Költözködés és ügynöktipológia Londonban a karantén...
Címlap / Otthon / Költözködés és ügynöktipológia Londonban a karantén alatt

Költözködés és ügynöktipológia Londonban a karantén alatt

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-09-23

Mára már mindenki jól ismeri a szlogent, hogy #maradjotthon. Ám mi van akkor, ha hirtelen másik otthont kell találni? Alapból sem az ember kedvenc elfoglaltsága a költözködés, de kijárási korlátozás idején még több kihívással találjuk magunkat szemben. Ha kíváncsi vagy, hogy sikerült átköltöznünk Londonban a karantén idején egy másik lakásba, olvass tovább!  

 

Rendezvénynaptár
Lassan két éve lakunk ebben a kis garzonlakásszerűben a férjemmel London északnyugati részén. Nagyon szeretjük ezt a környéket, de a lakáska már egy ideje egyre szűkebbnek tűnik.

Tudniillik, ez egy hatalmas, hat szobás kertes ház, amiben minden szoba át lett alakítva garzonlakássá. Tehát képzeljünk el egy maximum 20-25 négyzetméteres szobát, amiben található egy mini konyha és mellette egy apró fürdőszoba, amibe épp befér egy zuhany, kézmosó és WC. Nem volt ezzel egyébként semmi probléma, hiszen itt, Londonban a lakások bérleti díja a csillagos egekben van, így megelégedtünk két évig ezzel az otthonnal.



Már a beköltözéskor tudtuk, hogy két-három éven belül a landlord (főbérlő) szándékozik átalakítani az egész házat komplett szoba-nappalis lakásokká, így ki kell majd költöznünk. Arra viszont közel sem számított senki, hogy mindez a koronavírus-járvány tetőzésének idején fog bekövetkezni...

Szóval itt voltunk mi, akiknek költözni kellett júniusig, és itt van egy világjárvány, ami már csak az Egyesült Királyságban közel harmincezer áldozatot követelt magának.

Így hát itt a kijárási korlátozás már-már tilalommá forrta ki magát, érthető módon. Elég lehetetlen helyzet ilyenkor költözni, gondolhatnánk. Mi is így gondoltuk.

Miután megbeszéltük alaposan a férjemmel, hogy mire mennyi pénzt tudunk szánni, milyen lakást szeretnénk kivenni, és hol legyen az új otthonunk körülbelül, felmentünk az itteni lakáskereső weboldalakra, hogy megnézzük, mi a kínálat.



Első körben teljesen meglepődtünk azon, hogy mennyi lakás vár még most is kiadásra. A következő meglepetésünk az volt, hogy szinte az összes lakás ára le volt redukálva. Volt, ahol az eredeti árhoz képest pár száz fonttal olcsóbb volt a bérleti díj! Na persze itt lehet nagyot nézni, ha az ember nem olvassa el az apróbetűs részt, ugyanis rengetegen csinálják azt, hogy a karantén idejére, teszem azt, £1000 egy kétszobás nappalis ház, majd pár hónap múlva felemelik a bérleti díjat £1700-ra.

Miután felvettük a kapcsolatot azokkal az ügynökségekkel, akiknek tetszett az ajánlatuk, szembetaláltuk magunkat egy következő kihívással: hogyan fogjuk megnézni a lakásokat? Mindketten olyan emberek vagyunk, akik szeretnek elmenni a lakásba, megérinteni a tárgyakat, megnézni személyesen.

Mivel szinte semmilyen bútorunk nincs (egy-két dolgot leszámítva), így nagyon fontos számunkra, hogy ne legyen zsákbamacska. Első körben természetesen minden ügynök a legkézenfekvőbb megoldást választotta: virtuálisan "vezettek körbe" a lakásban. Mindenkitől – már aki válaszolt – videókat kaptunk a lakásokról. Ezek által kialakult a négyes toplistánk, de persze még mindig ott volt az aggodalom, hogy egyik lakást sem tudtuk személyesen megnézni...

Három ügyintéző-típussal találkoztunk:

1. A túlbuzgó


Ez az ügynök konkrétan naponta hívott fel minket, hogy sikerült-e döntésre jutnunk a lakással kapcsolatban.

Ezzel nem is lett volna baj, de naponta ugyanazt mondtuk el neki: nem valószínű, hogy kivesszük az általa kínált lakást, mert többe kerül, mint amennyit mi szánunk rá, plusz messze is van.

Persze a mi kis buzgómócsingunk hirtelen még abba is belement volna, hogy lecsökkenti nekünk egy bizonyos ideig a bérleti díjat, viszonylag nagy összeggel. Megköszöntük az ajánlatát, de csak ismételni tudtuk magunkat. Ennek ellenére a férjem már-már többet beszélt vele telefonon, mint velem a házasságunk alatt. :-)



2. Az alsónacis szellem

Az általa kínált lakást szerettük volna a leginkább: tágas lakás, jó helyen, elérhető áron. A bibi viszont egyedül az ügyintézőnkkel volt.

Pár nap után, mikor még mindig nem érkezett válasz e-mail, a férjem felhívta az ügynököt. Kis telefoncsörgés után egy rekedt, "mostébredtem" hang szólt bele a telefonba. Az emberünk egy pár mondatváltás után sem tudta elkapni a fonalat, hogy tulajdonképpen melyik lakásról is van szó – vagy egyáltalán miért hívjuk őt. Megkért minket, hogy hívjuk vissza másnap délután.

Itt született meg a fejünkben a kép egy borostás, alsónacis férfiról, aki "homofiszban" az ágyból irányítja a céget, több-kevesebb sikerrel (számunkra inkább kevesebb). Mindezek ellenére pár perc múlva kaptunk egy videót a lakásról.

Másnap felhívtuk, ismét helyre kellett tenni a memóriáját, hogy kik vagyunk és mit szeretnénk. Szépen lebeszéltünk mindent. Arról volt szó, hogy elkezdjük a következő fázist, miszerint leellenőrzik, hogy anyagilag stabilak vagyunk-e, aztán jelentkezik.

Ennek körülbelül három hete, azóta se híre, se hamva az alsónacis szellemünknek.

3. A nagybetűs Ügynök

Nem nehéz kitalálni, hogy ez a lakás lett a befutó.

Ő ugyanis maga az arany középút: nem zaklatott minket, viszont minden ment egyik pillanatról a másikra.

Sőt, a videó mellett ő még fel is ajánlotta, hogy a kulcsot egy biztonságos helyen hagyja nekünk, hogy megnézhessük a lakást személyesen anélkül, hogy találkoznunk kelljen. Így be tudtuk tartani a szigorításokat, nem érintkeztünk idegen emberrel.

Miután meggyőződtünk arról, hogy ez álmaink lakása (leginkább az enyém), itt is előléptünk a következő stádiumba. Ellenben az alsónacis szellemmel, ez úgy ment, mint a karikacsapás. A szokásos ellenőrzések után másnap már a szerződést írtuk alá.

 

Végre költözünk!

Meglepő módon a költöztetők számára sem állt le az élet ezekben a nehéz időkben. Ráadásul egy magyar fiatalember szolgáltatásait vettük igénybe. Öt perc alatt lebeszéltünk vele mindent, nagyon készséges volt mindenben.

Személy szerint szeretek kitakarítani mindent – akkor is, ha az patyolat tisztának tűnik – beköltözés előtt, még mielőtt a bútorok a lakásba kerülnek. Így pár nappal előtte elmentünk, hogy kitakarítsunk. Ekkor került sor a lakás állapotának felmérésére, és a további olyan formaiságokra, mint a mérőórák leolvasása.

A költözés egyébként úgy haladt, ahogy el volt tervezve: már egy héttel előtte elkezdtünk dobozolni és takarítani a régi lakásban. Ezt merőben megkönnyítette az, hogy egyikünk sem dolgozik a jelen helyzet miatt. A költözés napján a fiúk pakoltak, én amennyit tudtam, segítettem. Továbbá, hogy betartsuk a távolságot, én taxival, párom pedig a költöztetővel érkezett az új lakáshoz.

Mindent összevéve úgy érzem, nekünk leginkább előnyünkre vált a költözés szempontjából a karantén, több időnk volt pakolni, szervezkedni, nem beszélve a leszállított albérletárakról.



Csak hogy egy kis összegzést is írjak a végére az itteni helyzetről: mi mindketten egy nagy kávé franchise-nál dolgozunk, jelenleg teljes fizetéssel vagyunk már több, mint 7 hete karanténban. A lakásból kijárni – a költözésen kívül – csak vásárolni szoktunk, leginkább a Tescóban.

Tulajdonképpen már eléggé hozzászoktunk a helyzethez, új hobbik ütötték fel a fejüket és a családdal is többször beszélünk mindketten, mint amúgy szoktunk.

Angliában, úgy érzem, már nincs akkora pánik, de az óvatosság még mindig fokozott. Kívánom mindenkinek, bárhonnan is olvassátok épp a cikkemet, hogy maradjatok egészségesek! És ha tehetitek, maradjatok otthon.

Képek: a szerző; ill. Albrecht Fietz, Nacho Frontela / Pixabay
 





 
 
[ 751 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x