Hogyan kezelhető a hiperaktív hólyag?
Címlap / Szépség-Egészség / Hogyan kezelhető a hiperaktív hólyag?

Hogyan kezelhető a hiperaktív hólyag?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-11-27

Magyarországon több mint 500 000 embernek van vizelettartási problémája. A hiperaktív hólyag-szindróma jellemzője a parancsoló, imperatív jellegű, nehezen visszatartható vizelési inger. Szinte már népbetegségnek számít Magyarországon, pedig többféleképpen is orvosolható az életmódbeli változtatásoktól a viselkedésterápián keresztül a gyógyszeres kezelésig. 

 

Rendezvénynaptár
Bár a hiperaktív hólyag-szindróma (más néven OAB) nevű tünetegyüttes nem feltétlenül jár akaratlan vizeletvesztéssel, kórelőzményét, kivizsgálását és kezelését tekintve mégis az inkontinencia tárgyköréhez tartozik. A diagnózis felállításához először ki kell zárni a szokványos betegségeket (pl. húgyúti fertőzés), csak ezt követően lehet biztonsággal megállapítani. Első lépésként életmód rendezési tanácsok és viselkedésterápia javasolható.

A hiperaktív hólyag-szindróma gyakran - de nem minden esetben vizeletelfolyáshoz (inkontinenciához) is vezet. Jellemző tünete a gyakori nappali (nyolcnál több) és éjszakai (egynél több) vizeletürítés is. A hiperaktív hólyagnak van egy úgynevezett „nedves” formája, amikor a panaszok között a vizeletinkontinencia is szerepel, és egy nem kevesebb kellemetlenséggel járó „száraz” formája, melyben vizeletelfolyás, elcseppenés nincs, de a beteget erős vizelési késztetések és sokszor nagyon gyakori, akár 20 percenkénti vizeletürítések gyötrik.

Mind a hiperaktív hólyag, mind pedig a vizeletinkontinencia részben egy tünetet jelentenek, mely számos különböző betegség, anatómiai eltérés megjelenési formája lehet. Emellett ezek a fogalmak egy-egy állapotot takarnak, melyek sokszor időszakosan jelentkeznek és gyakran - spontán vagy kezelés hatására - visszafordíthatóak.


A hiperaktív hólyag-szindróma kortól független előfordulási gyakorisága mindkét nemnél kb. 16 százelék. Az érintett betegek száma az életkorral párhuzamosan növekszik. A „nedves” forma megjelenése hölgyeknél háromszor gyakoribb, bár idősebb életkorban már nincs a nemek között különbség. Míg a 40-45 év közötti korosztályban, mindkét nemnél csupán 10 százalék alatti az OAB előfordulási gyakorisága, addig 70 év felett meghaladja a 20, 75 év felett pedig a 30százalékot.
   
Magyarországon több mint 500 000 embernek van vizelettartási problémája. A betegség-teher mind a társadalom, mind pedig az egyén számára jelentős mértékű és sokféle megjelenési formában tetten érhető (pl. húgyúti fertőzések, bőrelváltozások, szociális és pszichés zavarok, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök költségei, stb.). Bár manapság gyakrabban beszélünk erről a problémáról, valójában még mindig tabu téma, melyhez szégyenérzet társul az érintettek részéről. A hiperaktív hólyag-szindróma esetén nincs betegségtudat, a tüneteket normálisnak és az élet velejárójának tekintik.
Ugyanakkor a betegség a mindennapi élet több területére kihat, és jelentősen rontja az életminőséget.

Bár a kiváltó okokat sokszor nem sikerül pontosan felderíteni, az esetek nagy részében a probléma jól kezelhető, sőt sokszor gyógyítható. A hiperaktív hólyag-szindróma kezelési lehetőségei: életmódbeli változtatások, viselkedésterápia, gyógyszeres kezelés, és a kiválasztott terápiára nem reagáló érintettek esetén un. neuromodulációs (a hólyagot vezérlő idegek elektromos ingerlése) vagy sebészi terápia.

Az életmód-változtatás legfontosabb eleme a folyadékfogyasztási szokások optimálissá tétele: kerülni kell az esti túlzott mértékű folyadékbevitelt, fontos a rendszeres testmozgás, a fogyás és a kávé-, valamint az alkoholfogyasztás csökkentése.

A viselkedésterápia során a páciens megtanulja a „kivárás” technikáját, vagyis a vizelési inger jelentkezésekor nem megy a mellékhelyiségre, csak az inger elmúlta után üríti ki hólyagját. Amennyiben ez a kezelés hatékonynak bizonyul, eredményeképpen a vizelési inger és a vizeletürítés közötti időtartam folyamatosan növelhető. Rendszeres tréninggel akár egy órával is megnyúlhat a vizelések között eltelt idő. A kezelés elengedhetetlen kelléke a rendszeresen vezetett vizelési napló, már csak ezért is kizárólag az együttműködésre kész, motivált betegeknél alkalmazható ez a módszer. A terápiaforma gyakran hatékony, nincsenek mellékhatásai, de alkalmazói körében gyakori a visszaesés. Az együttműködésre kevéssé képes, idős pácienseknél a toalett tréning jöhet szóba. Ennek a kezelési formának az a lényege, hogy megmérjük a beteg hólyagkapacitását és vizelési szokásait, majd ezekből következtetve a vizeletvesztés várható időpontjára, azt megelőzendően, bizonyos időközönként „elküldjük”  a beteget vizeletet üríteni, ezzel megakadályozva hogy túl sok idő elteljen és bekövetkezzen az akaratlan vizeletvesztés.

A konzervatív kezelések jó kiegészítői lehetnek a fizioterápiás módszerek (elektrostimuláció, magnetoterápia). Ezen kezelések során elektromos vagy elektromágneses stimulációval gátolják a hólyag fokozott működését kiváltó idegi impulzusokat, melynek hatására csökkenhet a vizelési ingerek erőssége és a vizeletürítések, inkontinens események száma. A kezeléseket járóbeteg-ellátásban végzik több héten keresztül – mellékhatásai gyakorlatilag nincsenek.


A hiperaktív hólyag-szindróma / sürgősségi inkontinencia kezelésének leggyakoribb formája a gyógyszeres terápia, melynek következtében csökken a húgyhólyagban uralkodó nyomás, nő a hólyagkapacitás és tágulékonyság és csökken az akaratlan hólyag összehúzódások száma. A panaszok mindezek okán javulnak: csökken a vizelési ingerek erőssége és a vizeletürítések illetve az inkontinencia előfordulásának száma. Hazánkban több gyógyszer van forgalomban. Hatékonyságunk nagyjából azonos, a mellékhatások azonban jelentős mértékben eltérhetnek. A korszerűbb gyógyszerek már kevés mellékhatással (pl. a szájszárazság vagy székrekedés) rendelkeznek, hatásukat célzottabban csak a húgyhólyagra fejtik ki.

A húgyhólyag hiperaktivitás kezeléseként sebészeti módszerek csak akkor javasoltak, ha a viselkedésterápia és a gyógyszeres kezelés eredménytelennek bizonyult. A botulinum toxin húgyhólyag izomzatba történő fecskendezése hatékony módszer lehet, ez azonban már műtéti beavatkozást jelent. Az eljárással átmenetileg blokkolják a húgyhólyag működését. Amennyiben hatásos, a kezelést 6-9 hónap múlva meg kell ismételni.

A felsorolt kezelésekre nem javuló esetekben szóba jöhet a hólyag nagyobbítása, esetleg idegsebészeti módszerekkel végzett neuromodulációs kezelés is, azonban ezek a módszerek drágák és csak nagyon kevés kórkép esetén alkalmazhatóak a beavatkozások elvégzésére felkészült szakembergárdával rendelkező centrumokban.

A probléma tehát népbetegség mértékű, melyben mindkét nem erősen érintett. A kivizsgálásban és kezelésben az urológus és nőgyógyász szakorvosok mellett alapvető feladat hárul a háziorvosokra, akik többek között szégyenérzetük miatt orvoshoz nem forduló betegek felkutatásában is segíthetnek.

A betegség-teher mind a társadalom, mind pedig az egyén számára jelentős mértékű és sokféle megjelenési formában tetten érhető. Jelenleg a leggyakrabban választott „megoldás” a nedvszívó betét, és nem eléggé ismert a gyógyszeres kezelés által elérhető hosszan fenntartható és sokkal magasabb életminőség.

Nemcsak a betegek, de szakemberek (orvosok, asszisztensek, ápolók) számára is sok hasznos információt adnak a témáról szóló internetes oldalak:
www.inkontinenciacentrum.hu,
www.cseppmentes.hu,
www.betegeinkert.net/vizelettartás.

Képek:
piqs.de: tanakawho - Dancing water
piqs.de: stefan schweinhardt - tropfen am hahn


Képforrás: Canva Pro adatbázis.



 
 
[ 11904 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot

 
 




x