának alkalmazásával, sajnos még kevés eredménnyel.

Őssejt-kezelés cukorbeteg gyermekekben – remény vagy sarlatánság?

A jövő gyógyászatának, a regeneratív (helyreállító) orvostudománynak egyik nagy ígéretét az őssejtek jelentik. Az őssejt olyan sajátos sejtünk, amelyből még valamennyi sejtünk, szövetünk kifejlődhet.


Ez a meghatározás azonban pontatlan, ezért sok félreértést okoz. Ugyanis – kissé leegyszerűsítve – kétféle őssejtet különböztetünk meg:
  1. Az egyik az úgynevezett embrionális őssejt. Ebből a fajta őssejtből, és kizárólag ebből az őssejtből képződhet bármelyik sejt vagy szövet, illetve szerv.
  2. A másik őssejt típus, az úgynevezett testi vagy szöveti őssejt, amely gyermekek és felnőttek szöveteiben, illetve szerveiben lelhető fel. A szöveti őssejtek már csak bizonyos, speciális szöveteket képezhetnek.

A szöveti őssejtek alkalmazása az orvostudomány bizonyos területein már ma is a gyógyítás fontos és eredményes része. A legjobb példa erre a gyermekkori vérképzőszervek egyes betegségeinek csontvelő-átültetéssel történő gyógyítása. Mint ismeretes, a vérünkben keringő életfontosságú vérsejtek a csontvelőben keletkeznek és e betegségekben a csontvelő vérképző szövetei, sejtjei elpusztulnak. Ezek pótlása csontvelői (tehát speciális szöveti) őssejtekkel biztosítja a csontvelői vérképzés helyreállítását és állandóságát.  Csontvelői őssejtek átültetésével azonban nem pótolhatók más szervek elpusztult sejtjei. Ezt jól érzékelteti a következő történet.

A közelmúltban egy, már 4 éve diabéteszes dunántúli gyermeket szülei egy külföldi magánklinikára vittek „őssejt-kezelésre”. Röviden a következő történt: a gyermek saját csípőcsontjából kinyert csontvelői (vérképző!) őssejteket – érfestés és katéterezés segítségével – a hasnyálmirigyhez közeli verőérbe juttatták azzal a céllal, hogy azok, bejutva a hasnyálmirigybe, ott inzulintermelő béta-sejtekké alakuljanak át. A beavatkozás óta több mint egy év telt el. Azóta folyamatosan követjük a gyermek inzulinigényének, glikált (cukor) hemoglobin-szintjének (HbA1c) alakulását és a hasnyálmirigy bétasejtjeinek inzulintermelését. Mind az inzulinigény, mind az átlagos vércukorszint változatlan maradt. A bétasejtek inzulintermelésének mérése a csontvelő-átültetés előtt a beavatkozást végző külföldi intézetben nem történt meg. Az átültetés után klinikánkon elvégeztük ezt a vizsgálatot és minimális inzulintermelést tudtunk kimutatni, ami az elmúlt év során fokozatosan tovább csökkent. Néhány éves diabétesz-tartam után ez megszokott jelenség, amint az is, hogy a maradék, minimális inzulintermelés fokozatosan tovább csökken, majd sajnos (a betegség természetes lefolyásából következően) megszűnik.

Mindebből nyilvánvaló, hogy ez az „őssejt-kezelés” hatástalan volt. Nem is lehetett más, hiszen nagy részben vagy teljes egészében vérképzősejtekké differenciálódott szöveti őssejteket alkalmaztak, amelyek képtelenek voltak már inzulintermelő sejtekké átalakulni. Az embrionális őssejtek inzulintermelő bétasejtekké történő fejlődése (először az úgynevezett belső csíralemez képződés, majd a bélcső kialakulását követően a hasnyálmirigy telepének létrejötte, azután a hormontermelő sejtek szétválogatódása és végül az inzulintermelő bétasejtek megjelenése, és működésük szabályozása ma sem teljesen feltárt, nagyon összetett és bonyolult folyamat.

Jelenleg még nem állnak rendelkezésre azok az „őssejt-differenciálási” módszerek sem, amelyekkel kellő mennyiségű és transzplantációra alkalmas bétasejt lenne előállítható. További számos egyéb probléma (daganat-képződés, a transzplantációt követően szükséges immunszuppresszió és az életre szóló béta-sejt autoimmunitás) is megoldásra vár. Az őssejtekből nyert és beültetett inzulintermelő béta-sejtek ugyanis éppúgy ki vannak téve annak az életre szóló önpusztító „autoimmun” folyamatnak, amelynek a szervezet „eredeti, saját” bétasejtjei is korábban már áldozatul estek.


Sajnálatos módon számos család, tetemes költségeket is vállalva vált már áldozatává a gátlástalan sarlatánok által végzett, hatástalan és sokszor veszélyes külföldi (elsősorban távol-keleti) beavatkozásoknak. E „klinikák” szakmai közleményei nem ismeretesek. Ha valóban eredményes a kezelésük, akkor miért nem teszik eredményeiket közzé a szakma és a betegek számára? Valószínűleg azért, mert ilyen eredmények nincsenek. Orvosilag dokumentált sikeres ilyen beavatkozásról még nem tudunk, de súlyos mellékhatásokról (májgyulladás, daganat) igen.

A valódi őssejt-kezelés kutatása közben nagy erőkkel folytatódik. Érképző őssejtekkel például már biztató eredményeket értek el a lábszárfekély gyógyításában. Az infarktuson átesett betegek elhalt szívizomrostjainak részleges pótlásának kezdeti eredményei is biztatóak. Az inzulintermelés és annak szabályozása hallatlanul bonyolult folyamat, ezért a béta-sejteknek az embrionális őssejtekből történő „előállítása” egyelőre még várat magára. A kutatómunka azonban váratlan és egészen újszerű fordulatokat is hozhat.

A közelmúltban sikerült felnőtt szöveti sejteket „visszaprogramozni” őssejtekké („indukált embrionális őssejtek”). Ennek alapján egy jövőbeli ígéretes őssejt-terápiás program például a következő lehet: gyermek vagy felnőtt diabéteszes egyén szöveti sejtjeinek kinyerése, ezt követően a laboratóriumban azok visszaprogramozása őssejtekké, majd ezekből bétasejtek képzése és végül az így „előállított” inzulintermelő bétasejtek „visszaültetése”.
Dr. Soltész Gyula, egyetemi tanár
(A Magyar Gyermekdiabétesz Szekció országos kongresszusán – Győr, 2010. október 15–16. – elhangzott előadás alapján)

Magánklinika, külföld, „őssejt-kezelés”
Az előbbi oldalon beszámoltunk arról, hogy egy diabéteszes magyar kisleány „őssejt-kezelésben” részesült egy nyugat-európai magánklinikán.

Ugyanezen magánklinika tevékenységével foglalkozott a közelmúltban (2010. november 6.) a British Medical Journal, a világ egyik vezető orvosi folyóirata.

A cikk azzal kapcsolatban jelent meg, hogy egy agyidegbénulásban szenvedő 18 hónapos gyermek meghalt, miután ezen a német magánklinikán agyába csontvelői őssejteket fecskendeztek. Az esettel kapcsolatban jelenleg rendőrségi kivizsgálás folyik és parlamenti interpelláció is történt. A brit orvosi lap beszámol arról, hogy a magánklinika honlapja szerint már 3500 betegen végeztek hasonló beavatkozást, akik különböző gyógyíthatatlan betegségben szenvedtek. A felsorolt 17 ilyen betegség között van az agyidegbénulás, a sclerosis multiplex, a Parkinson-betegség, az Alzheimer-kór és a diabétesz is. A kezelés térítési díja tíz- és húszezer euró között mozog.

A legtöbb európai országban – Németországgal szemben – ilyen kezeléseket szigorúan csak klinikai kutatások/vizsgálatok részeként engedélyeznek. Az Európai Unió 2007-ben bevezetett szabályozása szerint ezek a beavatkozások csak akkor végezhetők, ha az intézet/klinika előzetesen bizonyítani tudja az eljárás hatásosságát és biztonságosságát.

Az uniós szabályozás halasztó jellegű, a német magánklinikának 2012-ig kell bizonyítékokat szolgáltatnia, addig lehetősége van a jelenlegi gyakorlat folytatására. A klinika kiadott közleménye szerint a 18 hónapos gyermek halálát nem maga az „őssejt-kezelés”, hanem a helytelenül alkalmazott agyvelői injekció okozta, és a beavatkozást végző orvost elbocsátották az intézetből.

Forrás: Dr.Info

Képek:
piqs.de: Ivko and Ruth Maksimovic - Baby
piqs.de: helmutli - zu Dritt



 
 
[ 5998 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
x