Gyógyulás a méhnyakrákból
hirdetés
Címlap / Psziché / Gyógyulás a méhnyakrákból

Gyógyulás a méhnyakrákból

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-10-29

Amikor valakit utolér a rákbetegség, akkor az első kérdés, ami felvetődik, az hogy "miért pont én?" Sok beteg könnyen felidézi, hogy a betegséget megelőzően milyen élethelyzet volt megterhelő vagy stresszes számára, hol, kivel, mivel kapcsolatban élt át nagyfokú tehetetlenséget, kilátástalanságot. Azt már kevesebben kutatják, hogy miért pont olyan típusú rák támadta meg őket, amilyen. 


Rendezvénynaptár
Bár a rákbetegség hátterében nem egy okot szoktunk találni, amely a betegséghez vezetett, hanem összefüggések rendszerével állunk szemben, mégis a betegség típusa érdekes kérdéseket vet fel. Vajon véletlenszerű-e, hogy valakinek pont tüdőrákja lesz, vesedaganata, méhrákja vagy netán fehérvérűsége?

Lehet-e nőgyógyászati daganata valakinek, akinek a nőiségével minden rendben van? Szándékosan nem nőiességet írtam, mert hajlamosak vagyunk időnként külsőségek megfigyelésére szorítkozni, s ez könnyen félrevihet; itt inkább a lélek mélyén dúló lehetséges konfliktusokat fürkésszük. Amikor gondunk van a párkapcsolatunkkal, túl agresszívnek vagy netán közönyösnek érezzük a partnert, vagy nőként visszautasításként éljük meg a partner viselkedését – ez nem jelenti automatikusan, hogy az is, csupán a mi szubjektív valóságunkban így éljük meg - ilyenkor rendszerint a méhnyak van leginkább kitéve a betegség veszélyének. De ennek az érzésnek a kialakulásában legalább ennyire közrejátszik az is, ahogyan viszonyulunk a helyzethez. Sokan átélnek hasonlókat, a többség mégsem lesz beteg. Van, aki megtalálja a módját, hogy kizökkentse a kapcsolatát ebből a közönyből, megelőzi vagy helyén kezeli az „agresszív” gesztusokat, így nem sérül, csupán hatékonyan megküzd az éppen aktuálisan felmerülő gondjával. Ráadásul lehet, hogy a goromba, agresszív partner a mi agressziónkat manifesztálja… Szóval meglehetősen sokrétű lehet a probléma a lélek szintjén.


Hogy árnyaljuk a képet, érdemes végiggondolni, hogy a partner sem jókedvében gorombáskodik. Előfordulhat, hogy a partner viselkedése mögött fájó érzések bújnak meg. Amikor az egyes esetekben megoldást keresünk, érdemes figyelembe venni a kapcsolat összefüggéseit – ugyanis, mint fennebb említettük, a beteg szubjektív valósága a döntő, és mivel szubjektív valóságokról van szó, érdemes megnézni a helyzetet minél több szemszögből. Nézzük meg egy megtörtént eset kapcsán, hogy mi minden játszhat közre a lélek szintjén a méhnyakrák létrejöttében.

Mária férjezett és van egy két éves kisfia. Első terhességének nagyon örültek, de a vizsgálatok kiderítették, hogy a magzatnak sajnos genetikai károsodása van, nem életképes, ezért a terhességet megszakították. Úgy tűnt, hogy a szülők elfogadták, mindketten beletörődtek a megváltoztathatatlanba. Kisvártatva megszületett fiuk, immár egészségesen. Örültek neki, Mária jól ki is jött férjével mindaddig, míg ki nem derült, hogy ismét babát vár. Örült, hogy bővül a család, mindig szeretett volna még egy gyereket. Amint férje, Feri megtudta, hogy újabb jövevénnyel bővül a család, teljesen feldúlt állapotba került. Ő is gondolt arra, hogy jó lenne a fiuknak egy testvér, de nem mostanra tervezte, amikor a gazdasági válság hatása elég erősen érződött a családi kasszán. Máriának ez rosszul esett. Ez a felszín.

Van két ember, akik szenvednek, csalódottak; máris nagyon feszültté válik a kapcsolat. Mária élete egyik legérzékenyebb időszakában természetesen sebezhetőnek érzi magát, de kitart amellett, hogy a gyermeket tartsák meg. Alig telik el pár hét az új jövevénnyel a hasában, amikor egy kontrollvizsgálaton méhnyakrákot diagnosztizálnak nála. Ez egy újabb sokkhatás. Felbukkan a betegség, amely immár a férj álláspontját erősíti, tudniillik most már egy életveszélyes diagnózis tarkítja a képet. Mária teljesen összeomlik. Az orvos közli, hogy öt hét áll rendelkezésre, amíg el kell dőlnie, hogy megmenthető-e ilyen körülmények között a baba, vagy az anya életben maradása érdekében a szükségesnek látszó műtéti beavatkozással egyidejűleg fel kell áldozni. Ez a fordulat komoly döntés elé állítja a párt. De vajon hogyan viselnék el egy újabb baba elvesztését? Szabad-e Máriának az életmentő műtétet halogatni? Ha azonnal megműtenék, rövidtávon kétségkívül elhárulna az életveszély, mindketten fellélegeznének. De ennek a fordulatnak mik a hosszú távú következményei a nő és a férj lelkére nézve? Hogyan befolyásolná kapcsolatukat ez az újabb veszteség? Előre látható-e ez egyáltalán? A pár sürgősen elkezd valamilyen megoldást keresni a kialakult helyzetre, ez kimozdítja őket a holtpontról. Elsősorban az életveszélyt akarták elhárítani, feldolgozni a sok stresszt és feszültséget, amit ez a helyzet behozott.


Mi okozza a férfi riadalmát, túlzott aggodalmát? Érzelmileg kimenekül abból a helyzetből, amely korábban elviselhetetlen fájdalommal járt, például javasolja, hogy ne tartsák meg a gyereket – természetesen valamilyen racionálisnak tűnő okból kifolyólag –, mire az amúgy is érzékeny állapotban levő párja, aki éppen örül a babának, kiborul és a személye, valamint közös gyermekük teljes elutasításaként éli meg a helyzetet. Ott van a kismama megsebzetten, ösztönei a gyermeke megtartása mellett szólnak, ugyanakkor férjét is szereti, vele szemben is lojális és ez a kettősség szétfeszíti a lelkét.

Az újabb terhesség Feriben feltépi azt a sebet, amit a várva várt első gyerek elvesztése okozott. Kiderül, hogy nemrég hunyt el – szintén rákban – az édesanyja, akihez erősen kötődött. Elkezd szorongani, hogy a feleségét ugyanígy elveszítheti, ezért gyors megoldást szeretne, hogy minél előbb biztonságban tudja a feleségét. Máriát szintén nagyon megrázta anyósa esete, akivel jóban volt és a karjaiban halt meg, tehát nagyon riasztó emléke fűződik ehhez a betegséghez.

A nő erős életösztöne és az intuíciója azt súgja, hogy egyedül ezt a kétségbeejtő, feszült helyzetet nem tudja elviselni. Elindul egy olyan megoldás felé, amely első körben segít megküzdeni a kétségbeeséssel, bizonytalansággal, félelmeivel. Lépésről-lépésre megküzd a halálfélelmével, melynek során kiderül, hogy saját korábban elvesztett gyermekének emléke olyan mély fájdalmat vált ki benne, hogy nem tud érzelmileg teljesen jelen lenni az életében, elhunyt hozzátartozói is nagyon hiányzanak neki, ez tudattalan elvágyódást eredményez. Furcsa módon az is nyilvánvalóvá válik, hogy a férje helyett is gyászol, akinek még nagyon friss édesanyja elvesztésének emléke.


Miután a Simonton-módszerrel, NLP-vel és családállítással sikerült letenni ezt a sok fájdalmat, végre az élet felé tud teljesen fordulni, tud tervezni, ismét örülni az életének. Megváltozik az arckifejezése, mimikája, az addigi fájdalmas tekintet elkezd csillogni és végre komolyan elkezd kötődni a születendő babához. Ez kellőképpen motiválja is abban, hogy elszántan továbblépjen és kapcsolati mintáit szemügyre vegye, megváltoztassa. Mindez irtózatos tempóban zajlik, hiszen öt hetünk van arra, hogy azt a fizikai változást elősegítsük, amely már esélyt adhat a születendő babának, különben ha egy nagyobb műtétre kerül sor, az komolyan veszélyeztetheti a baba életét.

Ahhoz hogy eljussunk a jó végkifejlethez, öt hét megfeszített tempójú munkálkodására volt szükség, nem csupán Mária részéről, hanem Feriéről is, aki rendkívül nyitottan bejárta a saját belső útját, és megtette a maga lépéseit. Így az ötödik hét végére már mindketten örömmel várták a baba születését. A rák eközben jelentősen visszahúzódott, minimális ambuláns beavatkozás után gyógyultnak nyilvánították Máriát, és fél év múlva egészséges kisfiuk született.

Tőrös Ildikó
Simonton-terapeuta

A következő  Simonton-tanfolyam július 23-án indul az Arany Buddhában.

Képek: www.morguefile.com



 
 
[ 9163 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
x