HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2018-09-21
Címlap / Kultúra / Beavatás a Pilis barlangjaiban

Beavatás a Pilis barlangjaiban

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2018-09-21

A Pilis-hegység nem egységes terület. Egy szépséges vidék mindig megtisztító hatással van ránk, és amikor itt járunk, nem is tudjuk, hogy milyen alig ismert szertartásokra került itt sor. A pálosok keresték itt "az örök bölcsesség útját". Ennek a bölcsességnek pedig van helyszíne, a pilisi barlangok. Az összes krónikánk és a pálos hagyomány is a pálos rend indulását nem Özsébhez, IV. Béla kortársához köti, hanem sokkal távolabbi múlthoz vezeti vissza... 

 

A Pilis-hegység nem egységes terület. Egy szépséges vidék mindig megtisztító hatással van ránk, és amikor itt járunk, nem is tudjuk, hogy milyen alig ismert szertartásokra került itt sor. A pálosok keresték itt "az örök bölcsesség útját". Ennek a bölcsességnek pedig van helyszíne, a pilisi barlangok.

Az összes krónikánk és a pálos hagyomány is a pálos rend indulását nem Özsébhez, IV. Béla kortársához köti, hanem sokkal távolabbi múlthoz vezeti vissza. Szent László király idején egy Vác nevezetű remete élt, aki elhagyja a világi dolgokat, és kortársai azt állítják, hogy hatalmas tudása van, amellyel kivívta mások tiszteletét I. Géza királyunk az ő tiszteletére alapítja meg Vác városát. De a remete elvonul Pilis védett helyeire, és hogy megtisztuljon.

A Pálos beavatás - a Pilis titka
A Pilisben feltehetőleg ősi Pálos rendi barlang kolostorok találhatók. A hagyomány szerint a Pilisben van elrejtve a Pálosok ősi kincse. A Pálos beavatás egy kőből készült koporsóhoz kötődik, ebbe fektették a jelöltet. Az ifjú jelentkezőt úttalan utakon levitték a barlang mélyére, a belső termekbe, ahol a legbelső, a főteremben semmi más nincs, mint az a bizonyos kőkoporsó. A szertartáson csak néhány ember volt jelen.

Amikor a jelölt lefekszik, megnyílik előtte az ég és a pálos atya lelke felszáll, áttöri a kőboltozatot, a föl szféráit - hiszen a beavatásnál ez a lényeg - hiszen ha nem tudott kilépni a barlang mélyéből, a bezárt világból, akkor a jelöltet nem vették fel a rend kötelékébe. Gyöngyösi Gergely a pálos rend generálisa azt mondja erről: "Ezek az atyák egész életük folyamán azt próbálták megvalósítani, amit odafönn az égben, az angyalok szférájában láttak." Ha valaki ismeri a magyar kereszténység archaikus népi imádságait, akkor könnyen fölfedezheti a beavatás hasonlóságát az ima megindító képével: "Én lefekszem az én ágyamba, mint Úr Jézus Krisztus a koporsóba".

A hagyományok azt tanítják erről, hogy Krisztus fejénél - vagy annak fejénél, akit beavatnak - megjelenik a ragyogó fényes Nap, a lábánál pedig a ragyogó Hold, tehát ez fajta rítus a Fénnyel való egyesülést szimbolizálja. A legenda szerint, akik átélték ezt az élmény, haláluk után testüket nem kezdte ki az enyészet. Mert a pálos a beavatáskor szembenézett a halállal, lelke találkozott az égiekkel, és égi erőkkel felvértezve jött vissza a földre.

A táj maga
A hegyekben sétálva találunk benne mészkővidéket, mint a Pilistető vagy a Kesztölc határában emelkedő Kétágú-hegy, andezittufából áll a Dobogókő csoportja; a Visegrádi-hegycsoport vulkáni vidéke andezitből épül fel. A kőzetváltás persze nem csak a geológusnak fontos, a felszín alakzata és növényzete is ennek megfelelően alakult ki.

Az északi vulkanikus részen, a Duna áttörése mentén sok helyen felszínre kerültek az andezitsziklák vagy a hatalmas andezit-konglomerátumok. Ezek talán leghíresebb képviselői a Vadállókövek. Dömöstől délre nyílik a Malom-patak völgye, amelyből a Kainz-forrást elhagyva kelet felé a piros háromszögjelzés mentén kapaszkodhatunk fel a Simon-völgy és a Vadalma-völgy közötti gerincre.

A gerincről jó rálátásunk van a völgyekre, s ha korán vágtunk neki, és kevés ember járja az erdőt, jó esélyünk van arra, hogy szarvast vagy őzet látunk a védett völgyek mélyén. A Pilist a Budai-hegységtől a Pilisvörösvári-árok választja el. A két hegység fejlődése, kialakulása hasonló. Egységes a rögvonulatok féloldalas kibillenésében, a változó gazdagságú karsztjelenségekben. A Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja a Pilis-tető.

Pilis község
Maga a név annyit jelent, hogy "kopasz, növényzet nélküli hely" és szláv eredetű szó. Környéke gazdag régészeti lelőhely: bronz- és vaskori leleteket, valamint II. századbeli szarmata halomsírt tártak fel. Avar és honfoglalás kori sírokat is találtak a régészek. Pilis nevét ismert oklevél először 1326-ban említi.

És Kármán József itt írta a "Fanni hagyományait"-t, az első magyar lélektani regényt. A vidék állatvilágára jellemző fajai az őz, nyúl, fácán, fogoly, fürj. Sokféle értelemben itt érdemes csöndesen járni... A kilátás egészen pazar Dobogókő irányában, de ha kicsit feljebb kapaszkodunk a tornyok oldalában, a Dunáig is le lehet látni. A Vadalma-völgy és az óriási szikla, amelyet Prédikálószéknek neveznek, Pilisszentléleknél pedig a Fekete-kő és a Háromszázgrádics érdemes megtekintésre. A Ram szakadék varázsos természeti képződmény és gyakori célja a túrázóknak is. Az, aki erre jár, megsejthet valamit abból a misztériumból, amit a pálos atyák átéltek: az égi fény misztériumát.





 
 
[8507]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x